Rendszerváltás óta a hazai piacon
Friss anyagunk elkészítéséhez Kaposvárra vettük az irányt. Bár a Kaposgép Szolgáltató és Gépgyártó Kft. termékei jól ismertek a hazai piacon, Szliczki Szabolcs ügyvezető igazgató a sikerek mellett a hazai gyártók előtt álló kihívásokat is vázolta a beszélgetés során.
Szliczki Szabolcs ügyvezető igazgató, Kaposgép Kft.
– Bár alapvetően a cikk nem a cégtörténetről szól, de azért röviden foglalja össze a Kaposgép Kft. alapításának és az első évtizedek a legfontosabb mérföldköveit!
– A Kaposgép gyökerei a régi Mezőgép vállalathoz nyúlnak vissza. A rendszerváltáskor a cég megszűnt, és édesapám egy mérnökcsapattal megvásárolta azt a kísérleti műhelyrészt, amit jelenleg is használunk. Sajnos ő már nincs közöttünk, 2011-es halála óta testvéremmel, Józsival tulajdonoljuk a céget, ő a gyártási, én a kereskedelmi oldalért vagyok felelős.
Legfőbb termékeink egyrészt a homlokrakodók és a KCR-daruk, amelyek már a régi cégnél is palettán voltak. A homlokrakodóknak már a 4-5. generációjával vagyunk piacon, most épp egy teljesen megújult, négy típust magában foglaló termékcsaláddal, ezek fejlesztése folyamatosan történik. Bár a kezdetekkor szinte csak az MTZ-traktoroknál használták a termékeinket, ma már gyakorlatilag nem nagyon létezik Magyarországon olyan traktormárka, amire ne tudnánk ebből a termékből mezőgazdasági homlokrakodót szerelni. Az eladott termékeknél is 50-50 százalék az arány az MTZ-re vagy más traktorra eladottak között. Az előnye a gyárunknak, hogyha valakinek egy különleges erőgépre kell megoldani ezt a feladatot, akkor behozzuk a gyárba, felméretezzük, és elkészítjük az eszközt.
Ugyanolyan korszerű termékeket gyártunk, mint bármelyik világmárka, a vezérléstechnikánk, a munkahengergyártásunk – erre külön büszkék vagyunk –, a gépszerkezet mindenhol megállja a helyét. Van abban valami felemelő, hogy az alapanyag, az acéláru beérkezik a gyárba, és a kész gépet tudjuk kiszállítani a partnereknek!
Lemezhajlító, saját tervezésű és kivitelezésű vezérléssel
JELENTŐS FEJLESZTÉSEK
– Hogyan értékeli most a gyár gépesítési hátterét?
– Alapvetően jó, de régi gépparkkal dolgoztunk, és akármilyen furcsa, pont a Covid-helyzet hozott fejlődési lehetőségeket ebben. Az elmúlt időszakban pályázatokat nyertünk, ez új szituáció a cég mostani életében. Már hajón felénk tartanak az új gépek, várjuk a megérkezésüket. Hagyományos eszterga- és marógép, amiket várunk ebben a projektben, de idén még egy másik innovációs pályázat is tervben van, ami egyelőre szintén biztatóan alakul. Ennek szintén lesz eszközbeszerzési része is, valamint az egész KHR homlokrakodó-család megújításában is komoly mérföldkövet jelenthet. További szerszámgépbeszerzéseket a második félévben tervezünk, a darabolástechnika fejlesztését, a plazmavágás, az elszívórendszer kialakítását pedig már korábban megoldottuk.
A műhely átalakítása is folyamatban van, falazások, festés, tető javítása – alapvetően régi épületekben dolgozunk, ezek a feladatok kikerülhetetlenek. 2022-23-ban már a megújult területen, gépparkban, sokkal gazdaságosabban tudunk majd gyártani.
– Szakemberek terén mi a tapasztalat itt, Kaposváron mennyire könnyű vagy nehéz megfelelő munkatársakat találni?
– Nagyon nehéz, most is keresünk forgácsoló szakmunkásokat. Nálunk, Somogyban ez általános, de legjobb tudásom szerint országszerte is hasonló a helyzet. Nekünk van egy törzsgárdánk, akik hosszú ideje lojálisak a céghez, most húszfős létszámú a cégünk. Sajnos a régi, idősebb szakemberek sajnos lassan le kell, hogy tegyék a lantot. A munkabérek magasak, és ezt gyártóként nem tudjuk beépíteni az árba! Például a lengyel vagy további kelet-európai konkurenseink alacsonyabb költségekkel tudják a termékeiket előállítani.
– Mit tart jelenleg a legnagyobb kihívásnak, ami a cég előtt áll?
– Inkább a pozitívumokkal kezdem: a megrendelésállományunk, a piaci jelenlétünk alapvetően rendben van, ezzel elégedett vagyok, körülbelül 20-30 százalékos piaci részesedéssel számolunk ebben a szegmensben, homlokrakodófronton. A technológiai megújulás már sokkal nehezebb dolog, mert ezek a beruházások nagyon sok pénzbe kerülnek, ezeket ki kell termelnünk. Abból tudunk előrehaladni, amit előállítunk. Az előbb említett szakemberkérdés is komoly kihívást jelent, és valljuk meg, a gazdasági kiszámíthatóság sem túl rózsás most Magyarországon. Nem tartom például szerencsésnek, hogy januárban derül ki, mennyi lesz a minimálbér.
A következő generáció már a plazmavágó vezérlését finomítja
A megrendelések hullámzó szintjét is nagyon nehéz lekövetni, hisz van olyan évvége, amikor rengeteg megrendelés fut be, és van olyan csöndesebb időszak, amikor messze nem pörög a gyártás a legmagasabb kapacitással. Gyártóként ehhez nagyon sok likvid tőkére van szükségünk, hogy kezelni tudjuk. És akkor még egy mondatot sem beszéltünk a Covid okozta nehézségekről… Ez utóbbiból egyébként mi nem jöttünk ki rosszul, nem állt le a cég, sőt, új munkaerőt is sikerült felvennünk. Ez mutatja a cég erejét.
Borzasztóan figyelni kell az alapanyagok beszállítására, készletezésére, mert abban a pillanatban, ha nincs miből gyártani, már veszteséget termelünk – ezt nem szabad megengedni. Az anyagnak mindig itt kell lenni, ha nincs megrendelésállomány, akkor is.
– Mit látni most az alapanyagárakon, a piacon?
– Komoly fejtörést okoz szerintem mindenkinek. Csak egy példa: acélalapanyagot tavaly májusban közel 40 százalékkal olcsóbban tudtunk beszerezni, mit most. Ez bődületesen nagy különbség, és ami még nehezebbé teszi a helyzetet, hogy ez a fajta drágulás decemberben még nem volt látható! Hiába szerzünk be acélt a világ több részéről, több partnertől, a szituáció ugyanaz. Amikor a partnereknek az új árlistát kiküldtük, ez még nem volt a pakliban… Az most szinte mindegy, hogy ennek mi az oka, nekünk egyszerűen ilyen nehéz pályán kell továbbmenni, talpon maradni, fejlődni.
– Milyen egyébként most a mezőgazdasági partnerek piaca, mik az első megérzések év elején?
– Egyelőre jónak ítélem az érdeklődést, a január, február eleje ennél alapjaiban csendesebb szokott lenni. A megrendelésállomány jelentős, de mindenkit ki tudunk szolgálni.
Elég nagy, kb. 25-30 viszonteladó-partnerrel dolgozunk, szerte az országban. Van direkteladás is, de ugyanazt a kondíciót kapják nálunk is a megrendelők, mint partnereinknél, ez alapvető! Úgy látom egyébként, hogy ez a piaci magatartás egyre több helyen változik jó irányba, ma már sokkal kevesebb az olyan szereplő a piacon, aki pár százalékért feláldozza partnerei lojalitását!
Körülbelül 20-30 százalékos piaci részesedéssel számolunk ebben a szegmensben, a homlokrakodófronton
KIBŐVÜLT TERMÉKVÁLASZTÉK
– Mikor döntöttek úgy, hogy a saját gyártású termékkör mellett más gépek forgalmazásába is belekezdenek?
– Az alapgondolat már pár éve megfogalmazódott, hogy pont a korábban említett hullámvölgyek kiegyensúlyozására érdemes lenne bővíteni nem a gyártott, hanem a forgalmazott termékek körét. Ez persze csak úgy lehetett realitás, hogy ilyen régi piaci jelenléttel, nagyon kiforrott kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, így igazából szinte bármilyen, a gazdák részéről jelentkező igényre tudjuk a megoldást. Ez nagyon jó stratégiai döntésnek bizonyult, ennek eredményeit már egyértelműen látjuk kereskedelmi adatainkban.
– Visszatérve az alaptevékenységhez: hányan dolgoznak a tervezésen? Hogyan sikerül ezen a téren megfelelni az elvárásoknak?
– Négy fő felel a tervezésért, ami az alap létszámunkhoz képest nagyon jelentős szám. Az egyik a testvérem és tulajdonostársam, József, de köztük van az ő fia, Ádám is, így a következő generációt is látjuk már aktívan a cégben. Nagyon nehéz egyébként ezen a területen az, hogy felgyorsult a világ, és elvárás a folyamatos fejlesztés, „ráncfelvarrás”, újítás igénye a megrendelők felől.
– Személyes vizekre evezve: önnek soha nem volt kérdés, hogy a családi cégben dolgozzon? Nem okozott ez problémát?
– Nem, szerencsére soha. Negyvenéves vagyok, a cég harminc. Amikor én elkezdtem a világról gondolkodni, a cég már megvolt, és kamaszkoromtól már részt vettem kiállításokon, és ismerkedtem a szakmával és a gazdálkodással. Nagyon jó a munkamegosztás közöttem és testvérem között, kiegészítjük egymást a feladatok ellátásában. Műszaki embernek tartom magam, de a gépek kereskedeleme mindig jobban érdekelt, és alapvetően ebben tudok igazán kiteljesedni. Ennyi idő után sem unom ezt a feladatot, és ebben a kibővülő kereskedelmi üzletágunk is sokat segít. Érdekes látni a következő generáció munkáját, illetve érdeklődését is: van egy hétéves kisfi am, aki a gyárba belépve oly sokszor mondja: apa, itt milyen jó műhelyszag van! Hát igen, tökéletesen igaza van!
Fodor M.
