A fenntarthatósági szempontok (Green Deal) központi részét fogják képezni a következő évtizedek mezőgazdasági termelésének. A felhasználható növényvédő szerek száma folyamatosan csökken, egymást érik a hatóanyag- és szerkivonások. A konvencionális gazdálkodásban a kijuttatható műtrágya-mennyiségek is egyre kisebb értéket mutatnak. Az integrált növénytermesztés legnagyobb kihívása továbbra is a növényvédelem. A gyomirtás és gyomszabályozás területén mindenki keresi az új lehetőségeket, megoldásokat – kutatóintézetek, gépgyárak, cégek és termelők egyaránt.
MÁR NEM CSAK AZ ÖKOGAZDASÁGOKBAN!
A mechanikai gyomirtás alapgépei hosszú ideje ismertek. A gyomfésűket, kameravezérelt kultivátorokat, sorköz- és sorművelőket, robotkapákat egyre több nagy gyártó veszi fel a termékkínálatába (pl. Horsch, Lemken). Lassan már nemcsak az öko-termelők, hanem a konvencionális gazdaságok alapgépei közé is újra bekerülnek. Legutoljára az osztrák Pöttinger lépett be a mechanikai gyomirtás piacára, a szintén ausztriai Cross Farm Solution nevű családi cég 2021-es akvizíciójával. Az Amazone a Schmotzer kultivátorspecialista felvásárlásával jelent meg a gyártók sorában. Az alternatív növények és a kertészeti kultúrák termesztése során különösen fontosak a különböző vegyszermentes gyomirtási megoldások. Sok esetben nem létezik jól használható, engedélyezett szintetikus szer, és ezeknél a növényeknél a biotermékek iránti kereslet jóval intenzívebb a szokásosnál. A téma aktualitását az idén kiadott Agritechnica díjak egyike is jelzi, amit az intelligens rotorkapagyártója, a Photoheyler kapott.
Az ökológiai gazdálkodás során eddig alkalmazott gyomkezelési stratégiát két új innováció teheti teljessé. Az egyik egy ausztrál (Seed Terminator), a másik pedig egy francia találmány (Top Cut Collect). Mindkét eszközben a parcellatechnológiában élen járó Zürn látott fantáziát, és kezdte el a továbbfejlesztést eredményező együttműködést. A német cég korábban a robotkapáiról és kultivátorairól ismert angol Garfordban szerzett többségi tulajdont.
A GYOMMAGOT SEM HAGYJA VISSZAHULLANI
A Seed Terminator az arató- és cséplőgépek kiegészítő adaptere, ami képes a gyommagvak összezúzására. Az ötlet Ausztráliából származik, amivel ott már 1969 óta kísérleteznek. Ausztrália gabonaövezetében a legnagyobb károkat a széles körben elterjedt olaszperje okozza. Az ellene való mechanikai védekezés témájáról írta doktori disszertációját a gépészmérnök-feltaláló dr. Nick Berry, aki 2013-ban kezdte el a munkáját és 2016-ban építette meg a prototípust. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően sikerült csökkenteni a teljesítményigényt, ami még most is 3050 kW között változik. 2018-ban már 50 db Seed Terminator üzemelt, Németországban 2020-ban álltak üzembe az első darabok. 2500-3000 ford./perc fordulatszámon a kalapácsos daráló átlagosan a gyommagvak 95%-át megsemmisíti. (Jelenleg a következő gyártókhoz érhető el: John Deere, Claas, Case IH, New Holland, Massey Ferguson).
A Top Cut Collect működésének alapja: a termesztett kultúra fölé nőtt gyomokat egy kasza elvágja, egy szalagos heveder pedig a gyűjtőtartályba juttatja a levágott növényi részeket. Az első típus még nem gyűjtötte össze, amit levágott. A fejlesztésre azért volt szükség, mert számos gyom magja képes a földre hullva utolérni, és csíraképes magként tovább növelni a talaj gyomkészletét. Ez főként a herbicidtoleráns és rezisztens gyomoknál okoz nagy fejtörést. A biovetőmag-szaporításban nagy jövőt jósolnak a gépnek, gondoljunk csak például az őszi búzában előtörő rozsárvakelésre. A parlagi ecsetpázsit, a széltippan és a mezei aszat egyre nagyobb gondokat okoz. Franciaországban jelenleg kb. egy tucat ilyen gép üzemel, ezen kívül Angliában, Dániában és Szerbiában dolgozik még a Top Cut Collect.
A gép univerzális, ami a speciális felhasználási területeken (pl. gyógynövény, virágmagtermesztés) még sok lehetőséget rejt magában. A hidraulikus hajtású, állítható nyomtávú eszköz vonóerő igénye csupán 30 kW, hidraulikateljesítmény igénye 7080 l/perc, jelenleg három munkaszélességben (9, 12, 18 méter) gyártják. Az önszintező, kétgerendelyes, alternáló kaszaszerkezet által levágott növényi részek egy 7000 literes gyűjtőtartályba kerülnek. Az ötletgazda farmer, Romain Bouillé 2017-ben készítette el a gép prototípusát. A svéd Lyckegård egyszerűbb kivitelű, gyűjtőtartály nélküli konstrukciójával a kisebb gazdaságok megoldása lehet, az osztrák DHM Engineering pedig egészen egyszerű gyomkaszákat kínál.
RUGÓSFOGAK, KAMERÁK, ROBOTKAPÁK
A mezőgazdasági fejlesztések irányait a 2000-es évektől a műholdas helymeghatározáson alapuló precíziós gazdálkodás szabta meg. Az utóbbi években a robotika már felhasználhatta és beépíthette mindazt a tudást, ami összegyűlt az egyre pontosabb képalkotó és szenzortechnológiák fejlesztése során. A mechanikus gyomirtás alapgépei közé tartozó rugósfogú gyomboronák, kameravezérelt kultivátorok, küllőskapák, csillagkerekes forgókapák (sorköz- és sorművelők), és robotkapák már szinte mindennaposnak számítanak a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban.
Azon belül is ott, ahol a munkaerő hiánya és a termelés magas árszínvonala találkozik az ökológiai termékek növekvő keresletével és a társadalom környezeti elvárásaival (pl. fenntartható energiaforrások, karbonsemlegesség). A növénynemesítésben, a kertészeti termelésben és a vetőmag-szaporításban jelentek meg először a gyakorlati eredmények és az első használható megoldások, azok magas hozzáadott értéke miatt. Nemcsak az ökológiai gazdálkodásban, hanem a mezőgazdasági robotok világában is rengeteg a start-up cég, nagyon sok ötlet, innováció bukkan fel, de még mindig kevés a valóban szériaérett, tömeggyártásra alkalmas megoldás. A számtalan prototípus mellett már kiforrott, működőképes típusokkal is találkozhatunk.
ÖTÖDÉVEL NŐ ÉVENTE(!) A ROBOTPIAC
A mezőgazdasági robotok piacának 90%-át a legnagyobb 16 márka uralja. A gyártók becslése szerint jelenleg mint egy 5-600 robot üzemel rendszeresen szerte a világban. A legnagyobb piacnak az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió számítanak. A 2020-ban még csak 6 milliárd eurós piac – ha folytatódnak a jelenlegi trendek – nagy növekedés előtt áll, az elemzők évente több mint 20%-os növekedésről beszélnek. A hagyományos gépeket gyártó vállalatok, néhány kivételtől eltekintve nem igazán aktívak a mezőgazdasági robotok fejlesztésében és gyártásában. A jelentősebbé vált gyártók, dacára a néhány éves múltjuknak, hamar észrevették az együttműködés szükségességét. A Naïo, az Axema és a RobAgri 2019ben hozták létre az agrárrobotika világszervezetét, a GOFAR-t (Global Organization for Agricultural Robotics).
A már említett francia Naïonak sikerült először áttörést elérnie a nagyobb darabszámban gyártott kapálórobotoknál. A dán Farmdroid napelemes kapálórobotja önálló munkavégzésre alkalmas, a gyomláláson kívül vetésre használható még, a 3 méter munkaszélességű gép kettő GPS jeladóval működik, Németországban már 20 db dolgozik belőlük. A legújabb fejlesztések már azt is lehetővé teszik, hogy az autonóm mezőgazdasági robot ne mechanikai módon távolítsa el a mesterséges intelligencia és a képalkotó szoftverek segítségével azonosított gyomnövényt, hanem akár már termikus vagy elektromos gyomirtással is találkozhatunk. Az egyik legérdekesebb gyártmány a Carbon Robotics lézeres gyomirtó robotja.
TÖRTÉNELMI UGRÁS ELŐTT ÁLLUNK
Az elmúlt több mint 2 évben a pandémia és napjainkban az orosz-ukrán háború átrendezte a világkereskedelem érték- és ellátási láncait. Elképzelhető, hogy az élelmiszer-biztonsági szempontok átmeneti enyhülést hozhatnak az agrár reformokban, de az nem valószínű, hogy a természet- és klímavédelmi szempontok kikerülnek a szakpolitika látóteréből. A most még réspiacnak számító agrár-robotikába a nagy múltú, full-liner gyártók ugyanúgy beszálltak. A legközelebb a Fendt jutott agri-bot rendszerével. A Xaver nevű projektben évek óta tesztelik és fejlesztik intenzíven a növényápolási – köztük gyomirtási – feladatokra is alkalmas robotrajokat. A Horsch szintén nagyon közel jár már a tömeggyártáshoz. Az még nem látszik, hogy melyik megoldás nyer nagyobb teret (robot/robotrajok), de az biztos, hogy az automatizálás még nagyobb szerepet fog játszani a dolgok internete (Internet of Things – IoT) és az Ipar 4.0 révén a mezőgazdaságban is. Valószínűleg a vegyszermentes gyomirtási megoldások és a mechanikai gyomirtás https://gepmax.hu/hir/photoheyler-kultivator-agritechnica-ezusterem-mezogazdasag/ legalább annyit fog fejlődni, mint előtte a kézi kapálástól az első kultivátorokig.
Söjtöri Andor
