GYORS ÉS PONTOS

Egyre több gyártó jelenik meg a piacon olyan szemenkénti vetőgépekkel, amelyeknél a munkavégzés sebessége eléri, vagy akár meg is haladhatja a 15 km/h-t. Megmutatjuk, hogy melyik technológiákat használják leginkább a magok adagolásánál és lehelyezésénél.

KIHASZNÁLTSÁG: a nagysebességű szemenkénti vetőgépek műtrágyaszórásra alkalmas felszereléssel mintegy 13000 euróba kerülnek soronként, és ennek megfelelően magas kihasználtságra van szükség, hogy a gépek kifizetődőek legyenek

A kukorica vetésénél is szembetűnő, hogy egyre rövidebbek azok az időközök, amikor optimálisak a munkakörülmények a vetéshez – az éghajlatváltozás következtében egyre rövidebb a tavasz. A hatékonyság növelésének egyik lehetősége a nagysebességű szemenkénti vetőgépek alkalmazása. Igaz, hogy az előnyeik elsősorban nagyobb táblák esetén mutatkoznak meg, de a 4 soros változattól kezdve kisebb táblákból álló területeken is alkalmazhatók. Mivel sokkal drágábbak, mint a hagyományos szemenkénti vetőgépek, egyre növekszik az igény, hogy kiegészítő feladatok – pl. repce vagy cukorrépa szemenkénti vetése – elvégzésére is alkalmasak legyenek.

A műszaki megoldások és a felszereltség tekintetében jelentős különbségek vannak az egyes gyártók és modellek között. Összegyűjtöttük a legfontosabb megkülönböztető jellemzőket, és elmondjuk, hogy a piacon aktív nagy gyártók esetében hogyan működik a magadagolás és vetőmagszállítás, ill. hol kell kompromisszumokat tenni.

VÁKUUM ÉS/VAGY SŰRÍTETT LEVEGŐ

Míg a „normál” szemenkénti vetés esetében egyértelműen a vákuumos adagolás a legjellemzőbb, a nagy sebességű szemenkénti vetés története kicsit másképp néz ki. Míg a Gaspardo, a Horsch és a John Deere vákuumot használ a magok szétválasztására, addig ez a folyamat az Amazon, a Kverneland, a Lemken és a Väderstad esetében sűrített levegővel történik. A Gaspardo is használ sűrített levegőt, hogy az adagolóból kilépő magokat a magbarázdába szállítsa – a sűrített levegő azonban csak a vetőcső alsó felében játszik szerepet, mint ejektoros csatorna. Az adagolóegységtől a lehelyezésig folyamatos sűrített levegő áramlással oldja meg a magok szállítását az Amazone, a Kverneland, a Lemken és a Väderstad. A Horsch szabadeséses technikát alkalmaz, míg a John Deere kefés szalaggal juttatja a magokat a magbarázdába.

A jelenlegi bizonyítottan legjobb hosszanti eloszlással és vetésminőséggel a John Deere 1725NT ExactEmerge és a Väderstad Tempo rendelkezik – mindkét gép részt vett már a DLG tesztközpont mérésein, és a mi gyakorlati tesztünkön is bravúrosan szerepelt a maglehelyezés vizsgálatakor. A Gaspardo és a Kverneland gépei még nagyon újak, még nincsenek teszteredményeik, ugyanúgy, mint a Lemken Azurit 9 modellnek. A Horsch Maestro és az Amazon EDX a hosszanti eloszlásnál kissé rosszabb szórást mutat, eddig azonban a fenti minőségi különbségek miatt nem sikerült szignifikáns hozameltérést kimutatni.

A magok lehelyezésének minősége mellett fontos a valós idejű ellenőrzés és kijelzés a vezérlőterminálon, hogy a járművezető azonnal reagálni tudjon a felmerülő problémákra, ill. a vákuumot, a sűrített levegőt, valamint a maglesodrót a helyzetnek megfelelően tudja állítani. Az ISOBUS ezért minden gépen rendelkezésre áll.

A LEHELYEZÉS MÉLYSÉGE ELŐNYT ÉLVEZ

Bármennyire is előtérbe helyezzük a nagyobb hatékonyságot és a nagyobb haladási sebességet, a növényállomány egyenletes fejlődésének és magas hozamának a magok lehelyezésének mélysége az alapja. Itt nem engedhető meg túl nagy kompromisszum, mert különben a legjobb térállás sem segít. A nagysebességű szemenkénti vetőgépek ezért nagyon magas csoroszlyanyomással rendelkeznek; ez lehet akár 300 kg is, így a vetőgépek még egyenetlen talajon és 15 km/h sebesség fölött is nagyon nyugodt járásúak, a magadagolást és a magok lehelyezését érő zavaró hatások minimálisak. Míg egyes gépeken a csoroszlyák nyomása pneumatikusan szabályozható, más gyártók hidraulikus nyomásbeállítást alkalmaznak. Utóbbinak az az előnye, hogy a kétkörös hidraulikus munkahengerek lehetővé teszik a csoroszlyák tehermentesítését. Ez a kevésbé teherbíró talajok esetében nyújt segítséget abban, hogy a magok ne kerüljenek túlságosan mélyre (ez különösen az olajrepce és a cukorrépa tekintetében fontos). A Väderstadnak a Tempo L modellhez alapkivitelben van ilyen rendszer a programjában, a többi Tempo-sorozathoz opcionálisan áll rendelkezésre, a torziós rúd terhelést helyettesíti.

Érdekes technológiát kínál a Monosem még akkor is, ha ez nem tartozik a nagy sebességű kategóriába: a Monoshox vetőelem olyan lengéscsillapítóval működik, amely egyrészt magasabb csoroszlyanyomást tesz lehetővé, másrészt csillapítja a csoroszlyák mozgását az egyenetlen talajon. A maximális menetsebesség az adagolástól függően 11-12 km/h, a hosszirányú eloszlás jó variációs együtthatója mellett ennél gyorsabb munkavégzést az adagoló nem tesz lehetővé.

KÖZPONTI MAGTARTÁLY VAGY KÜLÖN MAGLÁDÁK

Különbségek mutatkoznak a vetőmag elhelyezés területén. Míg a legtöbb gyártó még mindig a klasszikus tároló megoldást tartja megfelelőnek, és a vetőmagot minden vetőegység felett külön magládában helyezi el, addig az Amazone EDX, a Horsch Maestro SW és a Lemken Azurite 9 egy központi tartállyal rendelkezik, és a vetőmagot igény szerint szállítja az átmenőtartályos vetőelemhez – az (ún. Seed on Demand) egységre. Ennek előnye, hogy az utántöltés gyorsan megoldható Big Bag zsákokkal, melyeket jelenleg már sok vetőmaggyártó kínál. A központi magtartály nemcsak a vetőgép feltöltésekor jelent előnyt, hanem a maradékok kiürítését is egyszerűbbé és gyorsabbá teszi – amit külön magládák esetén egyesével el kell végezni. Ezzel kapcsolatban érdekes az a lehetőség is, hogy a vetőelemeket különböző előművelő eszközökkel és műtrágyakocsikkal kapcsolják össze, hogy szélesítsék a felhasználási lehetőségeket. Ilyen lehetőséget kínál jelenleg a Horsch (Maestro RC) és a Lemken (Azurit 9 a Solitair 25 vagy Solitair 9 vetőgéppel kombinálva).

AMAZONE

A vállalat az EDX fejlesztésekor olyan technikát használt fel, amely az IHC Cyclo Plantern alapján már részben ismert volt: a központi adagolódobot. Itt a vetőmagok elosztása, lesodrása és a belövő csőbe juttatása nyomáseséssel, egy túlnyomásos eljárás során történik, ahonnan a túlnyomásos rendszer a vetőmagot a magbarázdába lövi. Itt egy felfogó tárcsa fékezi le a vetőmagokat. A maglesodró a vezetőfülkéből a terminál segítségével állítható be. Mivel a belövő csövek a központi elosztás miatt egyforma hosszúságúak, a hosszirányú eloszlás szórása magasabb, mint a többi nagysebességű precíziós vetőgép esetében.

Az EDX jelenleg 8- és 12-soros változatban, 75 cm-es sortávolsággal kapható, kisebb sortávolságnál megfelelően több vetőegységgel dolgozik. A két dobbal (szakaszonként egy-egy) végzett központi adagolás és központi elosztás következtében a lehelyező egységek nagyon keskenyek lehetnek, így a minimálisan megvalósítható sortávolság 37,5 (EDX 6000-TC) vagy 45 cm (EDX 9000TC). Az EDX hárompontos változatait az EDIII bevezetésével kivették a programból, az Amazone azonban már új magadagoló és maglehelyező technológiával ellátott újabb nagysebességű szemenkénti vetőgépeken dolgozik.

Az EDX a kukorica, a napraforgó és a szójabab mellett kisméretű magvak, például a repcemag adagolására is alkalmas. És még valami: a dobos adagolás esetén is használható a GPS-Switch (sorok lekapcsolása a tábla végi fordulónál) és a Section Control (egyes sorok lekapcsolása RTK-GPS, vagy manuális vezérléssel), mivel a maglesodrók egyedileg reagálnak. Ezzel a módszerrel művelőutak is létrehozhatók. A kanyarkompenzáció a dobos adagolás miatt azonban technikailag nem valósítható meg. Alapkivitelben a csoroszlyanyomás hidraulikus szabályozású (alapkivitelben manuálisan vezérlőszelepekkel, opcionálisan elektrohidraulikusan a terminálról), ugyanakkor a csoroszlyanyomáson keresztül a magok lehelyezésének mélysége is beállítható.

A vontatott EDX esetében a műtrágyatartályok az alapfelszereltséghez tartoznak. Ezenkívül a vetőgép mindkét oldalához lehetőség van központi mikrogranulátum-szóró elhelyezésére.

GASPARDO

A 2017. évi Agritechnica kiállításon az olaszok is bemutattak egy nagysebességű, szemenkénti vetőgépet: a Chrono modellt. Az adagolás itt vákuummal történik (hagyományos módon ventilátor hozza létre), egy elektromosan meghajtott furatokkal ellátott vetőtárcsán. A vetőmagok elválasztását egy állítható háromágú egység biztosítja, a magok kilökését közvetlenül a maglesodró végzi a vetőcsőnél. A furatokkal ellátott vetőtárcsa ezért kicsit a cső felé dőlve, ferdén helyezkedik el. Az adagoló után a vetőmag először szabadesésben függőlegesen esik le a csőben. Valamivel a csőhossz felén túl található egy légzsilip, amelyen keresztül sűrített levegőt vezetnek a vetőcsőbe. Ez felgyorsítja, és a magbarázdába lövi a vetőmagot, ahol egy felfogó tárcsa lefékezi, és a talajba nyomja. A sűrített levegőt minden vetőegység számára egy központi kompresszor hozza létre, melynek fordulatszáma a haladási sebességhez és a vetőmag típusához igazodik. A Gaspardo szerint ezzel a magadagolástól függetlenül bevezetett levegővel csökkenthető a magok hosszanti eloszlásának szórása.

A Gaspardo Chrono alkalmas kukorica, napraforgó, borsó, szója és repce vetésére, és 15 km/h maximális sebességgel tud haladni. A csoroszlyák nyomásszabályozása pneumatikusan, minden vetőegységnél egy-egy légrugóval történik. A mikrogranulátum tartályok közvetlenül kapcsolódnak a vetőegységekhez.

HORSCH

A három Maestro sorozattal a Horsch programjában is szerepelnek nagysebességű szemenkénti vetőgépek. Hivatalosan a gyártó 12 km/h maximális sebességet ad meg, de megfelelő alkalmazási körülmények között a 15 km/h sebesség is lehetséges. A Seed on Demand rendszerű Maestro SW 12-24 soros változatokban, 70 vagy 75 cm, valamint két modell 45 vagy 50 cm-es sortávolsággal kapható. A Maestro RC elülső tartállyal vagy SW3500 műtrágyakocsival (a Pronto AS vetőkocsija) kombinálva 8 (70, 75 vagy 80 cm sortávolsággal) -12 soros (45/50 cm sortávolsággal) változatban áll rendelkezésre. A Maestro 8 soros változatban, 70/75/80 cm sortávolsággal, 9 soros változatban 60 cm-es sortávolsággal és 12 soros változatban 45/50 cm sortávolsággal kapható. A műtrágyatartály 2800 l-es.


ELEVÁTOR:  a John Deere ExactEmerge vákuumos magadagolást és sűrített levegős csoroszlyanyomás szabályozást alkalmaz – ezenkívül egy kefés szalag biztosítja a szállítást a magbarázdához

A Horsch a Maestro sorozatnál vákuummal dolgozik. A magadagolás soronként egy fűrészlaphoz hasonló hornyolt adagolótárcsával történik (az apró magvakhoz furatokkal ellátott magadagoló tárcsák vannak), amely a magokat egy (nem forgó) maglesodró lemez segítségével lineárisan leválasztja, és a vetőcsőbe juttatja. A szablya formájú hornyoknak köszönhetően a körmozgást végző vetőmagok gyorsulása a leválási ponton centrifugális erőátvitel nélkül lineáris mozgássá változik. Előtte egy maglesodró eltávolítja a felesleges vetőmagot, mégpedig úgy, hogy az alsó magot az adagolótárcsa bevágásainak vagy hornyainak irányában felfelé nyomja. A felette lévő magokat a vákuum eltávolítja, melyek így visszaesnek a többi mag közé. A vetőcsőnek van egy enyhe görbülete, ami a gyártó szerint nagy sebességeknél a röppályát állítja be (45 cm-es esési magasság). A vetőcsőben található egy magszámláló, ami valós időben méri a vetőmagok távolságát is. A Horsch szerint az adagoló kukorica, napraforgó, cirok, cukorrépa, szója, repce és egyéb vetőmagok vetésére alkalmas.

A legfeljebb 300 kg csoroszlyanyomás hidraulikusan, az SW 24 és az SW 36 esetén AutoForce automatikával állítható. A vetőegységek mélységhatároló kerekein elhelyezett piezoelektromos nyomásérzékelők folyamatosan mérik a tényleges talajnyomást, és az adatokat a vezérlő számítógépre küldik. Köves területeken vagy kemény altalaj esetén a hidraulika automatikusan megemeli, míg kevésbé teherbíró vagy nedves talajon pedig lecsökkenti a csoroszlyanyomást. A Horsch szerint ez lehetővé teszi, hogy heterogén területeken, eltérő talajtípusok és talajviszonyok mellett a magok elhelyezésének mélysége állandó maradjon. A járművezető előre megválaszthatja, hogy a nyomásmérés és a nyomásszabályozás a teljes munkaszélességben (kevésbé érzékeny vezérlés), vagy 2, ill. 4 szakaszra bontva (érzékeny ellenőrzés) történjen.

A vetőtárcsák kis átmérője miatt a vetőegységenkénti áramigénye a Horsch szerint mindössze 1-2 A.

JOHN DEERE

A John Deere az Egyesült Államok piacán több mint 40 százalékos piaci részesedéssel a szemenkénti vetéstechnika vezetője. A második helyen követi az értékesített adagolóegységek (és nem az értékesített gépek) száma alapján a jelenleg már az AGCO-hoz tartozó Precision Planting vállalat. A korábban a Monsanto leányvállalatához, a Climate Corporation céghez tartozó ötletgazda a Monsanto Bayer általi felvásárlásának bejelentése után értékesítésre várt, de a John Deere a kartellhatóságtól nem kapott engedélyt az akvizícióra – mert akkor a piaci részesedése 80 százalék fölé nőtt volna. A Precision Planting adagolóegységei az AGCO gépek mellett a CNH (Case IH, New Holland) szemenkénti vetőgépeiben is megtalálhatók. De térjünk vissza a John Deere-hez: a vállalat 2015 óta értékesíti Európában is az ExactEmerge sorozatba tartozó szemenkénti vetőgépeket, azonban csak a 8-soros 1725NT változatban, hárompont-függesztéssel és központi magtartály nélkül. Más piacokon, például Észak-Amerikában vagy Dél-Afrikában a sorozat különböző változatokban kapható, 48 soros kivitelig, túlnyomórészt központi vetőmagtartállyal (Seed-on-Demand). A szemenkénti vetéshez a John Deere egy furatokkal ellátott vetőtárcsát alkalmaz, amely ferdén helyezkedik el a vetőegységeken. A vetőtárcsán vákuumos rendszerben történik a magok adagolása, három állítható műanyag maglesodró segítségével. Ezt követően egy csillagkerekes magkilökő egy 16 mm széles, elektromotorral hajtott kefés maglehordó szalagra juttatja a magokat – ez az eljárás hasonlít a Precision Planting által alkalmazott Speed-Tube gumiszalagra. A kefés maglehordó szalag a magokat rendezetten, kb. 70 cm távolságra a magbarázda felé szállítja, és erősebb zavaró tényezők nélkül lehelyezi őket. Az esés magassága mindössze kb. 4 cm, és a sza lag sebessége lehetővé teszi a nulla sebességkülönbséggel történő lehelyezést – vagyis ez azonos a haladási sebességgel, így a magok nem rendelkeznek relatív sebességgel, és alig gurulnak el. Felfogó tárcsára ezért nincsen szükség. A kanyarkompenzáció az alapfelszereltséghez tartozik. Az elektromotorok ellátása egy TLT-ről hajtott generátorral történik, ami csökkentett TLT-fordulatszámon hajtható meg. A csoroszlyanyomás vetőegységenként legfeljebb 300 kg lehet, és légrugók segítségével helyezhető át a parallelogrammára. Az ellenőrzést három egységen elhelyezett nyomásérzékelő, valamint egy gyorsító szenzor végzi. A nyomás mindig állandó, függetlenül a haladási sebességtől és a talajviszonyoktól. A tervezett nyomásérték a terminálon állítható be.

A lehelyezés minőségéről már egy korábbi gyakorlati teszt során meggyőződhettünk (traction 2017/1). A tőtávolságok, valamint a magkihagyás és a kettős vetés vizsgálatakor elért eredmények 20 km/h sebességig nagyon jók voltak, és a Section Controllal végzett egysoros lekapcsolás a GreenStar terminál segítségével nagyon pontos és megbízható volt. A DLG Tesztközpont is tanúsította az ExactEmerge kiváló lehelyezési minőségét, amelynél különösen kevés volt a magkihagyás és a kettős vetés, valamint folyamatosan nagyon jó, ill. jó volt a hosszanti eloszlás.

A lehelyezés ellenőrzéséhez és dokumentálásához a John Deere a legújabb szoftvereket kínálja. Minden szalaghoz tartozik egy refl exiós szenzor, így az adagolás és a szórás a terminálon valós időben jeleníthető meg.

Hátránya a magas karbantartásigény, mivel a szalagokat rendszeresen tisztítani kell, és minden 50-100 hektár után grafi tport kell adagolni a kenés érdekében. A magadagolónál is szükséges 80000 maghoz mintegy 80 gramm talkumpor adagolása szükséges. Ezenkívül az 1725 ExactEmerge viszonylag nehéz, és a traktor oldaláról szükséges négy darab kétkörös munkahenger és PowerBeyond.

Repcéhez és répához a John Deere saját közlése szerint speciális szalagokkal rendelkezik a programban, mindenesetre az ExactEmerge Németországban csak 75 cm-es sortávolsággal áll rendelkezésre, így egyik kultúra számára sem érdekes.

KVERNELAND ACCORD

A 2017. évi Agritechnica kiállításon a Kverneland bemutatta az új SX vetőkocsit, ami 2018-ban szériagyártás előtti modellként lesz elérhető az Optima TF profi és az Optima V vetőgépekhez. A vetőkocsi optimális munkavégzési feltételek mellett 18 km/h munkavégzési sebességet tesz lehetővé. Ugyanúgy működik, mint a túlnyomásos elválasztással dolgozó Väderstad, melyhez maglevezető cső kapcsolódik. A magadagoló tárcsán két manuálisan beállítható maglesodró minimálisra csökkenti a kettős adagolást. A maglevezető csőben a mag akár 72 km/h sebességet is elérhet, egy felfogó tárca fékezi le a magokat a V-alakú magbarázdában. Minden csőben egy optoszenzor található a monitorozáshoz.

A csoroszlyák nyomásszabályozását egy zárt hidraulikus rendszer veszi át. A gyártó szerint 126-276 kg csoroszlyanyomás lehetséges, tehermentesítésre ugyanakkor nincs lehetőség. Kanyarkompenzációval az SX nem rendelkezik, viszont felszerelhető a Geoseed rendszerrel, ami tetszés szerint lehetővé teszi a háromszög vagy téglalap alakú vetést.

LEMKEN

A Lemken cég az Azurit vetőgéppel teljesítette a kötelező programot: mivel a magadagolásnál viszonylag kis tárcsaátmérőt alkalmaz, csökkenteni kellett a furatos magadagoló tárcsák kerületi sebességét. A megoldás a Delta Row rendszer volt, ami kétsoros lehelyezéssel vet, ez 12,5 cm-es távolságot jelent egy-egy sor között. A fél furatnyi távolságra fi xen eltolt tárcsák esetén a magok háromszög kötésben helyezkednek el, így az egyes növényeknek később több hely áll rendelkezésére. Ez előnyökkel jár a maximális lehetséges hozamot tekintve, mert jobban megoszlik a rendelkezésre álló tápanyagmennyiség, a víz és a napfény. Emellett nagyobb állománysűrűség valósítható meg, anélkül, hogy fennállna a termésveszteségek kockázata a soron belül túlságosan közel álló növények miatt.

Az adagolás sűrített levegővel és két állítható maglesodróval történik az elektromos meghajtású adagolótárcsákon (vetőkocsinként egy-egy elektromotor, vagyis a Delta Row furatos magadagoló tárcsákat párosával hajtja egy-egy motor).

Miután a vetőmag elválik a magadagoló tárcsától, sűrített levegővel történik a továbbítás, végül egy felfogó tárcsa fékezi le a vetőmagokat, majd a talajba nyomja. Minden maglevezető cső saját optikai érzékelővel rendelkezik, ami ellenőrzi a vetés minőségét, a magkihagyást és a kettős vetést, valamint a hoszszanti eloszlást. Az Azurit 9 így használható a kukorica és a szójabab vetéséhez. A maximális munkavégzési sebessége optimális körülmények között akár 18 km/h is lehet.

A Section Control esetén dupla sorok, művelőutak létrehozásához egyedi sorok lekapcsolására is van lehetőség. Az egyedi sorok lekapcsolásakor a maglesodró egy sort teljesen levesz, míg a másik teljes egészében megmarad. Eközben az elektromotor kétszer olyan gyorsan forog, hogy az egy négyzetméterre jutó növényszám ugyanazon a szinten maradjon. Eközben a négy érintett művelőutas sorban romlik a magok hosszirányú eloszlása – hacsak nem haladunk a művelőutak esetében egy kicsit lassabban. Kanyarkompenzációval az Azurit 9 még nem rendelkezik.

A csoroszlyák nyomásszabályozása hidraulikus, a Lemken szerint a terhelés legfeljebb 250 kg lehet.

A csoroszlyákhoz nyomáscsökkentést nem terveznek. Az Azurit 9 az egyidejűleg végzett sortrágyázáshoz kombinálható elülső tartállyal (Solitair 23), a Solitair 25 vetőgéppel (integrált forgóboronával) vagy a Compact Solitair 9 vetőgéppel (integrált kompakt tárcsás boronával).

VÄDERSTAD

A svédek viszonylag későn, 2012ben jelentek meg a szemenkénti vetéstechnika piacán, azóta azonban a gépeik pontos maglehelyezésének köszönhetően nagyon jó piaci részesedést értek el. A modellkínálat jelenleg hat sorozatból áll, 4-18 vetőkocsival (max. 16 sor, 70/75/76 cm sortávolság mellett).

A magadagolás túlnyomással történik, furatos magadagoló tárcsával, ahol három állítható maglesodró gátolja meg a tárcsán a kettős adagolást. A vetőcsőbe egy csillagkerekes magkilökő segítségével jutnak el a magok. A vetőcsőben a vetőmag túlnyomással és akár 50 km/h sebességgel halad a magbarázda irányába, és közvetlenül a felfogó tárcsa elé érkezik. A Väderstad ezt „Power Shoot” módszernek nevezi. A repce és a répa vetéséhez a maglevezető, ill. a belövő csöveket ki kell cserélni kisebb átmérőjű csövekre.

A vetőegység nagy és kis ezermagtömegű magok vetésére egyaránt alkalmas, tehát ugyanúgy vethető vele kukorica, szója, borsó és napraforgó, mint repce és cukorrépa. Az adott sorozattól függően a lehetséges legkisebb sortávolság 45 cm.

A csoroszlyanyomás beállítása minden sorozatban a Tempo L kivételével a parallelogrammában, torziós rúd konstrukcióval történik, igény szerint hidraulikus változatban (alapfelszereltség a Tempo L-nél). A hidraulika a kisebb teherbírású talajokon tehermentesítésre is alkalmas, vagyis a csoroszlyanyomást olyan értékre csökkenti, ami a vetőgép saját tömege alá esik. A mechanikus és a hidraulikus csoroszlyanyomás szabályozás a Väderstad adatai szerint legfeljebb 325 kg csoroszlyanyomás kialakítására képes (175 kg a saját tömege egy vetőkocsinak tele tartályokkal).

A Tempo magadagolásáról és a magok lehelyezésének minőségéről már egy gyakorlati teszt során meggyőződhettünk (traction 2017/4).

Az ISOBUS és a Section Control az alapfelszereltség részét képezi, kanyarkompenzáció azonban nem áll rendelkezésre. A vetésminőség, a kihasználtság és a szórás ellenőrzése szenzorokkal történik, az eredmények a terminál vagy az iPad segítségével a vezetőfülkében láthatók. Minden Tempo gépen a vetőkocsin található a vetőmagtartály, ami nagy munkaszélességek esetén a gép kezelését kicsit nehezebbé teszi. Az információk szerint már a Väderstad is dolgozik a Seed-on-Demand rendszerű adagolással ellátott gépek fejlesztésén. A Väderstad háza tájáról származó hat különböző Tempo-sorozat részben épített műtrágyatartállyal vagy műtrágyakocsival felszerelt; részben sortrágyázáshoz és mikrogranulátum szóráshoz is használható az FT2200 elülső tartállyal kombinálva (lásd a táblázatot).

  1. Nincs nagy kompromisszum a lehelyezéskor: az egyenletes állományok nagysebességű szemenkénti vetésnél is kötelezőek
  2. A Section Control és az az ISOBUS minden a piacon elérhető gépen megtalálható

 


A vezérlés magában foglalja a vetésmennyiség, a magadagolás és a hosszanti eloszlás valós idejű ellenőrzését is


A kanyarodásnál használható egyenletes tőtávolságot biztosító kanyarkompenzációt jelenleg csak a Horsch és a John Deere kínálja


HATÉKONYSÁG: nagyobb területi teljesítmény nagyobb munkavégzési sebesség, vagy nagyobb munkaszélesség mellett? Mindkettő lehetséges!

Nemzetközi trend

A John Deere az ExactEmerge modellel Észak-Amerikában és más nagyobb exportpiacokon nagyobb munkaszélességű gépekkel is képviselteti magát. A legszélesebb modellek a DB88 és a DB90, mindkettő kereken 27 m széles, 48, ill. 36 sorral rendelkeznek, 56 és 76 cm-es sortávolság és Seed-on-Deman adagolás mellett. Mintegy 10 mph, ill. 16 km/h sebesség esetén ilyen munkaszélességben dolgozva több mint 300 ha területet tudnak elvetni naponta

Az AGCO 2017-ben nagy sikert ért el: megszerezte a Precision Planting céget, amely eddig a Monsanto leányvállalata, a Climate Corporation része volt. A John Deere szintén érdekelt volt a technológiai vállalat átvételében, de nem kapott engedélyt a kartellhatóságoktól. Csak idő kérdése, hogy az AGCO Európába hozza a SpeedTube-technológiát. Eddig a White-szemenkénti vetéstechnikánál használták

A Case IH az Early Rise-sorozattal van jelen a nagysebességű szemenkénti vetőgépek piacán – de csak Európán kívül. A legfeljebb 27 m széles szemenkénti vetőgépek a Precision Planting SpeedTube adagoló és lehelyező rendszerét használják, amely a magokat egy az adagoló tárcsával összehangolt, körbefutó gumiszalag segítségével szállítja a magbarázdába. A szalag kb. 80 kamrából áll, amiben egy-egy mag helyezkedhet el

Az Equalizer vállalat Dél-Afrikában, Fokvárosban már 10 éve sikeresen gyárt vetőgépeket az afrikai és ausztrál, valamint az újzélandi piacra. 2017 óta nagysebességű szemenkénti vetőgépeket is kínálnak, a vállalat a Case IH céghez hasonlóan a Precision Planting SpeedTube rendszerét alkalmazza. A precíziós ültetési készletek rendszere, a C-Planter sorozat 10-36 sorral áll rendelkezésre

  1. Az Amazone EDX sűrített levegős elválasztással működő központi magadagolást használ
  2. A magadagolás oldalanként egy-egy dob segítségével történik
  3. Ezután a magokat sűrített levegő lövi a magbarázdába, ahol azokat egy felfogó tárcsa fékezi le. A belövő csőben megtett hosszú út negatív hatással van a hosszanti eloszlásra


CSOROSZLYANYOMÁS: a nagy haladási sebesség és a részben hiányos magágykészítés magas csoroszlyanyomást követel, a pontos lehelyezés és beágyazódás érdekében


TEHERMENTESÍTÉS: a Väderstad a hidraulikus csoroszlyanyomás szabályozással tehermentesíteni tudja a vetőkocsikra eső nyomást – ez kisebb teherbírású talajok esetén jelent segítséget.

  1. A Gaspardo 2017 végén mutatta be a maximálisan 18 km/h sebességgel haladó Chrono modellt
  2. A csoroszlyanyomást itt egy levegőszabályozású rendszer vezérli
  3. A magadagolás vákuummal történik, ezután a magok szabadesésben esnek, majd az ejektor segítségével odavezetett sűrített levegő felgyorsítja a magokat
  4. A magadagoló tárcsa kissé ferdén helyezkedik el, hogy megkönnyítse a maglesodró folyamatot a vetőcső irányába

  1. A Horsch a Maestro modelleket három sorozatban kínálja – itt a képen az SW Seed-on-Demand adagolása látható
  2. Egyedülálló a fűrészlaphoz hasonló hornyolt adagolótárcsa, ami egyenes vonalú áthaladást biztosít az ejtőcső felé
  3. A Maestro RC és a Maestro CC esetében minden egyes vetőkocsin van vetőmagtartály, az RC összekapcsolható a Fokus TD vagy a Pronto AS vetőkocsijával

 


A Kverneland a 2017. évi Agritechnicakiállításon mutatta be az SX-vetőegységet


Sűrített levegős magadagolással és belövőcsővel dolgozik


A csoroszlyanyomás hidraulikus vezérlésű, de tehermentesítésre nincsen lehetőség

  1. A Lemken az Azurit 9 vetőgéppel kb. mintegy 18 km/h sebességet tud elérni
  2. A magadagolás és a magok szállítása a lehelyezéshez sűrített levegővel történik
  3. A Delta Row eljárás kettős sorokat hoz létre, ahol az egyes sorok távolsága 12,5 cm. A kétfuratos magadagoló tárcsa egy tengelyre van rögzítve, egymástól fél furat távolságra elfordítva
  4. A Delta Row jobb térállást biztosít, elsősorban nagy állománysűrűség esetén
  5. A Väderstad Tempo sorozata szintén sűrített levegővel végzi a magadagolást
  6. Végül a belövőcsövön keresztül kerülnek a magok a felfogó tárcsához a magbarázdába
  7. Eddig a nagy munkaszélességű gépekhez sem állt rendelkezésre a Seed-on-Demand rendszer
  8. Az aprómagokhoz, mint pl. a cukorrépához vagy a repcéhez vékonyabb belövőcsövek kaphatók (17 mm; a képen jobbra; mellette a standard 22 mm-es belövőcső, kukoricához, szójához, cirokhoz, stb.)

Összegzés

Egyre több gyártó jelenik meg gépeivel a nagysebességű szemenkénti vetéstechnológia piacán. A magadagolás és a vetőmag magbarázdába jutatásának módszere alapján jelentős különbségeket mutatnak a technikai megoldások. Kanyarkompenzációval eddig csak a Horsch és a John Deere rendelkezik. A Lemken az egyetlen gyártó ebben a szegmensben, aki a Delta Row rendszerrel dupla soros vetést kínál.

A nagysebességű szemenkénti vetőgépek szegmensében a lehelyezés pontossága szerinti összehasonlításban jelenleg a John Deere és Väderstad áll az élen – mindkettő különböző előnyökkel, hátrányokkal és korlátokkal rendelkezik. Más gyártók, mint pl. a Kverneland Accord és a Gaspardo új szereplői ennek a piaci szegmensnek, amelynek nem csak a bérvállalkozók, hanem nagyobb biogáz üzemeltetők is a célcsoportját jelentik. Az Amazon jelenleg az EDX utódjának fejlesztésén dolgozik, és az információk szerint a Horsch is intenzíven átalakítja a Maestro magadagolását.

  1. Cukorrépa-állomány, amelyet egy 45 cm sortávolságú Väderstad Tempo vetőgéppel vetettek
  2. A pontos nagy sebességű technikának köszönhetően a szemenkénti vetés a repcénél is egyre érdekesebb lesz – 37,5, ill. 50 cm-es sortávolságok mellett

 

Matthias Mumme

no