A hazai mezőgazdasági termelési szerkezetben a vetésszerkezet – gabona-, kukorica-, napraforgó-, repcevetésforgó –, valamint az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási- és csapadékviszonyok, a különböző talajadottságok miatt, az alkalmazott talajművelési technológia és műszaki eszközei meghatározhatják a termelés eredményességét. Ezek együttes hatása miatt ma már a forgatásos talajművelési eljárások mellett, esetenként azzal kombinálva alkalmazzák a forgatás nélküli, ezen belül a művelettakarékos talajművelési eljárásokat. A tárcsás lazítókkal a forgatás nélküli alapművelés, tárcsázás és lazítás egymenetben is elvégezhető. Alkalmazásuk egyben a növénytermesztési technológiák költség- és energia-felhasználását is csökkentik. A menetszámok, a költségek és az energiafelhasználás a magágykészítőkkel kombinált és direktvető gépek használatával tovább csökkenthetők.
SZERKEZET, FÜGGESZTÉS
A tárcsás lazítók teherviselő szerkezeti váza, függesztő-, illetve vonóberendezése azonban, éppen a két talajművelő gép összeépítése és az egy menetben történő üzemeltetés következtében, nagy mechanikai igénybevételnek van kitéve. A nagy mechanikai igénybevétel elviselésére a tárcsás lazítók erős, robusztus szerkezeti kialakításúak. Konstrukciójukat, traktorkapcsolatot tekintve – kisebb munkaszélességű gépek – függesztett, a 3 m-nél nagyobb munkaszélességű változatok féligfüggesztett, míg a 4 m-nél nagyobb munkaszélességűek vontatott kivitelűek.
A kisebb munkaszélességű tárcsás lazítók függesztőberendezéssel kapcsolódnak az üzemeltető traktor hidraulikus hárompontfüggesztő berendezéséhez. Ezeknél a konstrukcióknál a függesztőberendezés és a vázszerkezet főtartója egy durvalemezből hegesztett szerkezet, melyhez csuklósan csatlakoznak a munkaeszközöket – a több sorban elhelyezett tárcsatagokat, lazítószerszámokat, és a lezáró elemeket, hengereket – tartó gerendelyek. A főtartó képezi a hidraulikus munkahengerek támaszkodási felületeit is. A művelőeszközök munkamélysége mechanikusan vagy hidraulikusan állítható.
A függesztett változatok egyes típusait szállítási helyzetben szállítókerekek támasztják alá, így ezeket a változatokat féligfüggesztett gépeknek is nevezhetjük. A kis, 3 m munkaszélességű gépeknél – a lazító munkaeszközök – a mellső- és a hátsó rövidtárcsasorok között vannak elhelyezve. Egyes típusoknál a rövidtárcsasorokat a lazító munkaeszközök megelőzik. Ezekre a konstrukciókra gyakran építenek szórvavető adaptereket, pl. repce vetésére (2. kép).
A 3 m-nél nagyobb munkaszélességű változatok munkaeszközt tartó gerendelyei – szállítási helyzetben – a főtartó mellé behajthatók.
A nagyobb munkaszélességű, vontatott gépek vázszerkezetének főtartói zártszelvényű, 100x100x10, vagy 200x200x10 mm keresztmetszetű, nagy folyásszilárdságú szerkezeti acélból készülnek. A zártszelvényből készült főtartókhoz csuklósan csatlakoznak az ugyancsak zártszelvényből és durvalemezből kialakított, a munkaeszközöket és kiegészítőiket tartó, hegesztett bakokkal kialakított gerendelyek. A főtartó bakjainak a bázisfelülete a gerendelyeket – vagy nevezhetjük szárnyaknak is – szállítási helyzetben kiemelő, illetve munkahelyzetben leengedő munkahengerek (3. kép).
A vontatott gépeknél a felcsukható mellső gerendelyre van függesztve a mellső tárcsasor vagy tárcsatag, amit a lazító munkaeszközöket tartó gerendely követ, megelőzve a hátsó tárcsatagot, ezt pedig – mindegyik tárcsás lazító konstrukciónál – különböző konstrukciójú hengersor követi.
TÁRCSAKONSTRUKCIÓK
A tárcsás lazítók különböző tárcsakonstrukciókkal vannak kialakítva. A tárcsatagok beépítése történhet X, V alakban vagy rövidtárcsaként (1. kép).
A tárcsatagok szögállítása – ha változtatható – hidraulikus munkahengerekkel általában 0-20° között állítható. A tárcsatagok munkamélysége 15-20 cm vagy akár ennél nagyobb is lehet. A tárcsatagokon különböző kialakítású – sima, gömbsüveg, vagy csipkés, egyes kombinált konstrukciókon hullámos – tárcsalevelek vannak csapágyazva (4. kép).
A tárcsalevelek anyagminőségüket tekintve hőkezelt, nagy keménységű, kopásálló anyagból készülnek.
A nagy mechanikus igénybevételek elviselésére általában nagy teherbírású, kétsoros golyóscsapágyakat építenek be. A porszennyezések elkerülésére, illetve minimalizálására ezek a csapágyak különleges O-gyűrűs tömítéssel ellátott zárt csapágyházas – gondozást nem igénylő – kialakításúak. A tárcsalevelek felfüggesztése szóló, vagy párosan van megoldva, a dinamikus hatások csökkentésére gyakran gumi ágyazású. Az alkalmazott tárcsalevelek átmérője általában – a szokásos tárcsalevél-átmérőknél – nagyobb. Ez azt jelenti, hogy többségében 600-700 mm körüli, de nem ritka a 810 mm átmérőjű tárcsalevél alkalmazása. Ezeknek a tárcsalevél átmérőknek az alkalmazása nagy, 700-900 mm vázkeret-, vázszerkezet-magasságot, nagy átömlési keresztmetszetet eredményez, ami csökkenti az eltömődés veszélyét.
A tárcsalevelek tisztításáról levelenkénti rugóacélból kialakított tisztítólemezek gondoskodnak. A vontatott tárcsás lazító konstrukcióknál a mellső tárcsasort követik a lazító munkaszerszámok. A lazító munkaszerszámok szára – a legegyszerűbb változatoknál – csapszegen keresztül kapcsolódik a gerendelyhez. A vontatott változatoknál pedig, a durvalemezből hegesztéssel kialakított lengőkarhoz csavarkötés rögzíti. A lengőkarok pedig a felhajtható gerendely bakjaihoz csatlakoznak. A lazító munkaeszközök tartószára különböző – egyenes, ívelt, vagy parabolikus – kialakítású lehet. A késszárra van rögzítve a különböző – csavart, szárnyas, vagy ék-alakú – nagy kopásállóságú, Hardox anyagminőségű, vagy keményfém felrakással készült lazítóelem. A lazító munkaeszközök munkamélysége, hidraulikus munkahengerekkel, központilag állítható be, 30-50 cm tartományban. A lazítószerszámok vonóerő-igénye elég magas lehet a túlterhelés elleni védelem céljából, ezért nyírócsavaros, tekercsrugós, vagy hidraulikus biztosítással vannak felszerelve (7. kép).
A nyírócsavaros biztosítást, a munkaszerszámot tartó szárnak, a gerendelyhez történő közvetlen csatlakoztatású konstrukcióknál alkalmazzák. A tekercsrugós vagy hidraulikus munkaeszköz biztosításokkal a lengőkaros mechanizmusoknál találkozhatunk.
A tárcsás lazítók vázszerkezetéhez – a függesztett, féligfüggesztett, vagy vontatott konstrukciótól függetlenül – minden esetben lezáró hengersor kapcsolódik. A lezáró hengerek több tagból állnak, és önálló kerettel, csapszeg segítségével csatlakoznak a vázszerkezethez. A lezáró hengersor paralelogramma felfüggesztésű. Ez a felfüggesztés a többi munkaeszközhöz és a vázkerethez képest független talajkövetést biztosít a hengersoroknak. A tömörítést és a lezárást végző hengerek lehetnek pálcás, gumibütykös, ékgyűrűs, vagy DD típusú változatok. Az önálló vázkeretbe csapágyazott hengertagok és kétoldali szárnyai – szállítási helyzetben – felcsukhatók, míg munkahelyzetben leengedhetők. A vontatott lazítós tárcsákat járókerekek támasztják alá. A járókerekekhez képest a vázkeretet a munkahengerek szállítási helyzetben kiemelik, illetve munkahelyzetben lesüllyesztik.
Az ismertetett konstrukciós megoldások számos típusa jelen van a hazai gépkínálatban. Az ismertetettekre jellemző néhány típus fontosabb műszaki adatát a fenti táblázatban foglaltuk össze.
A táblázatba – terjedelmi okok miatt – csak néhány gyártó- és néhány típusának adata fért be. Azonban látható, hogy munkaszélesség és munkaeszköz tekintetében a hazai mezőgazdaság változatos termelési szerkezetének (vetésszerkezet, vetésváltás), változatos talajadottságoknak megfelelő konstrukció kiválasztható.
dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő – Gödöllő
