fbpx

Az első hazai fejlesztésű csavarszivattyús hígtrágya-tartálykocsi

Írta: GÉPmax-2024/II. lapszám cikke - 2024 május 10.

Testvérlapunk, az Agrárágazat idei 3. lapszámának Technika rovatában részletesen olvashattak a zagyszivattyús, azon belül is a csavarszivattyús hígtrágya-tartálykocsik konstrukciós megoldásairól és alkalmazásuk előnyeiről. Hazai mezőgépiparunk fénykorában, már a 70-es közepén bemutatták az első hazai fejlesztésű csavarszivattyús tartálykocsit, amellyel akkor kedvező üzemi tapasztalatokat szereztek. Rovatunkban ezt a kevésbé ismert változatot ismertetjük meg olvasóinkkal.

A Mezőgépfejlesztő Intézet által tervezett, 10 m3 kapacitású tartálykocsicsalád csavarszivattyúval felszerelt CSTK-110 típusjelű változatát a kompresszoros testvérének (DETK-110) megjelenését követő évben, 1975-ben, a legnagyobb hazai szakvásáron mutatták be, ahol aranyéremmel jutalmazták.

ALVÁZ, TARTÁLY, FUTÓMŰ

A tartálykocsi alváza kisebb eltérések mellett hasonló volt, mint a DETK110 alaptípusé. Az alvázat hidegen hajlított lemezből alakították ki, és a pótkocsi szimmetriatengelyében hossztartóként helyezkedett el. A hossztartó két oldalára hegesztett bakok tartották a pótkocsi hengeres tartályát. A tartály első felének tetején nyitható fedéllel ellátott búvónyílást alakítottak ki, amely egyben a tartály gravitációs feltöltésére is alkalmazható volt. A tartály hátsó részén még egy búvónyílás találhatunk, mely a tartály tisztítására szolgált. A búvónyílás alatt volt kialakítva a háromállású csappal ellátott nyomócsőcsonk, amelyhez gyorscsatlakozókkal kapcsolhattuk az ütközőlapos szórófejet. A tartálykocsi himbarendszerű, lengőtengelyes tandem futóművét 16–20″ méretű, alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelték. A futómű tandem himbáinak csapágya csavarkötéssel csatlakozott a tartálykocsi alvázához.

CSTK-110 szippantó
A CSTK-110-es tartálykocsi 1976-ban, az Országos Mezőgazdasági Gépesítési Tanácskozás kiállításán, Bábolnán

SZIVATTYÚ ÉS ÜZEMMÓDOK

A pótkocsi alvázának mellső részéhez hegesztéssel kapcsolódott a pótkocsi vonórúdja, erre helyezték el a CSN típusjelű csavarszivattyút, amely a meghajtást az üzemeltető traktor teljesítményleadó tengelyéről kapta. A szivattyú szívóoldalán lévő szívócsonkhoz, valamint a tartály hátsó részén elhelyezett szívócsonkhoz lehetett a szívócsövet kapcsolni. A tartálykocsi töltését, illetve ürítését, valamint a tartályban lévő hígtrágya keverését a 3 db háromállású csap megfelelő helyzetbe való beállításával lehetett vezérelni.

A háromállású csapokkal a következő üzemmódokat lehetett beállítani:

– töltés felszívással,

– ürítés nyomás alatt,

– ürítés gravitációsan,

– keverés.

Természetesen ezenkívül a tartálykocsit, ahogy fentebb már utaltunk rá, a felső búvónyíláson keresztül stabilszivattyúval is fel lehetett tölteni.

CSTK-110 szippantó
A kocsi hátsó részén balra a szívócsonk, míg középen az ütközőlapos szórófejjel a nyomócsőcsonk található

ELŐNYÖK

A CSTK-110-en alkalmazott csavarszivattyú számos szempontból kedvezően hatott a pótkocsi kialakítására és üzemeltetésére is. Az alkalmazásának köszönhető, hogy a tartály nem nyomástartó edény volt, ezért azt lényegesen vékonyabb lemezből alakították ki, mint például a kompresszoros tartálykocsik tartálya esetében.

Mivel a tartály nem nyomástartó, a felső búvónyílás fedele egyszerűen nyitható és zárható volt, így lehetőség nyílt stabil szivattyúról vagy vízszállítás esetén a hálózatról is feltölteni. Szintén a tartály előbbi tulajdonságának előnye volt, hogy így vékonyabb anyagból készülhetett. Ennek és a szivattyú konstrukciójából adódó különbségnek köszönhetően a CSTK-110 bő 300 kg-mal volt könnyebb, mint kompresszoros testvére, így a hasznos terhelése ennyivel nagyobb volt. Ezeknek a kedvező értékeknek köszönhetően a tartálykapacitása is nagyobb, 9,35 m3 volt, szemben a DETK-110 8700 literes tartálytérfogatával.

CSTK-110 szippantó
A tartály végén kialakított hátsó tisztító-búvónyílás

KEDVEZŐ TAPASZTALATOK

A szivattyút egyébként mind víz, mind hígtrágya felszívásánál kedvező teljesítménnyel üzemeltethették. A csavarszivattyú hajtásához szükséges teljesítményigény – kompresszoros társához képest – alacsonyabb volt. A teljesítménymutatói alapján olyan tehenészeti telepek részére ajánlották, ahol a keletkezett napi hígtrágya mennyisége 100-120 m3 körül alakult.

Miután a MezőgépTröszt szakosítási átszervezését követően a DETK szippantókocsik gyártása 1976-ban a Hódgéptől átkerült a Nyíregyházi Mezőgép nyírteleki gyáregységéhez, a további néhány példány ott készült el a CSTK-110-es csavarszivattyús hígtrágya-tartálykocsiból.

Farkas Imre