Napjainkban a Framest az egyik legelterjedtebb márka a hazai gyártású talajművelő eszközök között a magyar gazdaságokban. A közelmúltban egészült ki kínálatuk a Reptill fantázianevű nehézkultivátorral, amely már jó néhány gazdaságban bizonyított az elmúlt időszakban, így kíváncsiak voltunk milyen szakmai vélemény alakult ki az új eszközről. Az egyik felhasználónál, a pataki Derék Patak Mezőgazdasági Zrt.-nél a kultivátor alkalmazásának eddigi tapasztalatairól Oravecz Sándor műszaki vezetőt kérdeztük.
– Kérem, röviden mutassa be gazdaságukat, és mondja el, hogyan került önökhöz a Reptill!
– Cégünk 750 hektár szántóterületen gazdálkodik, a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik, és 220 egyedes fejőstehén-állománnyal rendelkezünk. A Framest gépek nem voltak ismeretlenek számunkra, hiszen gazdaságunk már 3-4 éve nagy megelégedéssel alkalmaz egy FraLaz talajlazítót és egy FraRoll tömörítőhengert a gyártó termékei közül, így amikor a Reptill piacra került, a forgalmazó Axiál Kft. gazdaságunkba is elhozott egy példányt kipróbálásra, néhány napra. Az eszközt őszi kalászosok vetés-előkészítésénél állítottuk üzembe, és már egy menetben kiváló munkát végzett, így azonnal a beszerzése mellett döntöttünk.
– Milyen talajművelési technológiát alkalmaznak, és ebben milyen szerepet tölt be a Reptill?
– Korábban csak forgatásos alapművelést alkalmaztunk minden növénynél, lazítással kombinálva, de amióta a Reptill gazdaságunkhoz került, az őszi vetésű kalászosok alá a betakarítás után közvetlenül egy menetben mindig ezzel az eszközzel történik a tarlóhántás és magágykészítés. Ez a változat aprómag-kijuttató egységgel is rendelkezik, így akár zöldtrágyavetés is megvalósítható vele.
– Mikor érkezett meg a gép, mennyi területet művelt meg eddig, és mekkora teljesítményű erőgéppel üzemeltetik?
– A függesztett, négy méter munkaszélességű, 11 késes, nyírócsavaros késbiztosítású, dupla hullámos elmunkáló tárcsasorral és bütykös tömörítő gumihengerrel szerelt Reptill tavaly nyáron érkezett, és az őszi kalászosok alá 350 hektáron már ezzel végeztük a talaj-előkészítést, idén pedig már újabb 250 hektárnyi terület megművelésén van túl az eszköz. Hozzáteszem: mindkét évben száraz talajkörülmények között dolgozott. Az üzemeltetéshez egy 260 LE teljesítményű nehéz univerzális traktort alkalmazunk, amely a 15-20 centiméteres munkamélység mellett megfelelő vonóerőt és munkasebesség biztosít.
– Mekkora területteljesítményt értek el eddig, és hogyan alakult az üzemanyag-felhasználás?
– A fentebb említett erőgépünkkel üzemeltetve egy tíz órás műszaknap alatt, domborzattól és talajállapottól függően, körülbelül harminc hektárt művel meg a Reptill, általában kb. 280-300 liter üzemanyag-felhasználás mellett. A 9,3-10 liter/ha átlagfogyasztás szerintem a tavalyi aszályos időszakban igen kedvezőnek számít.
– Milyen volt az elmunkálóegységek munkája a szármaradványos területen? Megfelelő volt-e a lezáró hatásuk?
– A két sorba szerelt hullámos, egymás osztásközében elforgó tárcsasorok kis gördülési ellenállással, jó vágó- és keverőképességgel szálirányba rendezték el a szármaradványokat. A bütykös gumihenger jó rögrendező képességének köszönhetően meglepően kevés rög maradt a felszínen, azok is megrepesztve és jól beágyazódva rendeződtek el, megfelelő lezáró és nedvességmegtartó hatást biztosítva ezzel.
– Volt esetleg valamilyen meghibásodás, deformálódás, szilárdsági probléma, törés? Illetve milyen mértékű volt a művelőelemek kopása az eddig eltelt időben?
– Meghibásodásunk egyáltalán nem volt, a művelőelemek közül pedig a száraz talajállapotnál a lazítókapákat körülbelül 300 hektár után kellett cserélni, kopás miatt. A cseréhez az új kapákat a megrendelést követő napon már kiszállította a forgalmazó.
– A csökkentett menetszámú művelési eljárásnak, a Reptill alkalmazásának milyen hatása volt az őszi kalászosokra? Érzékeltek-e valamilyen változást az új technológiával előkészített talajba vetett állományon?
– Mint ahogy fentebb említettem, a tavalyi volt az első ősz, amikor alkalmaztuk ezt az eszközt és technológiát a talaj-előkészítésben. Az így termesztett őszibúza-területünk idei termésátlaga (4,5 t/ha) már az első szezonban 40%-kal meghaladta a hagyományos forgatásos műveléssel eddig a gazdaságunkban elért legmagasabb hozamot. Itt, Nógrád megyében, a mi gazdálkodási körülményeink és lehetőségeink között ezt az eredményt tehát egyértelmű pozitívumként írhatjuk a Reptill javára.
Farkas Imre