A digitális rendszerek és az IT trendjei

Írta: GÉPmax-2022/II. lapszám cikke - 2022 április 17.

Segédrendszerek az előrehaladásban

A digitális rendszerek ma már a professzionális gazdálkodás számos területén elterjedtek. Elsősorban a döntéshozatal támogatására használják őket, megkönnyítik a munkát, javítják a hatékonyságot és ezáltal a jövedelmezőséget is.

A digitális rendszerek és az IT fokozott használata felé mutató tendenciák továbbra is egyértelműen felismerhetőek mind a mezőgazdaságban, mind a termelési és forgalmazási lánc elő- és utóágazataiban. A digitális rendszerek és az IT területén több mint 30 új és továbbfejlesztett eljárást és rendszert regisztráltak az Agritechnica innovációjaként. Az innovációk az asszisztensrendszerektől, az intelligens távvezérléstől és a kiterjesztett valóságtól kezdve egészen a teljes termelési folyamatok optimalizálásáig terjednek.

távirányító
1. kép. Intelligens távirányítók a részben automatizált munkafolyamatok támogatására (Fotó: Reichhardt, 2021)

DÖNTÉSHOZATAL TÁMOGATÁSA

A támogatási rendszereket egyre inkább a teljes termelési lánc mentén alkalmazzák a takarmánytermesztésben és a szántóföldi növénytermesztésben. A tendenciák itt a szántóföldön történő munkák során nyújtott döntéstámogatástól egészen a bunkersilóban történő optimalizált tárolásig terjednek. A modern betakarítási folyamatok során a rendelkezésre álló munkanapok alatt a földeken kezelt mennyiségek egyre nagyobbak. Egyre fontosabbá válik a jobb koordináció, a betakarítógéptől a szállításon át a tömörítő járműig. Ez lehetővé teszi a minőség biztosítását, a fenntarthatóság javítását és a jövedelmezőség növelését. Az ügyes automatizált útvonaltervezésnek köszönhetően mind a teljes munkafolyamat, mind a silóban történő tömörítés minősége növelhető. Az egyre nagyobb és nehezebb gépek által okozott talajtömörödés az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a terméshozam csökkenését. Itt jönnek a képbe azok a rendszerek, amelyek algoritmus segítségével meghatározzák a kerekek talajra gyakorolt nyomására, a talajtípusra, a talajnedvességre és a szántóföld állapotára vonatkozó információkat. Ezeket a valós idejű információkat a munka során kockázati térképek készítésére használják fel, és így a talajterhelés minimalizálására törekszenek.

GÉPKEZELŐK TEHERMENTESÍTÉSE

Az ismert érzékelős módszerek mellett egyre gyakrabban alkalmaznak kamerás eljárásokat is a járművezető tehermentesítésére. Ezeket egyrészt a betakarító járművek töltésének optimalizálására, másrészt a gépi növényvédelemben is alkalmazzák. A megnövekedett feldolgozási teljesítménynek köszönhetően nagyobb járműsebesség és ezáltal elfogadható munkateljesítmény érhető el velük a szántóföldön. A kiterjesztett valóságot is egyre inkább bevonják ebbe. Ez lehetővé teszi, hogy a járművezetőt még inkább tehermentesítsék, és segítsék a döntéshozatalban anélkül, hogy egy külön monitorra kellene koncentrálnia. Mindezen elektronikus támogatórendszerek ellenére a járművezetők például a betakarítási szezonban nagyfokú stressznek vannak kitéve. A járművezetői riasztórendszer olyan képfeldolgozó algoritmusok segítségével nyújt támogatást, amelyek figyelik a szívritmust, a szemmozgást és az álmosság jeleit, mint például az ásítás vagy a szemdörzsölés.

INTELLIGENS TÁVIRÁNYÍTÓK

A nehéz terepen végzett, részben automatizált és talajvédő munkák intelligens távirányítói a jövőbeni, pontos és nyomon követhető munkavégzésre vonatkozó megnövekedett követelményeket optimális munkavégzéssel és professzionális munkavédelmi előírásokkal ötvözik. A részlegesen automatizált eljárások a sávvezető asszisztensekkel kombinálva egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a kommunális szektorban, a tájgazdálkodásban és a hegyvidéki gazdálkodásban végzett tevékenységeknél. A teljes ISOBUS-automatizálás lehetővé teszi a gépek részben autonóm vezérlését és felügyeletét, és így nagymértékben hozzájárul az összetett munkafolyamatok automatizálásához.

FOKOZOTT VERSENYKÉPESSÉG

Az „intelligens gazdálkodás” elsősorban a versenyképesség növelését szolgálja. A teljes termelési rendszerek optimalizálása a minőség javításával és a munkaterhelés csökkentésével együtt egy másik fontos célkritérium. A munkaerő és a gépek használatára vonatkozó döntési alapok mellett az „intelligens gazdálkodás” rendszerei lehetőséget kínálnak a hatékony, kibocsátáscsökkentő és erőforrás-kímélő mezőgazdaságra. A gazdálkodóknak mint üzletembereknek és adatkezelőknek ma már digitális támogatást kínálnak az adatgyűjtéstől és az információelemzéstől kezdve a döntéshozatalig és a végrehajtásig. A megfelelő hálózatba kapcsolás esetén a gépi műveletek teljes körűen elemezhetőek és ellenőrizhetőek.

A digitális folyamatok egyik legnagyobb kihívása az egyes folyamatok hálózatba kapcsolása egészen a terepen lévő rendszerig és ezek integrálása az operatív és a vállalatot érintő döntéshozatali folyamatokba. A különböző gyártók sokféle érzékelője és teljes robotrendszere (még) nem teljesen kompatibilis egymással.

alkalmazás
2. kép. A betakarítási folyamatok logisztikai optimalizálása egyszerű folyamatkombinációkkal automatizálható (Fotó: Pöttinger)

ADATKEZELÉS

A gazdaságirányítási információs rendszerre (FMIS) csak akkor lehet hivatkozni a gazdaságirányítás és a vállalkozásfejlesztés optimalizálása érdekében, ha a szántóföldi növénytermesztés és takarmánytermesztés, a munkamenedzsment és a könyvelés termeléssel kapcsolatos intézkedéseit is bevonják az egyenletbe. Az adatkezelés minden jogi vonatkozásával és különösen az adatvédelemmel együtt egyre fontosabbá válik ebben a tekintetben.

Az automatizálás és a digitalizálás egyre nagyobb teret hódít minden mezőgazdasági termelési folyamatban. Mielőtt új technológiákba fektetne be, minden gazdálkodónak el kell gondolkodnia azon, hogy a digitalizáció és az elektronika hogyan támogathatja őt mindennapi munkájában, hogyan növelheti munkája termelékenységét, hogyan csökkentheti munkaterhelését, és hogyan javíthatja értékteremtését. A digitalizáció felé mutató pozitív tendenciáról csak akkor beszélhetünk, ha mindezekre a kérdésekre kielégítő választ kaptunk.

Prof. Matthias Schick, Strickhof, az állattenyésztési és tejgazdálkodási osztály vezetője, Lindau (Svájc) és Ferdinand Mersch, Észak-Rajna-Vesztfália Mezőgazdasági Kamara cikke alapján összeállította Fodor Mihály (A DLG engedélyével)