fbpx

Mosonmagyaróváron, a Vogel Noot mezőgépgyárában jártunk

Írta: Szerkesztőség - 2011 február 08.

Azt hiszem, talán már felesleges is mondanunk, hogy szakadó esőben utaztunk és érkeztünk meg a színhelyre, de mivel ezúttal egy gépgyári látogatásra került sor, így az időjárás szó szerint most nem sok vizet zavart.

Vendéglátóinkkal, Gazsi zsolt értékesítési vezetővel és Laube Róbert üzemvezető-helyettessel ültünk le egy kis beszélgetésre, és jártuk végig a gyárat, hogy rövid áttekintést kapjunk a Vogel & Noot és a mosonmagyaróvári gyár életéből.

— Annak idején, 1993-at megelőzően, a Kühne telephelye volt ez a terület, és üresen állt az itteni csarnok — kezdte gyártörténeti visszatekintését az üzemvezető-helyettes. Ennek a hasznosítására kerestek megoldást, így merült fel több lehetséges partner neve között a Vogel & Noot-é is.

— Kezdetben vegyesvállalati formában, vámszabadterületként működtünk, mert csak így lehetett, és ebbe hozta be apportként a területet és az épületet a Kühne.

Eredetileg három hajóból állt ez a csarnok; két egységbe került a mezőgépgyártás, a harmadikba pedig a hőtechnika üzletág költözött. A Kühne-től kb. 30-40 ember — köztük jómagam is — majdnem 2 évet voltunk kint Wartbergben, megismerni a termékeket, a gyártási folyamatokat. Ez a csapat vett aztán részt a gyár áttelepítésében is, mert bizonyos gépeket a Vogel & Noot is annak idején apportként hozott be a vállalkozásba. Az induláskor természetesen új gépek telepítésére is sor került.

A kezdésre kb. 100 főre futott fel a létszám, ami jelen pillanatban 200 körül alakul. Itt, a telephelyen csak az ekék gyártása folyik, de ez azt is jelenti, hogy ha a világ bármely pontján Vogel & Noot ekét látunk, az itt készült, Mosonmagyaróváron; kapacitásunk évi 3000-3500 db. Ez a tevékenységi kör jövőre a vetőgépgyártással is kibővül.

Mivel a választék meglehetősen széles, a vevői igények alapján szinte Legó-szerűen, szerelvényekből épül össze a gép, ahogy a megrendelő kéri.

Gyakorlatilag egész Európába, Skandináviától Olaszországig, Görögországtól Angliáig szállítunk, és most már elmondhatjuk, hogy Oroszország is a megrendelőink közé tartozik, és Európán kívül Japánba, Kanadába, Új-Zélandra is kerül gyártmányunk.

A gyártási folyamat az anyagbeszerzéssel indul, ami központosított, és az anyacégnél van. Németországból, Ausztriából és Olaszországból érkezik az alapanyag, pl. az acél a németektől, a hidraulika Olaszországból és Németországból. A fejlesztő csapat Wartbergben működik, de a prototípus alkatrészeinek legyártása már itt történik, csak összeszerelésre és nyúzópróbára kerül vissza az anyagyárba. Visszatérve a konkrét működésre; tehát bejön az acélprofl és a lemez az elején, a végén pedig a kész gép távozik.

A komplett ekének a 90%-át mi csináljuk, csak a kötőelemeket és a hidraulikát vásároljuk mástól, de a kopóalkatrészeket szintén itt állítjuk elő. Nagyon sok eszközt, szerszámot is mi magunk gyártunk, csak a bonyolultabbakat adjuk ki szerszámkészítőknek. Mindez nagyon fontos a gyorsaság szempontjából, és nagyban segíti a rugalmasságunkat.

Ahogy említettük, 1993 óta a létszám megduplázódott, és az utóbbi 4-5 évben nagy fejlesztések történtek. 2007-2008-ban minket is elért a nagy vásárlási boom; gyakorlatilag abban az időben akkora igény jelentkezett a gépeinkre, ha minden 100%-os kihasználtsággal működött volna, akkor sem lettünk volna képesek az igényeket kielégíteni, ezért ebben a két évben vettünk egy vadonatúj megmunkáló központot, ami önmagában 750.000 euro-s beruházás volt. Emellett egy új megeresztő kemencét (hőkezelés után), egy nagy ágymarógépet, második festőkabint, hegesztőrobotokat, két lézervágó berendezést, egy szemcseszórót és CNC esztergát állítottunk munkába, a kisebb fúrógépek és hegesztőkabinok mellett.

— A kezdetihez képest mennyivel nőtt a gyár kapacitása?

— Mintegy a duplájára, mert igaz, hogy 3.000 db-ot gyártottunk akkor és most is, de akkoriban zömében kis, 3-fejes Farmer ágyekéket — amely termék ma már csak kis számban készül –, most viszont az átlag ekefejszám 5-6 lett, és szinte kizárólag váltvaforgatós ekékből, amelyek nagyobbak és erősebbek is. A gyártás tehát teljesen eltolódott mára az ilyen típusú gépek irányába; ágyekét már csak a volt jugoszláv tagállamok piacaira készítünk, de ott is folyamatosan csökken a megrendelésük száma. Az idei évben, nem titok, bennünket is érintett a gazdasági válság és a gépek értékesítésének visszaesése, és mivel a kapacitásunkat kibővítettük az elmúlt években, valamint a szlovákiai gyárunk bérleti ideje is lejár, így a felszabadult termelési potenciálunkat 2011-től a gabonavetőgépek gyártására fordítjuk itt, Mosonmagyaróváron.

— Hányféle eketípus és hányféle kormánylemez készül a gyárban?

— A függesztettekből hat kategória van, a féligfüggesztettekből kettő. 2-től 12 vasúig gyártunk ekéket, a 70 lóerőstől egészen az 500 lóerős traktorhoz. Több ezer fajta ekét tudunk előállítani, ami mind különbözik egymástól. Nagyon egyszerűnek tűnik az ekegyártás, de valójában elég bonyolult, mivel sok mindent sokféleképpen lehet variálni. Kormánylemezből 16-féle van, amit készítünk, de ez a magyarországi felszereltségnél 3 típusra redukálódik. Érdekességként említeném, ami nem annyira meglepő, hogy a hazai piacra érékesített ekék felét már réselt kormánylemezzel szállítjuk.

— Ezen kívül van még két teli kormánylemez; az egyiket laza talajra, a másikat pedig kötött talajra lehet használni — veszi át a szót Gazsi Zsolt értékesítési vezető. — Itt szeretném kiemelni, manapság nagyon elterjedt az a megoldás, miszerint az interneten kinézik, és Nyugat-Európából hoznak be kisebb munkagépeket. Az ekék esetében ez igen veszélyes megoldás lehet, mivel az ott megvásárolt gép nagy valószínűség szerint nem fog jól működni, a hazaitól eltérő kialakítása miatt. Nem egyszer hívnak fel engem gazdák, hogy vettek használt ekét például Hollandiából, és nem működik jól, sok minden kell hozzá, ami pedig súlyos tízezrekbe kerül. A Hollandiából behozott ekék 95% nem működik nálunk megfelelően, egy német és osztrák kivitel esetében 60-70%-uk más kialakítású, mint egy magyar felszereltségű. Nem elriasztani akarunk bárkit is! Be lehet hozni Nyugat-Európából az interneten kinézett traktort, kombájnt, hengert, meg lazítót és permetezőt is, de ekében nagyon-nagyon mellé lehet nyúlni! Ezúton is kérek mindenkit, hogy gépberuházás esetén jól beszélje át a kereskedővel, hogy neki mire van szüksége, mert csak így tud jól dönteni, és az igényeinek legmegfelelőbb gépet választani. A gyár és a kereskedőink elérhetősége is abszolút nyilvános, weboldalon és mobiltelefonokon keresztül is szívesen állunk bárki rendelkezésére, hogy felvilágosítást adjunk. A kereskedőinknek, akik csak Magyarországot járják, megvan a tapasztalatuk a tekintetben, hogy mi szokott jól működni az adott tájegységek földjein. Szinte mindenkinek van a 15 km-es sugarú körzetében működő eke, azt meg tudja nézni, és az a legjobb referencia.

A gyár oktatóbázisként is működik, így folyamatosan frissítjük a velünk kapcsolatban állók tudását, legyen az kereskedő vagy szervizes. Két héttel ezelőtt is volt itt egy 40 főből álló szervizes csapat, akik elméleti és gyakorlati képzést is kaptak, amelynek egy része a szántóföldön történt. Annyira komolyan gondoljuk ezeknek az oktatásoknak a szerepét, hogy nem csak a kereskedők, szervizesek számára szervezünk ilyen szántóföldi gyakorlati bemutatókat, ahol egy gépet be kell állítani, illetve megtapasztalni egy rossz beállítás következményeit, hanem a saját embereinknek is. Lássák, hogy nekik azt azért kell megfelelően szerelni és beállítani, mert ha nem úgy teszik, akkor ennek következményei lesznek, amikor már kint, élesben dolgozik agép.

— Jellemzően milyen felszereltségben vásárolják meg a magyar gazdák az ekéket?

— Közepesen felszerelten; a magyar gazdák az egyszerű ekét szeretik. Tehát, ahogy mondtam, nagyon terjed a réselt kormánylemez, az orrbetétes ekevas, a beforgató lemez, viszont nálunk nem annyira jellemző a VARIO felszereltség (fokozatmentes fogásszélesség-állítás). Véleményem szerint nem is sok helyen van ennek létjogosultsága. Egy Nyugat-Európában értékesített eke sokszor a körülmények miatt van sokkal jobban felszerelve, mint itt. A hidraulikus kőbiztosítástól kezdve minden, ami nálunk csavarral állítható, az ott hidraulikusan biztosított, erre igény van, és meg is tudják fzetni.

— Van-e olyan kiegészítő, amit javasolnának megvásárlásra, de annyira még nem terjedt el?

— Igazából a szántáselmunkálók használata mindig egy nagy kérdés, fontos lenne az alkalmazásuk, de nem annyira terjed, mint ahogy azt mi szeretnénk. Lassan, de biztosan teret nyernek az ekéknél a talajlazító tüskék; ezek felszerelésével az eketalpbetegséget meg tudjuk akadályozni, illetve a réselt kormánylemezes ekék használatának a növekedése egy pozitív tendencia, mivel hamar észreveszik a felhasználók ennek az energiamegtakarításból származó előnyeit. Az ekék 99%-át beforgató lemezzel rendelik, kicsit kisebb hányadát előhántolóval — ahogy mi mondjuk, trágyabeforgatóval –, holott sokkal szebb szántást lehet vele végezni, főleg nagy szármaradvány esetében. Ajánljuk a megvételét ennek a kiegészítőnek is, viszont ez be kell tudni jól állítani.

— Mennyi plusz energiát igényel, ha lazítótüskét használnak?

— Azt szoktuk mondani, hogy egy 4-5 fejes eke esetében, ha lazítótüskéket alkalmazunk, olyan, mintha egy ekefejjel több lenne rajta.

— Az a tapasztalatunk, hogy főleg az ára és a logisztikája miatt rettennek meg a gazdák a szántáselmunkáló használatától. Mi a helyzet ezzel?

— Az ár természetesen fontos, de nem döntő, a logisztika kérdése pedig talán kicsit bonyolultabb. A mi szántáselmunkálóink vontatott kivitelűek. Ha már kint van a szántóföldön, a vontatott kivitel a súlyánál és a felépítésénél fogva a legjobb, mert nem pattog, és nagyon jó lezárást tud biztosítani, viszont kivinni a szántóföldre mindenképpen nehezebb. A függesztett típust függesztve rászereljük az ekére, és úgy visszük ki a területre, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. A vontatottnak nálunk olyan a kialakítása, hogy egy ketteskategóriás függesztés van ráépítve, azzal a fronthidraulikán ki lehet vinni, viszont Magyarországon még kevés az ilyen kialakítású traktor, illetve a frontsúlyok miatt nem mindig fér el. Ebben az esetben csak egy másik traktorral tudjuk kiszállítani.

— Mit lehet elmondani az értékesítési számokról?

— A Vogel & Noot gyakorlatilag minden termékével a piacvezetők közül a legjobb három közé tartozik. Tehát évek óta elsők vagyunk az értékesítésben ekékkel, és most már a szántóföldi kultivátorokkal és a rövidtárcsákkal is a legjobb három között tartanak nyilván bennünket, la-zítóinkkal pedig szintén a legjobbak közé számítunk. Ezeket a gépeket az ekék kivételével már Törökszentmiklóson gyártjuk. Külföldről hozzuk a szárzúzóinkat, amikkel szintén piacvezetők vagyunk, és a gabonavetőgépekkel is a függesztett, pneumatikus kategóriában szintén ide sorol a piac bennünket. Úgy gondolom, ez többek között mind a hazai gyártásnak köszönhető.

Bízom benne, hogy minél többen megismerik ezeket a gépeket, és remélem, hogy a vásárlás eldöntése előtt sokan eljönnek a gyárba is. Ez egy olyan lehetőség, amire mindenkinek alkalma van, mielőtt kimondja a végső szót. Nézze meg a terméket, másrészt nézze meg a gyártást, hogy hol gyártjuk, milyen alapanyagokból, milyen technológiával. Akár itt, akár Törökszentmiklóson várunk minden kedves érdeklődőt és leendő vásárlót!

Hatala László

[m3 id=”megjelent-gm” ev=”2010″ ho=”12″ honev=”decemberi”]>