Több mint 20 év a BAUER öntözéstechnika szolgálatában
Hegedűs Attila, BAUER Hungária Kft. ügyvezetője egy olyan világba kalauzolt el bennünket, amellyel lapunk hasábjain ritkábban foglalkozunk. Pedig, ahogy a tavalyi borzalmas aszály rávilágított, az öntözés fejlesztése megkerülhetetlen feladat. A szakmai életút mellett erről – innovációs irányokról, kihívásokról, eredményekről – beszélgettünk.
– Az öntözés nem egy átlagos, gépészeket érdeklő terület – milyen út vezetett a BAUER Hungária Kft. ügyvezetői posztjáig?
– Csak a véletlen műve, hogy ide kerültem, de kezdjük az elején! Tószegről származom, ma is ott élek, ez alapvetően mezőgazdasággal foglalkozó régió. Ennek megfelelően a Gödöllői Egyetem kihelyezett mezőtúri szakán szereztem mezőgazdasági gépészmérnök végzettséget, logisztikai szakirányon. A szolnoki Mezőgépnél helyezkedtem el friss diplomával, de sajnos tíz hónap után az a cég csődbe ment. Akkoriban még a Magtár Kft. forgalmazta a BAUER termékeket, így 2001ben ott vállaltam munkát. Elvileg munkagép-értékesítőnek mentem, de szükségük volt az Öntözési Irodában egy műszaki emberre, a BAUER-rel kapcsolatos feladatokhoz. Így műszaki ügyintéző, vámügyintéző lettem, majd később szervizvezető – volt lehetőségem teljesen megismerni a termékeket.
A csapattal tartottam 2012-ben is, amikor a BAUER Hungária Kft.-hez csatlakoztunk, amely egyébként 1989 óta létezik, de sokáig csak a szerviztevékenységet vitte, kereskedelmi tevékenységet nem folytatott. 2012 óta már a kereskedelmi és after sales feladatokkal is kibővült a tevékenység.
– Mit érdemes az anyacégről megemlíteni?
– Az ausztriai, voitsbergi székhelyű a vállalat 1930-as alapítása óta az öntözés- és hígtrágya-technológia központja. A kezdetben szennyvíz- és hígtrágyaszivattyúk gyártásával foglalkozó vállalkozás 1947-ben szabadalmaztatta a cégalapító Rudolf Bauer nevét viselő gyorskapcsolófejet, mellyel a BAUER cég nevet szerzett a nemzetközi öntözéstechnikai piacon is. Manapság a cég a biotechnológia irányába fejlődik (mezőgazdasági eredetű szennyvíz kezelése, biogáz-előállító berendezések) és főként az öntözés, hígtrágyakezelés, hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás területein aktív. A cég világszerte vezető szerepet tölt be az öntözési technológia területén, több mint 2,5 millió hektárt öntöznek BAUER berendezésekkel.
JÓ CSAPAT ÉS ÚJABB LEHETŐSÉGEK
– Mekkora most a csapat?
– 18 fő dolgozik most a BAUER Hungária Kft.-nél. Ebben az alkatrész-értékesítés, szerviz, kereskedelem és ügyvitel is benne van. Az elmúlt két évben kiderült, hogy mindenhová azért nem tudunk négy üzletkötővel eljutni. Így január 1-től az AgroVario Kft.-vel dolgozunk együtt, amely egy új, erős csapat a piacon. Kereskedelmi ügynöki tevékenységet folytatnak, alkatrészt forgalmaznak. Így januártól már az AgroVariónál is elérhetők az alkatrészek, az év végéig már 8 telephelyen. A szerviznél ugyanez a helyzet, és ez nagy segítség, hisz sok öreg gép is van az országban, még akár a 80-as évekből, a régi narancssárga gépek is dolgoznak! Ezért fontos a minél erősebb szervizháttér – ha megfelelően karbantartják az idős masinákat, akkor ezek még szépen tudnak dolgozni, és a tavalyi év megmutatta, hogy minden gépre szükség van.
– Amúgy ez a terület hogyan áll szakember-utánpótlás terén?
– Nehéz téma… Itt eleve komplexebb a feladat, amit el kell látni, mint egy átlagos gépkereskedőnél. Tervezőkkel, kivitelezőkkel is kommunikálni kell, együtt kell működni. Projektmenedzseri feladatok ezek, amiket a kollégáknak el kell látni, az üzletkötés kezdetétől a kivitelezés végéig. Az a tapasztalat, hogy saját magunknak kell kiképezni az embereinket – szerencsére a csapatunk szépen összeállt, nagyon jól működik.
– Kicsit elkalandozva a másik fontos üzletágukhoz: a hígtrágya technológia iránt milyen most a kereslet?
– Állami támogatások nélkül nehéz ezen a területen jó eredményeket elérni, ugyanakkor például az ÁTK pályázatok idején 50-50% volt a hígtrágya-öntözés arány a forgalmunkban – nagyon hullámzó ez a piac. Akár a sertéshús, akár a tej árát nézzük, önerőből nem bírják el a komplett beruházások költségét a vállalkozások. Pályázatok idején épülnek az istállók, műtárgyak, tározók, olyankor sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a hígtrágya kezelésére, kijuttatására is. Természetesen ekkor legalább 50%-os támogatási intenzitással számolhatnak… Máskor ez a kellemetlen rossz. Bár most a műtrágyaárak nagyon megugrottak, így felértékelődött a hígtrágya szerepe – az érdeklődést már látjuk a tartálykocsik iránt, aztán majd csak egy kormányzati döntés kell.
– Visszatérve az öntözésre, a szándékot a fejlesztésekkel kapcsolatban már jó ideje látjuk, de a gyakorlatban hogy látja ezt a területet?
– Irgalmatlan mennyiségű pénzre lenne szükség, hogy mindent megvalósítsunk az országban. Az ugyanakkor pozitív, hogy sok öntözési közösség alakult az elmúlt időszakban, jelentős pályázati forrás volt erre, év végén pedig jön az újabb, de szigorúbb pályázat is. A hatóságok sajnos borzasztó lassan dolgoznak, a 30-60-90 napok csak úgy telnek el, hogy az idegölő. A bürokrácia nagy, itt nem igazán érzékeljük a korábban hangoztatott könnyítést. Ahogy érzem, a kormány szeretné fejleszteni az ágazatot, de sok időt vesztegetünk el – októbertől nem jött ki elbírált pályázat… Azért ez így nagyon nehéz. Eddig is 8 hónap volt az átfutás, de ez még rosszabb. Az sem segít, hogy alapanyagok emellett hihetetlen áremelkedésen vannak túl, van olyan, aminek másfél év alatt megduplázódott az ára. Csak a forint erősödése az, aminek jelenleg pozitív hatása van.
AZ ÜZEMELTETÉS LEGALÁBBOLYAN FONTOS KÉRDÉS, MINT MAGA A BERUHÁZÁS
– Mennyi egyébként egy projekt megvalósításának időtartama?
– Ha a beruházó részéről megvan a pénzügyi forrás, akkor el lehet kezdeni a beruházást. A gépek tekintetében most jól állunk, 3-4 hónapon belül szállítani tudunk. Földmunkák, kiviteli munkák vannak, amire kell kivitelezőt találni, az engedélyes tervet meg kell valósítani – ez még kb. további fél, háromnegyed év. Az állami támogatás kapcsán a projektet az aláírástól számított két éven belül kell megcsinálni, de általában úgy időzítik, hogy az őszi munkák után nekifutnak, hogy a következő tavasszal már használni tudják a kész öntözőrendszert.
– Az öntözésfejlesztésben a megbízói oldalon hol van még szűk keresztmetszet?
– Ha a pénzügyi megoldás rendben van – mivel ezek a pályázatok utófinanszírozásúak –, akkor nincs probléma a kivitelezéssel. Utána jön a java, mert sok helyen az üzemeltetésnél nincs a mezőgazdaságban megfelelő munkaerő. Nyilván már komolyabb feladat, mint a piros vagy zöld gomb megnyomása, de ez nem űrtechnika, nem bonyolult. Meg kell oldani a távvezérlést, el kell tudni indítani a rendszert akár külföldről is. Az öntözés automatizálása szivattyú és öntözőberendezés oldaláról is szépen megoldható, és mivel nincs ember, automatizálni kell. Van, aki nagyon high-tech szintet szeretne, van, aki óvatosabb. A mezőgazdaságban azért kitettebbek az eszközök, mint az iparban, így a szenzorok sem bírnak annyit, mint más iparágban. De teljesen automatizálni tudunk bármilyen öntözőberendezést. Emellett, ami a legfontosabb, hogy nemcsak a berendezés a lényeg, hanem a szaktudás: mikor öntözzünk, hogyan öntözzünk? Hol vannak az agronómusok, akik ezt megmondják?
– Mit lehet kezdeni ezzel a feladattal szakember nélkül?
– Szerencsére erre is van megoldásunk, igaz, még kicsit az elején vagyunk a folyamatnak: 2023 januárjától együttműködünk az Irriga Global céggel, amely egy független szakmai öntözésmenedzsmentet szolgáltató vállalkozás. Heti látogatásokkal, emellett szenzorokkal, meteorológiai állomásokkal, talajszondákkal nagyon pontos 7 napos előrejelzést tudnak adni, öntözési javaslatot tudnak biztosítani. Ez egy brazil-svájci cég, amely Magyarországon már kb. 30 ezer hektárnyi terület öntözésmenedzsmentjét biztosítja, elsősorban vetőmag-előállító területeken. Velük együtt próbálunk egy olyan szolgáltatást nyújtani, ami a világ számos táján szuperül működik.
– Milyen problémákkal kell még megküzdenie az öntözési fejlesztések során a beruházóknak?
– Legnagyobb baj, hogy nincs öntözővíz. Fontos, hogy állami beruházásoknak kellene megteremteni, hogy az öntözési közösségeket vízhez juttassák. Nagy probléma a vízjogi engedélyeztetés kérdése. A berögzött, régi ideológia szerint, ha öntöz valaki, ha nem, megigényli az engedélyt. Aztán sokan így elhasználják a lehetőséget mástól, aki valóban meg is csinálná az öntözési projektjét. Inkább dinamikus vízjogi engedélyek kellenének, hogy aki használja, az kapjon vizet, akinek nincs rá szüksége, az ne fogja más elől a lehetőséget.
MINDEN AZ AUTOMATIZÁLÁSFELÉ FEJLŐDIK
– Mik most a fő fejlesztési irányok az öntözési gépek, vezérlések terén?
– Magyarország különleges helyzetben van. Nálunk a csévélődobos rendszerek kissé háttérbe szorulnak, bár tavaly mindent befogtak, amit csak lehetett. Inkább a teljesen automatizált center, lineár felé megy el az irány. A fejlesztés a gyártó cégeknél a még teljesebb, komplexebb automatizálás irányába tart. Én precíziós helyett jobban szeretek víztakarékos öntözésről beszélni – ehhez kell a jó öntözésmenedzsment, amely ismeri a talaj szerkezetét, a növény igényét. Ezzel 30-40%-ot meg lehet így takarítani vízből, energiából is.
Amit nagyon szeretnek még, az az egyedi szórófejvezérlés, a VRI, variálható öntözési adagkijuttatás. Minden szórófejet külön-külön, GPS-alapon tudunk vezérelni. Ha a megfelelő térkép rendelkezésre áll, akkor a talajviszonyokat, vetésszerkezetet figyelembe véve adagolhatjuk az öntözővizet. Mivel lineárisan megy, oda öntözünk, ahová szeretnék, ha kell, egy utat is ki tudunk zárni belőle.
Akár meglévő öntözőberendezéseket is fel lehet úgy újítani, hogy korszerűsítsük, persze a vízkiviteli helyet, szivattyút is, nem csak a vezérlést. Egy frekvenciaváltós vezérléssel akár 15% áramot meg lehet takarítani. Szóval sokat fejlődtek az eszközök az elmúlt évtizedben, és nagyon sok módon lehet takarékosabban, szakszerűbben öntözni.
– A gyárat mennyire viselték meg az elmúlt évek sokszor kiszámíthatatlan piaci folyamatai? Mennyire pontosak a szállítások?
– Nekünk szerencsére nem nagyon volt problémánk, a chipekkel is rendben voltunk, talán a frekvenciaváltók érkeztek lassabban, mint szerettük volna. Most, az év elejétől kicsit nehezebb a helyzet, a képernyő, a chip kicsit lassabban jön, mint szokott, de tudjuk kezelni a helyzetet. Ez az öntözést nem fogja befolyásolni. A piacon tapasztalható acélhiány már kicsit kellemetlenebb, az a következő pár hónapra rányomhatja a bélyegét.
– Zárásként egy kicsit a számokról: milyen évük volt 2022-ben, mit várnak az ideitől?
– Márciusban 2,5 milliárdos forgalommal zártunk, ez becsületes eredmény. Idén irgalmatlan mennyiségű ajánlatunk van kinn, hogy ebből mennyi és mikor realizálódik, az már más kérdés. Rajtunk mindenesetre nem múlik, nagyon jó alvállalkozókkal dolgozunk szerte az országban, nagyon rugalmasak és gyorsak vagyunk. Nyitottak vagyunk minden megbízásra!
Fodor Mihály
