Az arató-cséplő gépek a kombájnozható szántóföldi növények betakarításához – a növények eltérő termesztéstechnológiája és morfológiai tulajdonságai miatt – különböző vágóasztalokkal, adapterekkel szerelhetők fel. A szemes kukorica betakarítására az arató-cséplő gépekhez kukoricacső-törő adaptereket fejlesztettek ki.
Szinte valamennyi arató-cséplőgépgyártó kifejlesztette a saját konstrukcióját. Emellett számos – köztük több hazai – gyártó csőtörő adaptere jelen van a piacon. Ezek a gyártók – az arató-cséplő gépek gyári színére festett adapterekkel – közvetlen beszállítók.
A kukoricacső-törő adapterek, igazodva a kukoricatermesztés technológiájához, 70-75-76,2 cm sortávolsággal készülnek. A változatos ökológiai adottsághoz igazodóan jó talajadottságok mellett sűrűbb, nevezetesen az előzőeket felező, 35-37,5 és 38,1 cm-es, rosszabb talajállapotok mellett pedig 90-100 cm-es sortávolságú termesztéstechnológiát is alkalmaznak. A kifejlesztett csőtörő adapterek konstrukciója azonban nem mutat jelentősebb eltérést, csak többnyire a geometriai méretek és az osztástávolság igazodik a sortávolsághoz. Speciális körülmények melletti betakarításra – pl. nagyon tagolt és változatos domborzatú sorba vetett állomány esetén –sorfüggetlen adaptereket is kialakítottak (1. kép). Az európai és hazai gyakorlatban a 70-75-76,2 cm sortávolságú termesztés terjedt el, ezért a betakarításra alkalmazott adapterek is ilyen sortávolságú konstrukciók.
Az adott sortávolságú csőtörő adapterek a különböző nagyságrendű, teljesítményű arató-cséplő gépekhez különböző munkaszélességgel, sorszámú szedőegységgel, 4-6-8-9-12 soros változatban készülnek. Az egészen nagy teljesítményű arató-cséplő gépekhez pedig 16-18 soros változatokat is kifejlesztettek. Az adapterek helyezőprizmákkal ellátott gyorscsatlakozó kerettel, a szerelvényeik pedig multifunkciós kapcsolófejjel csatlakoztathatók az üzemeltető alapgéphez. A beszállító adaptergyártók kapcsolókeretei többnyire univerzálisak, tehát több arató-cséplőgéptípusra is felkapcsolhatók. A kis munkaszélességű, 4 soros adapterek fix vázkerettel, az ennél nagyobb gépek fix és összecsukható vázkerettel készülnek.
Az adapterek funkcionális szerkezeti részei – szedőegység, szárzúzó, hajtásátvitel – a fix vagy összecsukható váz szerkezetére vannak felépítve. A vázszerkezet viseli a saját és az említett funkcionális szerkezeti részek tömegéből adódó statikus és az üzem közbeni dinamikus igénybevételt. A vázszerkezetek ezért robusztus kialakítású, hegesztett konzolos tartók, akár fix, akár csukható kivitelűek. Az erős szerkezeti kialakítás mellett a szilárdsági paraméterek javítása, az élettartam növelése céljából a gyártók egyre jobb minőségű anyagokat használnak – Strenx, S235, S355, C 45 stb. –, ami egyben az önsúly, vagyis a saját tömeg csökkentését is eredményezi (2. kép).
Az adapterek tömegének csökkentése azért is fontos, mert az arató-cséplő gépek ferdefelhordóinak az emelőképessége, konstrukciós okok miatt, korlátozott. A nagy folyásszilárdságú szerkezeti anyagok alkalmazása fejlettebb gyártástechnológiát, elsősorban hegesztési eljárások alkalmazását is szükségessé teszi. A külföldi és hazai gyártók már szinte kivétel nélkül AutoCAD számítógépes tervezési és szimulációs módszereket és a gyártásban is CAM számítógépes alkalmazásokat használnak.
A táblázat adataiból látható, hogy a fix- vagy merev vázas adapterek könnyebbek, a különbség a kisebb munkaszélességű változatoknál ez 200 kg, de a nagyobb, 12–16 soros gépeknél akár 700 kg is lehet. Az is látható, hogy az újabb számítógépes tervezés és a nagyobb szilárdságú szerkezeti acélok alkalmazása is jelentős súlycsökkenést eredményez, lásd Opticorn 1276 VS, Opticorn Prémium 1276.
A vázszerkezet zártszelvény keresztmetszetű főtartójára csatlakoznak a sortávolságnak megfelelően elhelyezett szedőegységek.
A vázszerkezet kialakítása lehet fix vagy – szállítási helyzetben – felcsukható kialakítású. A fix vázszerkezetű csőtörő adaptereket az áttelepüléshez, szállításhoz az arató-cséplő gépről le kell kapcsolni, és szállítókocsira kell rakni, majd az üzemelés helyén ismét fel kell venni. Ezt a műveletet az arató-cséplő gépek önállóan el is végzik. A fix vázszerkezetű adapterekhez a gyártók kifejlesztették a különböző konstrukciójú szállítókocsijaikat is, de vannak márka-, illetve típusfüggetlen adaptert szállító kocsik is (3. kép).
Az összecsukható vázkeretű adapterek vázszerkezete osztott kivitelű. Az általában 4 szedőegységet tartalmazó középső egységhez kétoldalt csapokon, csuklókon és az emelőmechanizmuson keresztül csatlakoznak a kettős működésű hidraulikus munkahengerekkel a szélső felcsukható (1-1 db a hatsorosnál, 2-2 a nyolcsorosnál, 4-4 a tizenkettő sorosnál, 2 × 6 darab a tizenhat sorosnál) szedőegységek (4. kép).
A szedőegységek hossztartói a törőhengerek és a fülesláncok bázisfelülete. A törőhengerek soronként, párban vannak beépítve. A palástjukra alkotóirányban – a lehúzás hatékonyságának növelésére – csipkézett vagy fogazott lécek, a száraprító-zúzók munkájának segítésére pedig élezett, alkotóirányú lemezek vannak felszerelve. Egyes típusoknál a törőhengerek alá épített, egytárcsás aprítókésekkel szerelt tengely végzi a behúzott szárrészek aprítását. A szárak bevezetésére a törőhengerek közé a hengerek mellső orr-részébe kúpos, menetes alkatrészeket építenek be. A kúpos orrok anyaga kopásálló acélöntvény. A kukoricacsövek leválasztását a behúzott szárral a hengerek fölött elhelyezett törőlécek végzik. A törőlécek távolsága az állomány szárvastagságának megfelelően állítható. A mai, korszerű arató-cséplő gépeken a beállítás az arató-cséplő gép vezetőfülkéjéből központilag végezhető. Egyes típusokon rugófeszítésű mechanizmuson keresztül a rés rugalmasan igazodik az állomány szárvastagságához. A behúzott szárról letört vagy leszakított csöveket a törőlécek alatt, illetve a törőhengerek fölött párban elhelyezett fülesláncok szállítják a jobb és bal menetemelkedésű középre hordó csigához. A fülesláncok meghajtó lánckerekei zárt, kúpfogaskerekes hajtóművön keresztül kapják a hajtásukat, a szabadonfutó lánckerék pedig csavarorsós felfüggesztésű, rugós előfeszítéssel.
A letört csövek biztonságos bevezetését segítik az osztott kialakítású – és a karbantartási munkák elvégzéséhez felcsukható – elemek, az újabb változatokon pedig az egyre szélesebb körben alkalmazott műanyag burkolatot nevezik orroknak, kúpoknak vagy csőröknek is. A burkolatok, kúpok kedvező kialakítása, anyagminősége, súrlódási tulajdonságai jelentősen csökkenthetik a – munkasebességből, a forgórészek kinematikájából adódó dinamikus hatások miatti – csőelhagyási veszteséget (5. kép).
Ugyancsak a csőelhagyási veszteségek minimalizálását szolgálja a magasított oldalfalú passzív és a csavarmenetes aktív sorválasztók alkalmazása, valamint a törőegységek minél laposabb, minél kisebb szögben – általában 17-18° – való beépítése (6. kép). Ez utóbbi konstrukciós megoldás a dőlt állomány betakarításában is előnyösen alkalmazható.
A mai csőtörő adapterek szinte kivétel nélkül fel vannak szerelve szárzúzó berendezésekkel. A szárzúzó berendezések soronként a szedőegység tartójára vannak építve, szilárdsági okok és hajtását viteli szempontok miatt közel a főtartóhoz. A szárzúzó-aprító berendezések függőleges tengelyű, lengőkéses kialakításúak. A lengőkések száma kettő vagy három. A zúzás, illetve az aprítás hatékonyságának és a terítés egyenletességének növelésére a forgórészek fordulatszámát, a kések kerületi sebességét az újabb típusokon jelentősen növelik. A magasabb fordulatszám melletti biztonságos üzemeltetés érdekében az adapterek teljes hajtási láncában zárt fogaskerekes hajtóműveket alkalmaznak. Egyes csőtörő adaptereken, szintén az aprítás növelésére, soronként párhuzamosan 2-2 forgórészt találunk (7. kép).
A szárzúzóval szerelt csőtörő adapterek a betakarítással egy menetben a szárzúzást, -aprítást és -terítést is elvégzik. A megfelelően beállított és gondosan üzemeltetett adapterek munkája után egyenletesen elterített és aprított szármaradvány és alacsony tarló marad vissza. A talajmunkák és a szárbedolgozás is könnyebben és jobb minőségben végezhető el (8. kép).
A csőtörő adapterek hajtásukat az arató-cséplő gép ferdefelhordójáról kapják kardántengelyen és az említett zárt hajtóműveken keresztül, a kisebb munkaszélességű gépek egy, míg a nagyobbak két oldalról. Az adapterek többségénél a hajtás kikapcsolható, ha a szárzúzó munkájára nincs szükség.
A legtöbb csőtörő adapter felszerelhető kukoricatarló- vagy csonktaposó szerkezettel. A technológiai alkalmasság bővítésére pedig egyes csőtörő típusok rendrakó berendezéssel is fel vannak szerelve. Fontos kiegészítők a mechanikus tapogatós és digitális sorvezetők. Az arató-cséplő gépek GPS-alkalmazásaival pedig az automata kormányzás és fogáskiosztás megvalósítható.
Az újabb fejlesztésű csőtörő adapterek szenzortechnológián alapuló diagnosztikai rendszerekkel is fel vannak szerelve. A jeladók jeleit – fordulatszám, hőmérséklet, egyéb üzemelési jellemzők, üzemóra, karbantartási periódus stb. – a kiépített terminálon vagy ISOBUS-os adatátvitellel az arató-cséplő gép terminálján tudja a gépkezelő megjeleníteni, kezelni.
Az ismertetett konstrukciós kialakítású csőtörő adapterek a hazai mezőgéppiacon forgalmazott, illetve a gyakorlatban használatos arató-cséplő gépekhez – Claas, Deutz-Fahr, John Deere, New Holland, Rostselmash, Gomselmash stb. – elérhetőek. Ezen túlmenően számos külföldi, adaptert gyártó cég – Fantinim Capello, Dominoni, Geringhof, Olimac stb. – jelen van a hazai piacon. A hazai, adaptert gyártó cégek termékei – Claas Conspeed, Opticorn, Oros Cornado, illetve Oros HSA típusok – is különböző betakarítható sorszámmal és sortávolságú variációkkal bővítik a hazai kínálatot.
Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő – Gödöllő
