A várva várt tavasz megérkezett. Rég volt részünk ilyen hűvös áprilisban. A tél nem akarta feladni, így csak április végére sikerült eljönnie a melegebb időnek. Bármilyen is volt az időjárás, a vetések elindultak, és a magok zöme a hónap végére a földbe is került. A késői hó és fagy néhol megviselte a repcét, és a jó pálinka- alapanyagnak is sok helyen lőttek.
A szemenkénti vetések jó ütemben haladtak, ez annak is tulajdonítható, hogy az értékesítők lassan a 19-re – de lehet, hogy a 21-re – is lapot húznak. Ki tud nagyobb sebességgel rohangálni a földeken?
KOLHOZ-TEMPÓ helyett kevesebb költséggel
A kukoricatermést a vetésnél alapozzuk meg. Az egyöntetű kelés a pontos mélységtartás és a tökéletes magbeágyazás eredménye. A napi teljesítmény a sebesség és a logisztika kérdése. Lehet egy kisebb géppel óriási sebességekkel rohangálni, mellette meg folyamatosan feltölteni, vagy egy kicsit visszább veszünk a tempóból, és jó nagy puttonnyal járkálunk, így lecsökkentve a feltöltési időket. A „kolhoz-vírus” még a mai napig él! – Egy cigaretta elszívása kb. 5 perc, amennyiben két személy egyszerre végzi ezt a tevékenységet, az már 10 perc, és ha hárman vannak, akkor 15. Minden egyes feltöltés a termelékenység rovására megy (1.kép). A Horsch mindig is a tökéletes logisztikának a híve volt, és ebben hisz. Így a kisebb, 6 soros Maestro vetőgépeknél is műtrágyatartályt 2800-3500 l között választhatunk, a mikrogranulátum-tartály térfogata 300 l. A CV/CX 8/12 soros 6 m szélességű vetőgépeknél a vetőmagtartály ezen felül lehet már központi 800 l-es is (2. kép). Egy helyre kell tölteni a vetőmagot is, így akár bigbag-kiszerelésben is lehet vásárolni, így a vetőmag költségen is tudunk nem keveset spórolni! Így a vetőmag feltöltése 2 perc!
A logisztika része, hogy a Maestrókban ikerkerekes vagy teleszkópos tengelyű megoldásokkal is lehet találkozni. Mindent a magért! Ha lehet, akkor keréknyomba ne vessünk! A nagy tartályokat nagy átmérőjű kerekeken hordjuk, így a talajnyomást is csökkentjük (3. kép).
Így újult meg a MAESTRO
A Maestro a 2021-es évtől teljesen megújult. A Horsch a vákuumos, ill. a nyomott levegős rendszert egyszerre fejlesztette. Első ránézésre nem nagyon látni a két gép között a különbséget. A V verzió a vákuum, az X a nyomott levegős. A vetőgépek adagolórendszere egyforma. Egy vadonatúj fejlesztés, ahol a kukoricára és a napraforgóra külön lesodró van, de ezt nem kell állítani, egy kézmozdulat a cseréje, kipattintjuk és bepattintjuk (4. kép). A vetőtárcsák is teljesen egyformák! Egyedüli különbség csak annyi, hogy miként kerül a vetőmag az adagolótól a talajba. A vákuumosnál ejtőcsövet találunk, és a mag gravitációsan kerül a talajba, a nyomott levegősnél a vetőmagot egy gyors légáram szállítja.
1. Maestro 16 SX feltöltés csigás pótkocsival
2. Maestro CX – saját csigával tölti fel a műtrágyát
3. Ikerkerekes Maestro 12 CX
4. A vákuumos adagoló, lesodrót nem kell állítani, csak a levegő nyomását
A vetőmag megérkezik a vetőbarázdába, és ide a magfogó kerék ágyazza be (5. kép). A precíz mélységtartás egyik záloga a csoroszlyanyomás! Az egyszerűbb rendszer, ahol a paralelogrammát rugóval feszítjük elő. Ezt általában egyszer beállítja a gépkezelő, így az egész szezont végig veti. A Maestrónál a rugót tudjuk helyettesíteni hidraulikus nyomásállítással. A monitoron beírjuk, hogy mekkora legyen a kocsi nyomása, és az annyi lesz. Ez a rendszer flexibilisebb, könnyebb a nyomásállítás, nem kell kiszállni, és a rugókkal bíbelődni, így a változó talajkörülményekhez könnyebben adaptálják is a termelők. Ehhez jön az automata csoroszlyanyomás-állítási lehetőség, ahol a parcellán belüli talajszerkezeti változásoknak megfelelően mindig pont annyi a nyomás, amennyi kell legyen (6. kép).
A pontos mélység mellett a magbeágyazás sem mindegy, hogyan történik. Az egyöntetű csírázáshoz ez is nagyon fontos. A magfogókerék benyomja a vetőbarázda aljába a vetőmagot. A kötött talajok esetében a RID mélységtartókerék is sokat számít! Ez a kerék a vetőtárcsa mellett kisebb átmérőjű, így a vetőbarázda falát nem tömöríti meg nagyon, és a V lezárókerekek a földet szépen rá tudják nyomni a magra. Ezen felül az ujjas vagy a tüskés tömörítőkerekek használata a csíranövény gyökérfejlődésében segédkezik úgy, hogy a műtrágyacsoroszlya felől megtöri a vetőbarázda falát. Így a gyökér könnyebben utat talál magának a műtrágyához (7. kép). A talajfertőtlenítő vagy mikro-starterműtrágya közvetlenül a mag mellé, a vetőbarázdába kerül, így jobban, nagyobb arányban hasznosul, és pl. a talajfertőtlenítőből sem kell extra mennyiséget használni. A műtrágyacsoroszlyáknál is kétfélét gyárt a Horsch. A duplatárcsás csoroszlya, amely a vetőkocsira van szerelve, együtt mozog a kocsival, fix 6 cm a távolsága oldalra, és három mélységállítási lehetőséggel rendelkezik (0-3-6 cm-el a vetési sík alatt).
Az egytárcsás műtrágyacsoroszlya külön vázra került, a mélység és nyomás állítása a vetőkocsitól külön van, a vetőmaghoz viszonyítva itt is hasonlóak a távolságok, mint a duplatárcsásnál. Az egytárcsás csoroszlyát a kötött talajokra ajánlják, mert a műtrágyabarázdát nedves körülmények mellett könnyebb bezárni, és az egytárcsa kevesebb földet hoz fel, kevésbé rögöli fel a talajt (8. kép). A vetőgépen kívül nagyon fontos a talajművelés is. Azon kívül, hogy a vetőmag pontos mélységbe rakta a vetőmagot, és jól is beágyazta, a magágy is jó kell legyen. A jó azt jelenti, hogy a vetési mélységben egyenletesen nyirkos. Ezt a helyes talajműveléssel tudjuk elérni. Sokszor találkozunk olyan magággyal, amelynél foltokban akár 10 cm mélyen is porba kerül a mag. Ez általában a szántott talajokra jellemző. Ott, ahol a szántás nagyon hantos volt, és nem lett időben elművelve, és a simító a kiszáradt ormókat lehúzta, elegyengette a földet. Amennyiben nincs eső, ezek a barázdákba behúzott száraz rétegek nem tudnak visszanedvesedni, és egyenlőtlen lesz a kelés.
Amennyiben ilyen talajunk van, a Cruiser sekélykultivátorral tavasszal lehúzzuk a földet, elegyengetjük a felszínt, és összekeverjük a száraz réteget a nedvessel, így tökéletes magágyat kapunk.
A Maestro univerzalitásának köszönhetően bárki megtalálja az igényeit kielégítő verziót, akár még a no-till vetést is beleértve.
5. A magfogó kerék benyomja a magot a vetőbarázda aljába
6. A robusztus és stabil paralelogramma – hidraulikus csoroszlyanyomás munkahengerével
7. Az ujjas tömörítőkerekek zárják a vetést
8. Az egytárcsás műtrágyacsoroszlya után jön a rögterelő
Szász Zoltán
