A növényeink számára az optimális magágy kialakításához már az elővetemény betakarításánál vagy az alapművelésnél fokozott figyelemmel kell eljárni. Az elkövetett hibák negatívan befolyásolják növényeink egész életét. Cikkünkben a tavaszi magágykészítés technológiai szempontjait fogjuk taglalni.
Milyen feltételeket kell biztosítanunk a magvak csírázásához?
Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy különböző növények magvainak más és más feltételre van szükségük a csírázás megkezdéséhez. Azonban a víz, levegő (oxigén), hőmérséklet és a közeg, amiben gyökeret tud ereszteni, minden mag csírázásához elengedhetetlen.
Optimális magágy kialakítása a vetett magvak számára – fotó: https://mediatum.ub.tum.de/
A tavaszi vetésű növények számára – mint a mák, a borsó, a cukorrépa, a tavaszi árpa, a kukorica és a napraforgó stb. – a magok méretéből kiindulva más és más magágy a megfelelő. A szántásos talajművelésnél a magágy minőségével szemben támasztott követelmény, hogy a magok számára megfelelően nedves és ülepedett, gyommagvaktól mentes legyen. Szerkezete akkor megfelelő, ha aprómorzsás (aprómorzsa mérete 0,252,5 mm) és ennek aránya a talaj 70%-át teszi ki, mivel az ilyen talajban az aggregátumok közötti pórusterekben így optimális a víz levegő aránya (60:40) a csírázáshoz. Ennek az aránynak a megtartására kell törekedni, hiszen a magok a talajnedvesség hatására térfogatuk akár kétszeresére is duzzadhatnak. Oxigénről is gondoskodni kell a csíranövény életfolyamataihoz. Egy vízzel telített talajban a csírázás sok esetben nem is indul meg.
Hengerelemeket nem tartalmazó magágykészítő
Ugyanez érvényes egy nagyon letömörített talajra, ahol a pórusterek hiánya miatt nincs megfelelő minőségű, illetve mennyiségű levegő, nem biztosított a csíranövények légzése, ami vontatott és egyenetlen kelést eredményezhet. A tavaszi talajhőmérsékletért nem mi vagyunk a felelősek, de a szántók előkészítésével segíthetjük azok felmelegedését. Azokon a területeken, ahol takarónövények vagy nagy mennyiségű mulcs van, a felmelegedés hosszabb időt vesz igénybe. Az időben elmunkált szántások felszíne, az egyenletesség miatt gyorsabban melegszik, eltérés a talajösszetétel miatt lehet, mivel a kötöttebb, sok nedvességet magába záró területek nehezebben melegednek át. A laza talajokon gyorsabb a felmelegedés, de a hőingadozás mértéke jóval nagyobb.
A szántásokat egy menetben is megfelelően elmunkáló kompaktor
Milyen technológiát alkalmazzunk a különböző talajtípusokon?
A magágykészítésnél fokozottan figyelni kell a talaj túlzott tömörítésének elkerülésére, mivel a szántással fellazított, a tél folyamán ülepedett és beérett talajokon minél kevesebb menetszámmal célszerű elérni az optimális talajállapotot. A talajok felesleges tömörítésének elkerüléséhez a műveleteket össze kell vonni. Az első ilyen munkagép a kombinált magágykészítőgép volt, ami egy menetben végezte el az egyengetést, porhanyítást és a talaj felszínének visszatömörítését. Azóta sokat fejlődött az agronómia, a gépgyártók konstrukciói is alkalmazkodtak a környezeti viszonyok kihívásaihoz és a talajok típusaihoz.
Hagyományos kombinátor munka közben – fotó: Kovács Tibor
Laza szerkezetű talajokon végzett magágykészítés
Azok a gazdálkodók, akik laza szerkezetű talajokat művelnek, kevesebb energiabefektetéssel is készíthetnek jó minőségű magágyat. Ha ősszel a szántással egy menetben megtörtént az elmunkálás, és gyom nem akadályozza a vetést, akkor ezt a műveletet a magágykészítéssel egy menetben, kapcsolt munkagépekkel is el lehet végezni. Ez a műveletkapcsolás tárcsás vagy más elmunkáló eszközzel kombinált vetőgéppel megvalósítható, vagy hajtott művelőelemes magágykészítő + vetőgép kombináció is alkalmazható.
Magágykészítővel kombinált sorbavetőgép, ami egyszerre egyengeti, aprítja, és tömöríti a talajt
Kapásnövények laza talajba való vetése is megoldható akár magágykészítés nélkül, de ebben az esetben más földművelési rendszert kell alkalmazni, mint a hagyományos konvencionális területeken. A kapásnövények termesztése során elterjedt gyomszabályozási technológiák használata miatt sok esetben nem elkerülhető a talajfelszín megmunkálása. A presowing gyomirtó szerek bedolgozása, a preemergens készítmények megkövetelik az aprómorzsás, egyenletes talajfelszín kialakítását. Az őszi szántások elmunkálását ebben az esetben is kezdhetjük olyan hengerekkel, amelyek talajsimítóval vannak felszerelve, hiszen ezek a munkagépek megfelelően egyenletes és kellően visszatömörített talajfelszínt hagynak maguk után. Ezt a kissé visszatömörített, egyenletes felszínt a vetendő magvak vetési mélységének a függvényében állítjuk be, így jön létre a magágyalap és a felette lévő porhanyós magágy. Fontos, hogy egyenletes mélységben azonos körülményeket biztosítsunk minden elvetett mag számára az egyforma kelés érdekében, mivel, ha a haszonnövények nem egyszerre csíráznak, akkor egymás között versengés alakul ki, ami szintén befolyásolhatja a termést.
Az ásóborona laza szerkezetű talajokon megfelelően alakítja ki a magágyat
Laza talajokon ez a művelet könnyedén megoldható a talaj-meghajtású magágykészítőkkel, mint például az ásóborona vagy a forgókapa. Alkalmazásuk előnye, hogy ha szármaradvány vagy tarackos gyomok vannak a területen, akkor az nem okoz fennakadást a műveletek elvégzésekor. Ha a terület tiszta, nincsenek olyan növényi maradványok, amelyek eltömíthetnék a rugós kapával felszerelt kombinátorokat, akkor ezek a konstrukciók is jól alkalmazhatók. Laza szerkezetű szántáson a kompaktorok egy menetben is biztonságosan alakítják ki a megfelelő magágyat.
Kötött, nehezen művelhető talajokon végzett magágykészítés
Azokon a területeken, ahol a magas agyagtartalom miatt a műveletek elvégzése sok energiát igényel, fokozott figyelem és szaktudás szükséges. A műveletek optimális idejének megválasztása, illetve az ahhoz megfelelő munkagép és annak helyes beállítása mind elengedhetetlen a jó magágy elkészítéséhez. A kötött talajok a téli csapadékot jól tárolják, de a magasabb mennyiségű víz felelős a nehezebb felmelegedésért és a művelhetőségért is. Gondot okoz az is, ha nincs megfelelő mennyiségű víz a talajban, és az is, ha túl sok van. Kedvező időjárási helyzetben, mikor a tél „megmunkálta” az őszi alapműveléseket, az időjárás pedig kedvez a tavaszi műveleteknek, akkor – ha lehet – egy menetben célszerű elvégezni a magágykészítést. Olyan munkagépek alkalmazása javasolt, amelyeken forgó-tömörítőelemek nincsenek felszerelve, mivel a nedvesebb talaj azokra felragadva megnehezíti a talajmunkát. Hagyományos kombinátorok elé egyes esetekben szükséges simítót vagy nehéz fogast járatni, a további munkák megkönnyítéséhez. A kombinátor munkamélységét úgy kell megválasztani, hogy a mélyebben lévő nedves talajt ne legyen képes felhozni, hiszen apró, nedves rögöket képezhet, ami a pálcáshengereket eltömítheti, illetve megszáradva már nehezen apríthatók fel. Szélsőségesen száraz időjárási viszonyok miatt nehezen művelhetővé vált szántásoknál alkalmazhatók a kompaktorok, amelyek súlyukból és kialakításukból adódólag a talajt jobban porhanyítják, a keményre száradt rögöket hatékonyabban aprítják.
A robusztus kialakítású Rau Multitiller, ami a rögök aprítása mellett az egyengetést, lazítást is elvégzi – fotó: https://mediatum.ub.tum.de/
A másik, kimondottan extrém viszonyok megoldására tervezett eszköz a robusztus kialakítású Rau Multitiller, ami a rögök aprítása mellett az egyengetést, lazítást is elvégzi. Előfordulhat, hogy egy menetben nem érjük el a kívánt hatást, ezért többször is meg kell művelni ugyanazt a területet, de szem előtt kell tartani, hogy a több menetszám miatt a talaj jobban tömörödik. Kiszáradt és rögösen maradt szántások egy menetben történő elmunkálására – akár a vetést is beleértve – jó megoldást nyújtanak a hajtott rendszerű forgóboronák. Előnye ennek a konstrukciónak, hogy a porhanyítás mértéke szabályozható a menetsebességgel, és egy menetben elvégzi a műveleteket. Hátránya, hogy területteljesítménye alacsony, az energiaszükséglete pedig igen magas. Ezeken a munkagépeken felül a szárazrögök aprítására kifejlesztett rögtörő hengerek is megoldást nyújthatnak, vagy szükségmegoldásként szóba jöhetnek a hengerrel kombinált rövidtárcsák.
Hajtott rendszerű forgóborona, amely a hantokból is magágyat készít
Csapadékos időjárás miatt a kötött területek vetési munkálatai megcsúszhatnak. A hengerekkel kombinált magágykészítők eldugulásra vagy berakodásra hajlamosak, így ilyenkor nem jöhetnek szóba. Amikor annyira megszikkadt a terület, hogy az erőgépek tudnak a területen mozogni, kényszermegoldásként alkalmazhatók a nehézfogasok vagy azok a magágykészítőgépek, amelyeken nincs tömörítőhenger. Az ilyen csapadékos viszonyokon való gazdálkodáson segíthet a más szemléletű művelési rendszerek és agronómiai technológiák alkalmazása.
A magágykészítés fontos művelet a növénytermesztésben, de alkalmazkodni kell a környezet kihívásaihoz, ami sokszor kényszermegoldásokat követel. Többféle talajművelési rendszer közül lehet válogatni, amelyek más és más megoldást kínálnak, azonban a szaktudás és a gondos odafigyelés megléte fontos eleme mindegyiknek.
Endre Máté
