50 éven keresztül szolgálta a hazai mezőgépgyártást

A Mezőgépfejlesztő Intézet (MEFI) kicsivel több mint 70 éve még Mezőgépszerkesztő Irodaként kezdte a pályafutását.

A legnagyobb múltra visszatekintő hazai mezőgépészeti kutató-fejlesztő szervezet még Központi Mezőgépszerkesztő Irodaként alakult meg, 1949-ben. Következő év áprilisában újabb névváltás történt, mivel önálló vállalat lett az irodából Mezőgépszerkesztő Iroda Nemzeti Vállalat néven. Az ezt követő években aztán sorra történtek az átalakulások: ahány gazdája volt az intézménynek annyi nevet adtak neki. Mezőgazdasági Gépesítési Vállalat, KGM Mezőgépfejlesztési Intézet, Mezőgép- és Malomgépfejlesztő Intézet, majd Mezőgépfejlesztő Intézet lett a végső elnevezése, amelyet mindenhol MEFI-ként emlegettek. A MEFI – a hazai mezőgépgyártás központi kutató-fejlesztő bázisa – tevékenységét a mezőgépészeti kutatás-fejlesztés területén fejtette ki. Fő feladatát új mezőgazdasági gépek, gépcsaládok és géprendszerek kifejlesztése, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó elemzések, vizsgálatok, mérések elvégzése képezte. Igazán majd csak a 70-es évek elejétől, a termelési rendszerek megalakulását, illetve a hazai mezőgépgyártás átszervezését és központosítását követően fokozódott a MEFI fejlesztő munkájának szerepe.

 

hódgép szf-10
SZF-10 trágyaszóró felépítmény Rába tehergépkocsira – fotó: HÓDGÉP

 

A TERMELÉSI RENDSZEREK IGÉNYEI ÚJ CÉLOKAT TŰZTEK KI

A termelési rendszerek igényei meghatározták a fő irányvonalakat. Ezek jó részét licencvásárlások és kooperációs gyártási együttműködések keretében biztosította a hazai mezőgépipar, de számos területen szükség volt saját fejlesztésű eszközökre. A Mezőgépfejlesztő Intézet 1974-ben kapta meg a kutató-fejlesztő intézeti státuszt, és egyben a Mezőgép Vállalatok munkáját koordináló Mezőgéptröszt felügyelete alá került. A gazdaságok folyamatos területi koncentrálódása tovább finomította az iparszerű termelési rendszerek befogadására egyre inkább alkalmassá váló struktúrát. Ez a változás indította el gépesítés-politika legfontosabb célkitűzéseinek felülvizsgálatát. Az iparszerűen termelő mezőgazdasági nagyüzem gépigénye összetételében, volumenében a MEFI feladatainak újrafogalmazását is szükségessé tette. A szaktárcák a hazai mezőgépgyártás számára körvonalazták azokat a területeket, amelyek megoldása a magyar gépiparra várt. Rögzítették a megjelölt termékcsoportokon belüli korszerű gyártmányszerkezet kialakításához szükséges kutató-fejlesztő munkát.

 

ötk-9
ÖTK-9 takarmánykeverő-kiosztó felépítmény ZIL tehergépkocsin – fotó: Mezőgéptröszt

 

MEGOLDÁSAIVAL TÖBB FEJLESZTÉS MEGELŐZTE KORÁT

Lapunk eddigi 12 évfolyamának História-rovatában több alkalommal is megemlékeztünk már olyan hazai fejlesztésű és gyártású gépekről, amelyek terveit a MEFI készítette, vagy konstrukciós fejlesztésükben közreműködött. Ilyen volt pl. az önjáró RTA cukorrépa-betakarító gépcsalád, az IGM önjáró hígtrágya-injektáló, vagy a HP-01 önjáró permetező. Egy táblázatban a teljesség igény nélkül összegyűjtöttünk egy csokorra valót azokból a gépekből, amelyek terveit a MEFI készítette, vagy amelyek tervezésében közreműködött. Visszaemlékezésünkben most két olyan fejlesztését idézzük fel röviden, amelyek konstrukciós megoldásaikkal és méreteikkel a saját korukat megelőzték, ennek ellenére vagy éppen ezért méltatlanul a süllyesztőben végezték. Mindkét eszköz a traktor- és tehergépkocsi-vontatású szállítóeszközök távlati fejlesztési programjának elemeként került megtervezésre a MEFI műhelyeiben.

 

toldi-14 pótkocsi
A Toldi 14 pótkocsi Csepel D740 nyerges vontatóval és a traktorral való vontatáshoz alkalmazható dolly

 

TOLDI-14 PÓTKOCSI

A 14 tonna teherbírású, billenőplatós, nyerges pótkocsit egytengelyes nyeregadapter (dolly) segítségével traktorral vagy anélkül, nyerges vontatóval lehetett vontatni. Traktoros vontatás esetén a pótkocsi vonószerkezet 2000 kp függőleges terhelést adott át az erőgépre, ezáltal a pótkocsi terhelhetősége nőtt, a traktor adhéziós súlya, ill. vonóképessége fokozódott. A futóműve alacsony nyomású (16/70-20”) gumikkal szerelt kerekekkel, légrugós lengéscsillapítású, lengőkaros független kerékfelfüggesztéssel volt felszerelve, amelynek köszönhetően, a hagyományos laprugós felfüggesztéshez képest, még nehéz terepen is jelentősen javította a pótkocsi stabilitását. Az IKARUS buszokról származó légrugó megkönnyítette a nyeregkapcsolat oldását, mivel leeresztésével a szekrénymagasság változtatható volt. Az automatikus fékezőszabályozó üres, ill. terhelt kocsi esetén egyaránt hatásos és biztonságos fékezést tett lehetővé. A fékrendszere biztosította a traktorral és tehergépkocsival történő vontatást. A két oldalra billenthető felépítménye osztott kocsiszekrénnyel, automatikus oldalfal-mozgatószerkezettel rendelkezett. A szekrények automatikus retesszel kapcsolódtak az alvázhoz. A szerelvények lehetővé tették, hogy a kocsit a traktorvezető a vezetőülésből kezelhesse, kiszállás nélkül billenthesse.

 

tornádó 11 műtrágyaszóró
A Tornádó 11 vontatott műtrágyaszóró– fotó: Agrotröszt

 

TORNÁDÓ-11 műtrágyaszóró

A fentebb már említett, távlati fejlesztési program másik eleme volt egy nagy területteljesítményű, az akkori kínálathoz képest nagy tartálykapacitással rendelkező műtrágyaszóró kialakítása. Ennek a gépnek a terveit is a MEFI készítette el, és a projekt kivitelezője szintén a HÓDGÉP volt. A MEFI-nél 1973-ban, először a csak a Rába-836 tehergépkocsira 

szerelhető felépítményes változat terveit valósították. A HÓDGÉP kezdeményezésére került kialakításra a traktorvontatású kivitel, melyet már a fentebb említett 1974-es, II. AGROmashEXPO kiállításon mutattak be a nagyközönség előtt, ahol aranyéremmel jutalmazták. A kifejlesztését a tengerentúlról behozott 2-3 darab Kraus K101 típusú műtrágyaszóró-felépítménnyel szerzett tapasztalatok alapozták meg. A tartálya acéllemezből, hegesztett kivitelben készült. Oldalfalai a vízszintes síkkal 55 o-os szöget zártak be, így megakadályozták a műtrágya felrakódását.

 

 

A tartály térfogata 9,3 m3, melynek alsó fenéklemezzel zárt részén futott végig a láncos-kaparóléces lehordószerkezet, amely a prototípusnál még a haladási sebességgel arányosan juttatta a műtrágyát a hidrosztatikus hajtású két szórótárcsára. A kihordószerkezet hajtása az első prototípusnál járókerékről, dörzskerék-kapcsolat révén, mechanikusan történt, de 1977-től már a menetsebességtől független, hidraulikus meghajtású lehordószerkezetre váltottak. A felépítményt egy hegesztett alvázra szerelve a T-088-as szervestrágyaszóróról ismert himbarendszerű tandem futóművön tudja a traktor vontatni. A hatalmas méretű műtrágyaszórógépből – a több éves tesztvizsgálatokat követően – 1979-ben készített a HÓDGÉP egy 30 db-os szériát, amelyet az Agroker vállalatok értékesítettek a mezőgazdasági üzemek számára.

 

táblázat

 

ÉVENTE 100-200 ÚJ PROJEKT

A 80-as években közel 500 főt alkalmazó MEFI, évente 100-200 projekttel foglalkozott, és kb. 20-30 gép kész terveit adta át a mezőgazdasági gépgyártó vállalatoknak. A MEFI alkotó műhelyében készült tervek közül a legtöbbet a hódmezővásárhelyi (Hódgép), kaposvári (Kaposgép), nyíregyházi és szekszárdi mezőgazdasági gépgyártó vállalatok valósítottak meg, de több gép terveit kivitelezte a békéscsabai, debreceni és a szolnoki Mezőgép is. A rendszerváltást követő időszak azonban nagyon mostoha körülményeket hozott a hazai mezőgépgyártásra.

 

RTA-602
RTA-602 M önjáró cukorrépa-betakarítógép – fotó: Mezőgép Szekszárd

 

A JUBILEUMMAL EGYÜTT JÖTT A VÉG

A MEFI 1991. december 31-el Mezőgépfejlesztő Ipari Részvénytársasággá alakult át, de mivel a legnehezebb időszakot átélő hazai gépgyártók a megromlott gazdasági körülmények miatt nem tudtak fejleszteni, hosszú évekig csak a múltból megmaradt termékeikkel vegetáltak a hirtelen felszabadult piacon. Megrendelő híján hamar csődbe ment a MEFI Rt.: 1998-ra 98 millió forintos adótartozást és a 84 milliós kamatvonzatát nem tudta már kifizetni, ezért pont a félévszázados jubileum évében, 1999. március 27-én megindult a felszámolási eljárás, amely évekig tartott. Értékesítették a központi irodáját, a műszaki eszközöket, a zsámbéki vizsgálati labort az ingatlannal és a fárasztópályával együtt. Ezeknek az értékesítése több mint a felét fedezte az adósságnak, de a 2000 szeptemberében zárult árverésen a MEFI megmaradt prototípus terveire, műszaki dokumentációira már nem jelentkezett érdeklődő. Így tűnt el végleg a legnagyobb múltra visszatekintő, mindmáig egytelen hazai mezőgépészeti kutató-fejlesztő szervezet.

 

Farkas Imre

 

gépgyártás mefi mezőgépfejlesztő intézet munkagépek termelési rendszerek toldi-14 tornádó-11
..