Az első hazai támasztósúlyos mezőgazdasági pótkocsik
A 70-es évek legelejétől hazai gyártásóból, merőben új konstrukciókkal bővült a mezőgazdasági pótkocsi állomány.
A 70-es évek legelejétől hazai gyártásóból, merőben új konstrukciókkal bővült a mezőgazdasági pótkocsi állomány.
A mezőgazdaság egyre fokozódó gépigényén felbuzdulva sok nagyüzem ipari melléküzemága váltott a gépgyártásra.
A 80-as években a hazai géppiac legdrágább gépeinek számítottak a brit Shelbourne-Reynolds zöldborsókombájnjai.
A 70-es évek végén jelent meg az új, szovjet trágyaszórási technológia, amit később magyar gépekkel tökéletesítettünk.
1975-ben mutatkozott be az első Mengele önjáró szecskázó, amelyet 4 évtizedes gyártástörténet követett.
Az első John Deere 1188 Hydro 4 kombájnok 1990. június közepén érkeztek vasúton hazánkba.
A rendszerváltás előtti két évtizedben a hazai gyártású gépkínálat licencvásárlással történő fejlesztése jelentős mértékű volt.
A T-150/K traktor a szerkezetváltást megelőző másfél évtized egyik meghatározó erőgépe volt a hazai nagyüzemekben.
A Tüzép telep elengedhetetlen kellékéből, a Weimar T-172/2 rakodóból egykoron sok dolgozott a magyar mezőgazdaságban.
Északi szomszédunknál az import silózógépek helyett egy saját gyártású önjáró silózó kifejlesztéséhez láttak a hetvenes évek legelején.