Bezárás

Turbinalapát-tervezéstől a mezőgazdasági gépkereskedelemig

Írta: GÉPmax-2021/V. lapszám cikke - 2021 november 07.

A szomszéd ezermestere is kedvet adott a gépészethez

A bajai Dorker Kft. hosszú évekig stabil alkatrészkereskedőként volt jelen a piacon, aztán továbblépett a mezőgazdasági gépek kereskedelme felé is. Interjúalanyunk, Kövesdi László, a vállalkozás tulajdonosa a cég telephelyén beszélt a szakmai elhivatottságról, a fejlesztések mozgatórugóiról, de szóba került a náluk sikeresnek tűnő generációváltás is.

 

Kövesdi László és lánya, Lilla
Kövesdi László és lánya, Lilla, Dorker Kft.

 

– Mik voltak a legfontosabb hatások, amiknek eredményeként az agrárgépészetben találta meg a hivatását?

– Bács-Kiskun megyéből, Mélykútról származom, igazából a gépek iránti érdeklődés már gyermekkoromban belém ivódott. Egyrészt édesapám a Bácsalmási Állami Gazdaságban dolgozott, ahol 12 ezer hektáron folyt a termelés, és a Rába erőgépek mellett Mercedes traktorok, Claas kombájnok dolgoztak a földeken. Inspiráló volt ez a környezet is, de legalább ennyit nyomott a latba, hogy a szomszédunkban volt egy igazi gépész szakember, akinek hihetetlen jó megoldásai voltak.

– Tudna erre példát mondani?

– Persze, többet is! Akkoriban még nagyon komoly háztáji termelés folyt vidéken, például pritaminpaprikát, dohányt, csemegekukoricát termeltek. Egy időben Németország csak úgy vette át a paprikát, ha arról a port le is tisztították. Ezt először kézzel csinálták, ha a viaszos réteget megkefélték, akkor gyönyörűen csillogott. No de ez így nem volt túl haladós, és ez az ügyes kezű gépészember gyártott ehhez egy célgépet. Kézi meszelők fejét berögzítették egy keretbe, majd fölötte, szemben egy ugyanilyet elhelyeztek. A kettő közé beömlesztették a paprikát. A felső keret alternáló mozgást végzett úgy, hogy egy keverőtárcsás mosógép motorját használták meghajtásnak, a forgási sebességet áttétellel lelassították, és egy kulisszaáttétel mozgatta a keretet. Gyönyörűen kifényesítette a paprikákat! Rettentően tetszett: némi vas, 120 meszelőfej, egy mosógépmotor… De a dohánylevelek felfűzésére is kitaláltak hasonlóan ügyes berendezéseket, meg a környékünkön nagyon ismert csettegőket se felejtsük el, ahol a lovaskocsi alvázra például Pannónia motorral oldották meg a hajtást, és ha nem volt ló, így tudtak szállítani a dűlőutakon.

– Milyen tanulmányokat folytatott korábban?

– Matematika-fizika szakon jártam gimnáziumba, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet céloztam meg a felsőoktatásban. Géptervező szakon, áramlástechnikai szakirányon végeztem. Akkor még nem volt ilyen fejlett számítástechnika, úgyhogy amikor például turbinalapátot terveztünk végeselem-számítással, lehetett izzadni a matekkal. Jó munkalehetőségnek tűnt a Ganz Mávag, ahová már egyetem alatt is jártam dolgozni, de sajnos, amikor ötödéves voltam, elvitték az utolsó turbinát Indiába, aztán megszűnt a cég. Így állást kerestem, s végül a 1985-ben a Vízügyi Igazgatósághoz, később a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez mentem, utóbbinál a javítási ágazat vezetője lettem. Fortschritt kombájnok, hathengeres silózók, T150, Rába erőgépek javításával foglalkoztunk.

 

Hardi vegyszerező
A Hardi a cég egyik vezérterméke

 

CÉGALAPÍTÁS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

– Ekkoriban azonban már küszöbön állt a rendszerváltás…

– Igen, és a rendszerváltáskor ez a vállalat is gyorsan tönkre ment. Kialakult egy keresleti piac, így 1991-ben Harsányi Zsolttal és feleségeinkkel megalapítottuk az Axiál Bt-t. Alkatrészkereskedelemmel foglalkoztunk, aztán egy év múlva szétváltunk, akkor mi alapítottuk meg a Dorker Kft-t., vittük tovább az MTZ-t és az összes magyarországi gyártó (Kühne, Agrikon Solt stb.) alkatrészeivel láttuk el az országot. A jó kapcsolat egyébként megmaradt, egészen 2000-ig közös alkatrész üzleteink is voltak, 2006-ig pedig közös telephelyen is voltunk velük.

– Mi volt a Dorkernél a fordulópont? Az alkatrészkereskedőből mikor, miért lett gépkereskedő is?

– Az elején tényleg ez volt a fő tevékenység, meg persze MTZ-t is forgalmaztunk. Az azonban annyira nem volt egyszerű, mert 34 szerződött kereskedőpartner volt az országban. Volt olyan gazda, aki 30 ezer forint kedvezményért elment 100 km-rel messzebbre. Nem volt egyszerű az alkatrészpiac sem, mert készleten kellett tartani eredetit, utángyártott, de jó minőségűt és egy nagyon olcsót is a termékek zöméből. Egy gyári porlasztócsúcs a 2000-es évek elején 2000 forint volt az MTZ-hez, de volt 1300-ért indiai, jó minőségű is, míg a piacon jött szembe olyan 800 forintos kínai termék is, ahol szerintem az anyag többe került a gyárnak…

Azt lehetett érezni, hogy az MTZ-s világ egyszer változni fog. Akkor egy nagyobb üzemben volt 35-40 MTZ, amiből 3-4 mindig a műhelyben volt, és ha jött az anyagbeszerző, akkor nem 3-4 porlasztócsúcsot kért, hanem azt kérdezte, mennyi van egy dobozban, attól függően vitt 2-4 dobozt. Látszott, hogy a fejlődés a nyugati gépek felé mozdul. 2010-ben a Deutz-Fahrral megállapodtunk a gépforgalmazásról, amit 2011-től már kizárólagosan végeztünk Magyarországon. Ekkor kezdtük el a Pronart is értékesíteni, ami egy középkategóriás, nagyon jó ár-érték arányú gép. Nagy gyártó, értik a kelet-európai piacot. Forgalmazunk Hardit, Agriont, Nardit, Locusot, Tehnost, Meprozetet, Strautmannt. Abban az évben vállaltunk országos lefedettséget, telephelybővítést, plusz gépértékesítőket vettünk fel, alkatrészboltokat létesítettünk, mobil szervizszerelőket, autókat állítottunk csatasorba.
Lényegesen könnyebb volt a 2010-es években ezekre a feladatokra szakembereket találni. A gépek sem voltak még annyira fejlettek, mint most, sokkal kevesebb volt bennük az elektronika. Aki egy Rába motort meg tudott javítani, az elbírt egy nyugatival is.

 

Pronar
A Pronar nagyon jó ár/érték arányú pótkocsi

 

160-250 LE KÖZÖTT A LEGSIKERESEBBEK

– A Deutz-Fahr német területen talán erősebb pozícióban van, mint hazánkban.

– Igen, mert Németországban, ha a traktor német, akkor sokkal jobban elfogadják a gazdák. Itt azért nehezebb az élet. Több mint tíz éve forgalmazzuk, a márka népszerűsége ez idő alatt folyamatosan növekszik és jelentős fejlődési lehetőségeket látunk benne.

– Mekkora darabszám megy el a Deutz-Fahr traktorokból egy évben? Szakemberként mit lát a márka előnyének?

– Az eladás 80-100 darab, a 30 lóerős szőlős traktoroktól kezdve a nagyokig. A legtöbbet a 100 lóerős univerzális traktorokból lehet eladni, de a verseny is itt a legnagyobb, az árrés pedig a legkisebb. A német minőség egyébként önmagáért beszél és nagyon jó a márka alkatrész-ellátása is. A Deutz motor takarékos, az sem véletlen, hogy a Fendtek egy részébe is a Deutz szállítja az erőforrást. A 160-250 LE közötti tartományban van a legsikeresebb termékünk, ezekkel a legelégedettebbek a partnerek. Jelenleg 340 LE-ig kínál traktorokat a Deutz-Fahr. A traktorkínálat mellett az 5 és 6 ládás kombájnokkal is jelen vagyunk a hazai piacon. A traktorokat Európa legújabb és egyik legfejlettebb gyárában gyártják, a németországi Lauingenben.

Az eredményeinkkel részben vagyok elégedett, 2014-16-ra értük el a 6,5 milliárd forintos forgalmat, amit azóta is tartunk. Nagyjából 1,6-1,8 milliárdos az alkatrészforgalom, nagy részt képvisel a gépértékesítés is, a szerviz önmagában pedig egy kisebb szelet, 200 millió forint.

 

Deutz Fahr

 

MINDENBE BELEÉPÍTIK AZ ŰRTECHNIKÁT

– Mit lát most a cég számára a legnagyobb kihívásnak?

– Ahogy fejlődik a technika, annak megfelelő szervizt biztosítani a legnehezebb. Alapigazság, hogy az első gépet az értékesítő adja el, a másodikat a szerviz. Mindenbe beleépítik az űrtechnikát. A magasan felszerelt gépek szervizeléséhez jól képzett szakemberek kellenek, akik képzését gyári támogatással folyamatosan biztosítjuk.

– Hogy látja a cégen belüli generációváltást?

– Két lányunk van, a nagyobbik orvosnak tanult és pályáját ezen az úton folytatja tovább. Az idei évben egy unokával ajándékozott meg minket. A kisebbik lányunk viszont készül ide! Szerette volna, ha idegen nyelvekben szépen fejlődik, így angolul végezte az alapképzést a Corvinuson, a mestert pedig most karácsonykor fogja befejezni. Ő már bedolgozik a kft-nek, pénzügyi és marketingvonalon segít. Fiatalítanunk kell a kollégáknál is. Baján a Bereczki Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskolából járnak hozzánk diákok gyakorlatra és jó kapcsolatot ápolunk a Déli ASzC Jánoshalmai Mezőgazdasági Technikum/Szakképző Iskolával is.

Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk a MEGFOSZ fiatal szakemberékért való kampányát, a Legyél Te is Agrárgépész-t. Az elmúlt években évi 2500 nappali tagozatosról 5300-ra nőtt a létszám, ez komoly eredmény. Vannak tehetséges fiatalok, akiket persze még sokat kell képezni.

 

Fodor Mihály