Nőtt a gazdák hajlandósága és belátása a permetezőgépek felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A járvány lecsendesülésével új lendületre számít a Nébih – és közben vizsgálják a „matricagyáros” állomásokat is.
(Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
A gazdák többsége elfogadta
A tavaly bevezetett új rendelkezések számottevően növelték a tulajdonosok hajlandóságát arra, hogy növényvédelmi gépeiket bevizsgáltassák egy nyilvántartott állomáson. Friss adatok szerint a Növényvédelmi Gépnyilvántartó Rendszerben eddig összesen 19126 növényvédelmi gépet regisztráltak. Elsősorban a magas szakmai színvonalon gazdálkodók regisztráltatták és vizsgáltatták elsőként a gépeiket – válaszolta érdeklődésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy ma már a gazdák többsége elfogadta a vizsgálat szükségességét. Ennek eredményeként a Növényvédelmi Gépnyilvántartó Rendszerben regisztrált 19126 permetezőgépből már 11056 átesett át a felülvizsgálaton. A járvány visszavetette ugyan ezt a hullámot, de a Nébih úgy véli: idén ismét jelentős növekedés lesz a gép-felülvizsgálatok számában.
(Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
Ezek a hibák a leggyakoribbak
Igen beszédesek a gépvizsgáló állomások géphiba-tapasztalatai. Erről hasznos és informatív növényvédelmi webinarium keretében számolt be a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara illetékese. Bakonyi István, a kamara Növényvédőgép-ellenőrző Állomás (NGEA) igazgatója szerint egyrészt nagyon jelentős eltérések vannak a nemcsak a gépek állapotában, de ugyanígy a gépkezelők tudásában is. A gépek 15-20 százaléka komolyabb műszaki problémák nélkül átmegy a vizsgákon, de ugyanennyi már szinte semmilyen javítással nem vizsgáztatható le.
A hibák közt elsősorban a fúvókák (minőség, típus, állapot) rossz megválasztása, beállítása van az első helyen. Komoly gond még a tömítések, kopóalkatrészek, csövek cseréjének elhanyagolása, a tisztaság hiánya, a sérült vagy rossz konstrukciójú keretek szakszerű javításának elmaradása. Az a precíziós automatika, ami sokszor előny, rossz állapotú gépnél már hátrányt jelenthet – figyelmeztetett Bakonyi István.
(Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
Európai megoldás és fogyó megrendelés
Az NGEA egyébként abban is a gazdák, gépüzemeltetők segítségére van, hogy európai mintára mobil ellenőrzőállomásokat működtet. Ezek nagy előnye, hogy a sokszor rossz állapotú magyar közutakon nem kell hosszú távra cipelni a gépeket. Sőt, biztonságosabb, környezetkímélőbb is a mobil rendszerű, de megbízhatóságában kvázi üzemi körülmények közt végzett vizsgálat. A növényvédőgép-felülvizsgálatokat 17 állomásán 63 szakemberrel és évi 8000-es kapacitással végző NGEA más árnyalattal látja a gazdák hajlandóságát. Bakonyi István szerint alacsony a megrendelésszám – ez idénre a 4000-t sem éri el, ami ráadásul egyre csökken. Az NGEA igazgatója elmondta, hogy 1000 megrendelést vissza is mondtak, és igazán csak ott tapasztalni nagyobb fokú hajlandóságot, ahol a növényvédelmi felügyelő ellenőrzést végzett, adott esetben büntetett.
(Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
Zsebpénzért nagyon nem éri meg…
A Nébih egyébként külön kivizsgálja egyes gépállomások etikátlan gyakorlatát. A Horizont Médiához is eljutottak olyan hírek, hogy megjelenhet a korrupció a folyamatban, amikor valós ellenőrzés-felülvizsgálat nélkül, „zsebpénzért” adnak ki felülvizsgálati matricát, tanúsítványt. A Nébih erre azt felelte: kiemelt figyelmet fordítanak az ilyen információk valóságtartalmának ellenőrzésére is. A nem megfelelően működő állomásokat mielőbb kiszűrik, nagyobb teret adva a szabálykövető, tisztességes felülvizsgálati állomásoknak. Ugyanakkor ebben a gazdákra is számítanak, hiszen az ő érdekük is, hogy ne akarják becsapni saját magukat. A Nébih azzal érvel, hogy a hiteles felülvizsgálat révén növényvédőszer-megtakarítás, egészséges növényállomány, kevesebb szermaradvány érhető el. Vagyis megéri az árát az ellenőrzés.
