Az analitikus gondolkodás segít a tervezésben
A Case IH hazai képviselője rendszeresen ismerteti újdonságait, partnereik tapasztalatait a termékekről lapunk hasábjain. Most azonban kicsit máshová tettük a fókuszt: Szollinger János, az Agri CS Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója a cég nagyigmándi telephelyén fogadott bennünket, hogy a saját szakmai útját és a céget is bemutassa nekünk.
– Személyes életében mennyire vezetett egyenes út az agrárgépészet felé?
– Péren születtem, Győrben végeztem a középiskolát, valamint a főiskolát is, és igazából semmilyen kötődésem nem volt a mezőgazdasághoz. Ráadásul a középiskolában az informatika irányába indultam, gazdasági informatikus szakon végeztem. Amikor rájöttem, hogy ez mégsem teljesen az én világom, akkor a főiskolán a műszaki menedzser képzés fogott meg. Ezután a már végelszámolás közelébe kerülő Bábolna Rt.-hez kerültem, ahol az eszközgazdálkodáson dolgoztam. Az ott eltöltött több mint két év már megnyitotta a mezőgazdasági tapasztalatszerzés felé az utat, mivel a vállalat termelőtevékenységet folytatott Bábolna és Miskolc környékén, Szendrőn. A két területen összesen közel 5500 hektáron gazdálkodtunk – abban az időszakban ismertem meg igazán a mezőgazdaságot. A következő munkahely az Invest Kft. volt, ahol érdekes módon a mezőgazdaságból kicsit kitérve, a CASE építőipari gépek felé vettem az irányt termékmenedzserként. Három évig dolgoztam azon a területen, majd amikor ez a márka kikerült a cég portfóliójából, akkor kerültem a mezőgazdasági gépekhez a CASE IH gépek termékmenedzsereként, egészen a vállalkozás megszűnéséig. Azóta dolgozom az Agri CS Magyarország Kft.-nél.
– Kicsit visszatérve az informatikára, ami manapság nagyon keresett terület: mi hiányzott önnek ebből?
– Én túl gyakorlatias voltam hozzá… Az már nem vonzott, amikor kizárólag gép előtt ülve, csak a programokkal kellett bajlódni. Mai szóhasználattal élve talán nem voltam elég „kocka” hozzá… A műszaki menedzser képzésben az tetszett, hogy volt benne műszaki képzés (gépészet, mechanika, elektronika), valamint közgazdaságtan és számvitel is. Ez most itt jól is jön, mert a cseh tulajdonosok felé például havonta olyan mérlegeket, kimutatásokat kell készíteni, amiket más cégeknél évente csak egyszer. Jó ezeknek a mögöttes tartalmát is érteni, nagyon fontos ez az alapismeret.
– Az informatikai tudásából mit tudott átmenteni a mindennap munkába?
– Az analitikus gondolkodást, ami sokszor segít megérteni a dolgokat. A mezőgazdaságban hozzá kell szokni, hogy szezonális, és minden év különböző a többitől (időjárás, költségek, terményárak, pályázatok…), nagyon sok a változó. Egy évből nem lehet következtetéseket levonni, de az elmúlt évek tapasztalatainak kiértékelésében, a tendenciák felfedezésében segít az analitikus gondolkodás.
Erre most nagy szükségünk van, mert például a covidos időkben nagyon eltolódtak a gyártási és szállítási idők, és nekünk már másfél évre előre kell gondolkodnunk a géprendelésekkel kapcsolatban. Ezt senki nem gondolta korábban. Fel kell készülni a piaci igényekre, előrendelni olyan gépeket, amikre előreláthatólag igény lesz, mire legyártódnak, mert a gazdák nem fognak egy-másfél évet várni a gyártásra. A másfél év elsősorban a tengerentúlon gyártott gépek esetében érvényes. Ott először beszállítói gondok voltak, aztán a tengeri szállítás lett nagyon nehézkes. A pandémia előtti időben tudtuk, hogy ha az amerikai kikötőbe megérkezik az adott gép, akkor az maximum 3 héten belül megérkezik az európai kikötőbe. A covid alatt ez az időtáv 3-4-5 hónapra nőtt. Emellett eltolódtak a gyártási idők is – ügyesen, komoly felelősséggel kell tehát összerakni egy megrendelésállományt.
HAT TELEPHELY AZ ORSZÁGBAN
– Ha már itt tartunk, a gyártási struktúra hogyan néz ki a Case IH-nál?
– 100 lóerőig a traktorok Olaszországban készülnek, 100-300 lóerő között Ausztriában, Saint Valentinban, az ennél nagyobb teljesítményű erőgépek – a Magnum, Quadtrac, Steiger szériák –, valamint a kombájnok pedig Amerikában. A covid előtt az európai gyártás átfutási ideje 3 hónap volt, az amerikai pedig 6-7. Ez most a mi kontinensünkön 5-6 hónap lett, vagy speciális esetekben több. A tengerentúlról inkább egy-másfél éves szállítási idővel tudunk tervezni.
Egyébként megvan annak az előnye, hogy a fejlesztési központ Amerikában van. Nagy területeken tudnak dolgozni, és a Case IH-nak egyik erőssége pont ez: a nagy területteljesítmény, hatékonyság. A kombájnokban is az a rotoros technológia, amit használunk, biztosítja a legnagyobb áteresztőképességet, nagyon jó minőségben – ez az ottani nagy területeknek, vágóasztaloknak, az ebben az irányban történő fejlesztéseknek köszönhető.
– A cégcsoportban egyébként hogy fér meg a több márka? Jut-e elég energia a fejlesztésre mindegyiknél?
– Anyavállalati oldalról a Case IH és a New Holland brandeket teljesen külön kezelik. Mindegyiknek megvan a maga fejlesztési terve, párhuzamban pedig a gyártó önmaga is szegmentálja a piacot. A Case IH-nál elsősorban a nagyobb teljesítményű traktorok adják a fő vonalat, 300 lóerő fölött, másik márkatársunknál inkább a kisebb teljesítményű traktorok fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Kombájnban is teljesen más felépítésben gondolkodik a két márka – a CASE IH egyrotoros rendszere egyedi a piacon.
– A magyarországi csapat hogyan épül fel?
– Hat telephelyünk van – Nagyigmánd, Nagykanizsa, Simontornya, Abony, Nyíregyháza és Békéscsaba –, további hármat pedig még tervezünk nyitni a következő két évben. Hatvannyolc kolléga dolgozik nálunk a gépértékesítés, adminisztráció, szerviz, alkatrész területein. A szerviz területén egyébként folyamatosan bővítjük a csapatot, ugyanis 2021 közepétől 3 év teljeskörű gyártói garancia van a 150 lóerő feletti gépekre, így sokkal több ügyfélt kell kiszolgálnunk, mint korábban. Bővítjük tehát a csapatot, bár nem egyszerű akár „kész” szakembert találni, vagy olyan fiatalt kinevelni, akinek megfelelő affinitása van hozzá. Az a tapasztalat, hogy nem nagyon van a fiataloknak elég türelme kitanulni egy-egy szakmát a maga mélységében. Ez így nehéz. Telefonnal a kezükben nőnek fel, nem okoz gondot az informatikai világban való eligazodás. De azért ez egy hosszú tanulási folyamat, kb. 1-1,5 év, mire egy szerviztechnikus önállóan, magabiztosan tud dolgozni. A MEGFOSZ Legyél te is agrárgépész! programjában mi is igyekszünk nemcsak a gépészet, hanem a mezőgazdaság felé is terelni a fiatalokat, mert aki ebbe belekóstol, nehezen hagyja el ezt a pályát. Változatos és izgalmas, ezekben mindenki megtalálhatja az érdeklődési köréknek megfelelő területet.
ERŐS A MUNKAGÉPPALETTA IS
– Az erőgépek és a kombájnok mellett fontos szerep jut a megfelelő munkagépeknek. Milyen márkák szerepelnek az Önök palettáján ezen a téren?
– A fő munkagépmárkánkat a Bednar talajművelő gépei jelentik, amik kiválóan illeszkednek a nagyteljesítményű traktorainkhoz. A robusztus, masszív cseh gyártmány jól bírta a tavalyi extrém, száraz időjárásban az őszi talajműveléseket is. Ilyen minőség 12, 14, 16 m munkaszélességű magágykészítők, tárcsák tekintetében nem nagyon van a piacon. A Magnum 400 lóerős Powershift váltós modelljével és a törzscsuklós traktorainkkal (Steiger, Quadtrac) is jó párost alkotnak.
A Bednar mellett a ZDT pótkocsik találhatók még meg a palettán, emellett a Pöttinger talajművelő- és szálastakarmány-betakarító gépei, az Amazone permetezők és műtrágyaszórók. Így próbáljuk a gazdálkodók igényeit minőségi gépekkel kiszolgálni. Prémium traktor mögé nem szabad közepes vagy gyenge minőségű munkagépet rakni!
– Idén lesz Agritechnica, van esetleg valami hír arról, milyen újdonságok várhatók a Case IH-nál?
– Még nem erősítették meg, de valószínűleg a megújult Quadtrac szériát mutatják be ezen a rendezvényen. A csúcsmodell teljesítménye a korábbihoz képest nagyobb lesz, 620-ról 645 lóerőre emelkedik a névleges teljesítménye. Emellett tavaly a SIMA-n mutatták be az új Puma AFS Connect szériát, a nullszériások után Hannoverben már a sorozatgyártásba kerülő végleges modellt lehet majd megnézni. Amerikában egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az autonóm rendszerekre. A Case IH már korábban bemutatta ezen a területen előremutató gépét, de olyan fejlesztések is szerepeltek benne, amelyek a többi gépünkbe már most is beépülnek. Az autonóm eszközöknél használt és kipróbált szenzorok, adatközlési rendszerek, döntő-elemzőmodulok kerültek be például az AFS Connect gépekbe, ahol valós idejű telematikai adatokkal dolgozva minden adat látható távoli eléréssel. Ugyanazt a monitort látjuk, mint a gépkezelő, minden adatot feldolgozhatunk valós időben (pl. motorolaj-hőmérséklet stb.).
NAGY MEGRENDELÉSÁLLOMÁNNYAL INDULT AZ ÉV
– Milyen volt az év első nagy rendezvényén, az AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n a hangulat, az érdeklődés?
– Nagyon sok látogatónk volt, ki voltak éhezve a gazdák erre a rendezvényre! Sok komoly érdeklődőt regisztráltunk, elég széles skálán. Tavaly mindenki a nagyobb gépekre, traktorokra, kombájnokra fókuszált a digitalizációs pályázat miatt, most inkább a munkagépekre volt nagy érdeklődés. Mi egyébként jó megrendelésállománnyal fordultunk az évre, a 2023-ra vonatkozó szerződött gépeink értéke már elérte a tavalyi év egész éves forgalmának 75%-át. Emellett folyamatosan jönnek további megrendelések is. Az ősz óta tartó, egy évvel korábbinál pozitívabb időjárás jó jel a gazdálkodóknak. Persze mindenki szeretne magasabb terményárakat, mert ez a beruházási kedvet is befolyásolja. Sokan kivártak tavaly, még tele a vannak a terménytárolók – nehéz döntések ezek. Azt azonban látjuk, hogy évről évre egyre több gazda gondolkodik előre, hosszabb távú fejlesztési stratégiát kialakítva.
– Szóba került a digitális átálláshoz kapcsolódó pályázat. Önök mennyire készültek fel a precíziós szolgáltatások tekintetében?
– Ez nehéz pálya minden szinten, mert a jó munkaerő megtalálása Magyarországon jelentős kihívás. A gazda gépkezelőt talál nehezen, mi hozzáértő, aktív munkatársakat. Mostanra nagyon jó csapatunk állt össze. A következő nagy kihívás az lesz, hogy a szolgáltatásunk minél sokrétűbb legyen. Ezekben a rendszerekben annyi információ van, ami többhetes tanulási folyamatot jelent a gépkezelőknek is, hogy minden lehetőséget ki tudjanak használni, ami a technikában és a szoftverekben benne van. A precíziós gazdálkodással jelentős megtakarítás érhető el, amely azonnal jelentkezik már az első szezontól: minimális átfedések, fordulók számának csökkenése, a gépkezelők kisebb mértékű fáradása a munkaidő végére – sok mindenben segít az automata kormányzásirendszer.
– Visszatérve az átfutási időkre, mennyire fogadják el a gazdák, hogy többet kell várniuk a gépekre, mint eddig?
– Nehezen… Nekünk kell inkább ügyesen felkészülni – eddig ez szerencsére nagyrészt sikerült. Tavaly például a 620-as Quadtarcból annyit adtunk el, mint korábban soha: 7-8 évvel ezelőtt kb. 3-4 év alatt adtunk el annyit, mint amit most egy év alatt. Megfelelő munkaszélességű, minőségű munkagéppel olyan területteljesítményt nyújt, ami a hektáronkénti költségeket nagyon erősen tudja csökkenteni. Kevesebb ember kell, gyorsabban meg tudják művelni a területeket, ráadásul kisebb fajlagos költséggel. A gazdák is egyre inkább analitikusan gondolkodnak. Tavaly volt egy nagy árrobbanás a költségeikben, így most próbálják azokat kordában tartani. Az üzemanyagár módosulását mindenki látta, de például a gumiabroncsok ára is duplázódott pár év alatt, akár csak például az olajoké – ezek is nélkülözhetetlenek a gép működtetéséhez. – Mekkora mozgásterük van? Jó dolog a nagy készlet, de a finanszírozás nagyon sokba kerülhet.
– Az elmúlt években segített az, hogy a jegybanki alapkamat nagyon alacsony volt. Akkor a készletfinanszírozás nem volt egy nagyon költséges dolog, bátrabbak lehettünk. Ahogy emelkedett az alapkamat, úgy lett egyre komolyabb költség is a cégnek – a tavalyi év második felétől ezt már érezhető is. Szerencsés volt, hogy 2021. júniusától a digitalizációs pályázat elindult, azok nagyrészt 2022-ben valósultak meg, jól rá lehetett készülni, hogy mit lehet 2022-ben, mit pedig 2023-ban megvalósítani. Az idei év már komolyabb feladat lesz, és igazából már a 2024-es évet kell összerakni…
De ebben a munkában segítenek az előző évek tendenciái. A precíziós pályázat a normális piachoz képest kb. 40% pluszt hozott tavaly, mindenki a korábbiaknál nagyobb gépeket rendelt. Fejlődni akartak, ez érthető. De nem csak a pályázat ennek az oka, hanem a nagyobb cégeknél az is, hogy egyre kevesebb a jó gépkezelő – inkább vesznek egy nagyobb gépet két kisebb helyett, hogy a munkaerőhiány kevesebb gondot okozzon. Az ezekhez megfelelő munkagépeket is meg kell venni, erre is tudunk készülni. Sok kapaszkodónk van tehát a tervezéshez.
ÚJRA KÖZELEBB A GAZDÁKHOZ
– A pandémia – remélhető – végével több lehetőségük lesz a gazdákkal való találkozásra. Mik az idei terveik ezen a téren?
– Minden alkalommal kiállítunk az AGROmashEXPO-n, a NAK-show-n, a Bábolnai Gazdanapokon és a hódmezővásárhelyi állattenyésztési rendezvényen is. Idén újra próbáljuk visszahozni a gyárlátogatásokat, mert a covid időszakában ezeket vissza kellett sajnos fogni. Lesz így Bednar és CASE IH gyárlátogatás is, valamint még a 2020-asakcióhoz kapcsolódóan egy amerikai CASE IH gyárlátogatási út is. Fontosak a személyes kapcsolatok, örülünk, hogy lehet nyitni újra ebbe az irányba.
A másik dolog, ami kiemelt szerepet kap idén, az az oktatás. A tavaly eladott gépek 80-85%-át a digitalizációs pályázat keretében szerezték be a gazdálkodók. Az RTK-használat mellett szeretnénk egy sokkal mélyebb tudást átadni az ügyfeleinknek, hogy az adatlementések, elemzések, művelési fázisok egymásra építése terén hogyan tudják a legjobban kiszolgálni a technikában rejlő lehetőségeket. A 2,5 cm-es pontosságú automata kormányzás ma már csak belépőszint a precíziós gazdálkodáshoz.
Fodor Mihály
