Eszközhordozók, rendszertraktorok

A Schneider GT vagy az egyik leghosszabb ideig gyártott Fendt GT/GTA gépeknél a GT a német Geräteträger – eszközhordozó szó rövidítését adja Az eszközhordozó traktorok az 1950-es évektől kezdve, egészen az ezredfordulóig külön piaci szegmenst alkottak, igazi fénykorukat az ’60-as, ’70-es, ’80-as években élték. Az eszközhordozók számos műszaki újítása él tovább a mai farmmindenes, közép-univerzális és rendszertraktorokban. Valószínűleg a kategória már nem nyeri vissza egykori népszerűségét, a speciális gépgyártásban, az autonóm agribotok gyártásában és a kommunális technikában még juthat nekik szerep a jövőben.

A SOKOLDALÚSÁG VERSENYELŐNYT JELENTETT

Az eszközhordozók rendkívül sokoldalú alkalmazási lehetőséggel rendelkeztek. Erre gyakran az adott terméknév, pl. a Schmotzer Kombi, a Hanomag Combitrac is utalt, vagy az elnevezés rejtette a kategóriát. A Schneider GT vagy az egyik leghosszabb ideig gyártott Fendt GT/GTA gépeknél a GT a német Gerӓtetrӓger – eszközhordozó szó rövidítését adja. A nyugat-európai piacokon gyakran találkozhatunk üzemképes példányokkal, amiket kisebb ápolási munkákra a mai napig használnak, főleg a ritka kultúráknál, a kis területen termesztett zöldség-, fűszer- és gyógynövényeknél. Az elmúlt évtizedekben több gyártó eltűnt a traktorpiacról, de egykor az Eicher, a Ritscher, a Ruhrstahl, a Rasant és a Schleppertechnik Schönebeck (később LTS – Landtechnik Schönebeck) is gyártott ilyen gépeket. Magyarországon és az egykori KGST piacain a legelterjedtebb eszközhordozó traktornak a kelet-német gyártású RS-09 számított.

A sokoldalú használhatóság korábban igazi versenyelőnyt jelentett, a kategória több ok miatt, fokozatosan szorult vissza. Egyrészt a nyugat-európai mezőgazdaság szerkezete is jelentősen átalakult a 20. század második felében, az átlagos birtokméret növekedett. Másrészt a műszaki fejlődés a hagyományos traktorok alkalmazási irányait jelentősen bővítette. A függesztett munkagépek szabványosításának szükségessége felgyorsította a folyamatot, korábban szinte minden eszközhordozó típus saját, eltérő munkagépeket igényelt. Ez a gyakorlat idővel a traktor és a munkagépgyártók számára egyaránt gazdaságtalanná vált. A növekvő teljesítmény egyre nagyobb munkaszélességű eszközökkel járt, ez sem kedvezett ezeknek a sajátos gépeknek. Az eszközhordozók a műszaki fejlődés szempontjából elérték természetes életciklusuk végét. A leghosszabb gyártási periódust megért Fendt GT (1957-)/GTA (1984-) szériáit 2004ben állították le, az utódnak szánt Xylont (1991-) pedig szintén 2004-ben nyugdíjazták; azóta a cég nem állt elő újabb eszközhordóval.

KONSTRUKCIÓS ELVEK

A tipikus eszközhordozók építési elve szerint a motor a vezetőállás, később a fülke alatt vagy ahhoz nagyon közel helyezkedett el. A kormányművet két hosszú rúd kötötte össze a mellső tengellyel. Ezzel a megoldással rengeteg hely maradt a két tengely között a munkagépek felfüggesztésére, összesen 3-4 csatlakozási pontot alakítottak így ki. A mellső vázkeretre, a vázgerendely közepére vagy a hátsó függesztőműre egyaránt csatlakozhattak munkagépek. A konstrukciónak köszönhetően a gépkezelő szabadon rálátott az adott munkagépre, teljes figyelemmel tudta kísérni munkáját. A leggyakrabban a növényápolási feladatoknál jelentkezett a traktor közepére szerelt munkagépek előnye, egy időben a mechanikus gyomirtásban, kultivátortechnikában egyeduralkodóvá vált ez a technológia. Járulékos haszna az egyenletes tengelyterhelés volt, a homlokrakodó és platós felépítmény gyakori kiegészítőnek számított. Az igazi univerzális eszközhordozók nemcsak a növényápolásban, hanem a vetésben és a tápanyag-visszapótlásban is helyt álltak. Talajmunkára, szállításra azonban szélesebb (egyébként nagy intervallumban állítható) nyomtávjuk miatt nem javasolták őket.

Akadt egykét kivétel, a Hanomag például egy ún. darázsderékkal, a két tengely között összeszűkülő géptörzzsel tette lehetővé a munkagépek középre történő rögzítését. Később akadtak gyártók, akik a törzscsuklóban láttak fantáziát, de a magasabb gyártási költségek miatt nem terjedt el igazán, ma a kommunális traktoroknál köszön vissza. A megfordítható fülkével gyártott traktorok, a tolt üzemű munkagépeket gyártó cégek termékei, a fronthidraulika és frontkardán általánossá válása, a kameravezérelt kultivátorok megjelenése tovább erodálta az eszközhordozók piacképességét. Ettől függetlenül újabb felhasználási területen bukkantak fel a hagyományos konstrukciós megoldások. Az önjáró, akkumulátoros eszközhordozó robotok szerkezeti kialakítása nagyon hasonlít (pl. BlueBOB, Naio Orio) a kiforrott eszközhordozók megoldásaihoz.

PARCELLA TECHNOLÓGIA ESZKÖZHORDOZÓI

A mai speciális eszközhordozókat főként a mezőgazdasági kutatásban, a növénynemesítés és vetőmag-szaporítás során használják a parcellatechnikában. Az egy- és kéttengelyes traktorok közé pozícionált gépek a zöldségtermesztésben a vetéstől kezdődően a legtöbb munkaműveletben jól használhatók. Néhány kisebb gyártó, manufakturálisan, kis darabszámban gyárt a gyógy- és fűszer-, illetve a dísznövények, díszfatermelők számára eszközhordozókat. Ezek a konstrukciók hasonlítanak leginkább a klasszikus eszközhordozókra, legnagyobb előnyük a munkaeszközre nyíló tökéletes rálátás.

A nyomtávok szintén széles határok között állíthatók, hasmagasságuk nagyobb az átlagosnál, van, aminek ez a paramétere is állítható. A belső égésű motorok mellett megjelentek az elektromotorok, az erőátviteli rendszerekben az elektromos hajtás mellett megjelent a hidraulikus, ezért a legújabb eszközhordozók kiválóan használhatók termesztőberendezésekben, üvegházakban. Ezeknél a speciális felhasználási területeknél érvényesíthető a kisszériás gyártásból fakadó magasabb gyártási költség. A Zürn 540 hasmagassága 1,3-1,6 méter között fokozatmentesen állítható.

A Zürn 550 nyomtávja is állítható hidraulikusan, fokozatmentesen, mellső, hátsó és középső rögzítésű munkaeszközökkel egész évben használható, főként növényvédelmi, növényápolási és tápanyag visszapótlási munkákra.

A Wintersteiger Tool Carrier (Hege 76) eszközhordozót kimondottan a parcellaművelésre tervezték, kis önsúlyának, kompakt méreteinek köszönhetően utánfutóval könnyen szállítható. A francia Terrateck a Culti’track-et főként zöldségtermesztőknek ajánlja, összkerekes kivitelben is elérhető, szabad hasmagassága 90 cm, nyomtávja 1,5 és 1,8 m között állítható. Az olasz Vitrac szőlő és gyümölcstermesztők számára fejlesztette ki eszközhordozóját, amihez adaptereket is kínál. Középső függesztésre nem alkalmas a váz, mivel törzscsuklós, viszont ennek köszönhetően rendkívül fordulékony.

Az osztrák Rath a parcellákon kívül gyümölcstermelőknek és díszfaiskoláknak ajánlja gépeit, igazi kuriózum a karácsonyfa-ültetvényekben is használható Highlander V70. Mindennel rendelkezik, amivel csak rendelkezhet egy modern, speciális eszközhordozó: fokozatnélküli, hidrosztatikus hajtás, akár 3 m hasmagasság, fokozat nélküli nyomtávállítás (1,5 és 2,5 m között), erős vázszerkezet, középső munkagép-felfüggesztés.

A Holder nagy túlélő (2019 óta a Kӓrcher tulajdona), híres volt szőlőművelő kistraktorairól, a márka újrapozícionálta magát, C és S szériája ma is használható a szőlő- és gyümölcstermesztésben, de főként kommunális területekre gyártja robusztus, törzscsuklós eszközhordozóit. A kommunális szektorban olyan márkákkal találkozhatunk még, mint az Eder vagy az Egholm. A fenti gépek általános jellemzője a négy azonos méretű kerék, melyek a hajtás és erőátvitel optimalizálását szolgálják. Ne feledkezzünk meg a hasonló képességekkel rendelkező, nagyobb teljesítményű svájci, olasz, osztrák, német rézsűjáró eszközhordozókról, hegyi traktorokról sem, amelyek sokat merítettek az eszközhordozókból. Az Aebi, az Antonio Carraro, a Lindner, a Reform, a Sauerburger traktorait főleg lejtős területek kaszálására tervezték, de ma már számos felépítmény elérhető hozzájuk.

ÖNJÁRÓ BETAKARÍTÓGÉP-ALVÁZAK ESZKÖZHORDOZÓNAK

Az eszközhordozók evolúciójának érdekes leágazását jelentik az olyan önjáró, eszközhordozó, közép vagy nehéz-univerzális traktorok, amelyek nagy teljesítményűek, és nagyüzemi felhasználásra készültek/készülnek. Kezdetben az óriási beruházást jelentő önjáró cukorrépa- és burgonyakombájnok esetében kimondottan a magas vételár megtérülési mutatóinak javítása volt a fő cél. Ezért az alvázakat úgy tervezték meg, hogy aránylag könnyen átépíthető legyen más munkákra. Az éves kihasználtság növelésére való törekvés a mai napig megtalálható. A szőlőkombájnoknál a New Holland/Braud a betakarító-adapter mellé a multifunkciós eszköztartóra könnyedén és gyorsan felszerelhető szőlészeti munkaeszközöket (pl. csonkázó, előmetsző vagy levelező) kínál.

Az amerikai Terra Gator eredetileg hígtrágya- és folyékonytápanyag-kijuttatásra készült. Érdekes konstrukcióját a mai napig megtartotta: a háromkerekű eszközhordozó súlya flotációs abroncsokon oszlik meg. A Terra rendszert először a Horsch (Terra Trac – 1984-2004) próbálta meghonosítani Európában, de felhagyott vele, a holland Vervaet gyárt ma háromkerekű gépeket. Az egyik legegyedibb és leguniverzálisabb, nagy teljesítményű eszközhordozó a CLAAS XERION. Hidraulikusan áthelyezhető, oszlopos fülkefelfüggesztésével, önhordó alvázával, összkerék-kormányzásával igazi etalonná vált a műfajban. Nem véletlen, hogy gyakran használják átépítési alapnak a nagy teljesítményigényű, egyedi gyártású betakarítógépekhez. Nagyobb szériában gyárt még önjáró eszközhordozó alvázakat a cukorrépa-betakarító gépeiről ismert Holmer (Terra Variant) és a hígtrágya-kijuttatásban jártas Vredo. Hazai agrártechnika-történeti kuriózumként meg kell említenünk a Rába 180-at, ami jobb sorsra lett volna érdemes, ahogyan a magyar mezőgépgyártás is.

DARABSZÁM ÉS VERSENYKÉPES ÁR

Az eszközhordozók fő célkitűzése, építési elve a mai, korszerű rendszertraktorokban is megfigyelhető. A mai fogalmaink szerinti eszközhordozók között akadnak igazi műfajteremtő klasszikusok (Mercedes Unimog) és legendák (MB Trac), amelyek több cégnek is inspirációként szolgálnak a mai napig. Az ismert márkák mellett (JCB) számtalan kisszériás, speciális igényeket kielégítő márka létezik (pl. FuβTrac, Pflanzelt), és időközönként feltűnik egy-egy komoly kezdeményezés, ami a speciális eszközhordozókat szeretné feltámasztani modernizált formában (pl. Lite-Trac, Multi Tool Trac). Mindig az a végső kérdés, sikerül-e megfelelő darabszámot és versenyképes árat elérni. A Syn Trac közel 500 ezer eurós vételára nem tűnik annak…

Söjtöri Andor