A CLAAS és a HORSCH kukoricavetési világrekordja

A technológia

A 24 soros Horsch Maestro 24.70 SW szemenkénti vetőgép sortávolsága 70 cm, a vetésmélység 1,5 és 9,0 cm között variálható – a kísérlethez 6 cm-re állították. A vetőkocsikat „Seed on Demand” rendszer látja el, ami garantálja a gyors és egyszerű feltöltést. A központi tartály 2 000 liter vetőmag és 7 000 liter műtrágya befogadására képes. A Maestro-t az Agritechnica kiállításon a 2012-es év gépének választották. A vetési sebessége 15 km/h vagy afölötti lehet (a vetési pontosság függvényében).

15 km/h mellett a gép tökéletesen pontos szemenkénti vetést végez. Ezt szolgálja az ejtőcsőbe integrált magérzékelő, ami a magok száma mellett azok távolságát is méri. Az érzékelő segítségével a vezető a kezelőterminálon látja az egyes sorokra vonatkozó magkihagyásokat, a dupla vetést, illetve a variációs együttható értékét. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a gépkezelő időben reagáljon a különböző helyzetekre, és optimális munkát végezhessen. A magadagolók elektromos meghajtásúak és külön-külön kapcsolhatóak.

A vontató kérdésében a CLAAS és a Horsch az 524 lóerős CLAAS XERION 5000 mellett döntött, amelyet már az elmúlt évben is használtak közös munkájuk során. A XERION négy egyenlő méretű kereke úgy alakítja át a motorteljesítményt vonóteljesítménnyé, hogy közben nem rongálja a talajt. Mindez ideális biztosíték volt arra, hogy a helyenként lejtős területeken mindig legyen elég erőtartalék. A XERION rendelkezik az ún. TELEMATICS rendszerrel, amely lehetővé teszi a gép helyzetének és beállításainak folyamatos ellenőrzését és dokumentálását. A 24 óra ideje alatt a CLAAS TELEMATICS és a vetőgép magszenzorának segítségével folyamatos volt az erőgép és a vetési paraméterek ellenőrzése és dokumentálása.

Az egy nap alatt összesen 10 tonna vetőmag és 47 tonna műtrágya fogyott. Ebből adódik, hogy a vetőgép feltöltéséhez tíz megállást is be kellett iktatni. Ez idő alatt természetesen a traktor megtankolása is megtörtént. A világrekord idején mért átlagos üzemanyag-fogyasztás 3,17 l/ha volt.

A kísérlet feltételei

A rendelkezésre bocsátott 320, illetve 170 hektáros táblák Moszkvától 360 kilométerre délkeletre, Csapligin közelében fekszenek. A nem köves csernozjom zóna a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező paraméterekkel bír (5,8 pH, 6,4% humusztartalom). A limitáló tényező a víz: az évi csapadékmennyiség 400-450 mm.

A kukorica előveteménye mindkét táblán őszi búza volt, a sekély tarlóhántást közvetlenül a betakarítást követően egy Horsch Joker 12 RT-vel végezték el. Ezt követte egy forgatás nélküli tarlóápolás, amivel együtt a trágya is bedolgozásra került. Tavasszal aztán sekély talajművelés következett, egy Horsch Tiger 10 LT grubberrel.

Harald Lob, a CLAAS projektvezetője a következőképpen jellemezte a helyzetet: „– A TELEMATICS felvételein jól látszik, hogy realisztikus körülmények között dolgoztunk. Különösen az első tábla alakja volt rendkívül szabálytalan.”

Florian Ermer, a Horsch munkatársa hozzátette: „– Háromszor kellett megállnunk: egyszer a vetőszerkezetek egy vezetési hiba miatt eltömődtek, kétszer pedig az adagolóba került papír okozott fennakadást. Ezek olyan tényezők, amelyek a mindennapi gyakorlatban is előfordulhatnak.”