Bezárás

Fényes jelen, ígéretes jövő: jó idők járnak a mezőgéppiacra

Írta: GÉPmax-2021/III. lapszám cikke - 2021 június 21.

Miközben a magyarországi gépeladások még a járványos tavalyi évben is rekordot döntöttek, egész Európában derűlátó a hangulat a gépeladások terén. Itthon még soha annyiért nem forgalmaztak a kereskedők, mint 2020-ban – igaz, ez darabban kevesebb volt, csak értékben született bajnok eredmény. De mit is vásároltunk tavaly?

 

EURÓPA NÖVEKEDÉSRE SZÁMÍT

Kezdjük az „időjárás-jelentéssel”! A kedvező gazdasági légkörre utal, hogy 2019 közepe – vagyis még jóval a Covid-világjárvány kibontakozása előtti nyár – óta nem volt olyan jó a piac hangulata, mint most. Az Európai Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége (EIMA), amely folyamatosan méri az iparág 140 legfontosabb szereplőjének várakozásait, azt állapította meg, hogy az üzleti klímamutató nagyot emelkedett: 2020-ban elérte a pozitív tartományt, idén márciusra pedig az index már +60 ponton állt (a tavaly ilyenkorihoz képest). A bejövő megrendelések rekordmennyisége alapján a következő hónapokra már nagyon magas szintű forgalom biztosított, csak a válaszadó cégek 10 százaléka számít ellenkező trendre. Idén ráadásul úgy tűnik, az üzleti fejlesztések nem maradnak el a jövőbeli várakozásoktól. A legnagyobb forgalomnövekedésre a következő hat hónapban Ausztria, Francia-, Olasz- és Lengyelország piacán számítanak, és az általában magas befektetési szinteket csupán az Egyesült Királyság és a Benelux államok szempontjából értékelik mérsékeltre. Az EIMA felmérése szerint az európai mezőgazdasági ipar 8 százalékos forgalomnövekedésre számít, míg 2020 és 2025 között éves átlagban csaknem 6 százalékos növekedést prognosztizálnak.

 

NEM TÖRT MEG A LENDÜLET: REKORD A COVID ÉVÉBEN (IS)

Közben nyilvánosságra hozták a 164 magyarországi mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült tavalyi statisztikai felmérést (OSAP, NAIK AKI). Ennek legfontosabb, összegző megállapítása, hogy a mezőgazdasági gépek értékesítésében 2016 óta tapasztalható emelkedés nem tört meg tavaly sem. Még közelebbről: 2020-ban – minden logisztikai, korlátozási, gazdasági bizonytalansági tényező, illetve az időjárási anomáliák dacára – újabb rekordot ért el. A gazdák és az agrárvállalkozók minden korábbinál többet költöttek új gépek, berendezések, illetve alkatrészek beszerzésére. Ez összességében 256 milliárd forintot jelent, ami-ben 193 milliárd a gép- és 63 milliárd az alkatrészbeszerzés. Előbbi 5, utóbbi viszont 13 százalékkal múlta felül a megelőző év eredményeit; emellett darabszámban ugyan kevesebbet, de azt rekordösszegben vásárolták a gazdák. A jó eredményt támogatta a kisebb-nagyobb (kertészeti, állattartási, erdészeti, öntözésfejlesztési) pályázatok és a kedvező hitel- és lízingkonstrukciók hozzáférhetősége is.

 

BÖLCS DÖNTÉSEK, LASSULÓ KONCENTRÁCIÓ

Miután évek óta megfigyelhető, ma már talán végérvényes szemléleti előrelépésnek könyvelhető el, hogy a mezőgép-beruházásokat már nem pályázati kiírások, divat vagy szeszélyes és szubjektív szempontok mozgatják. A vásárlások elemzéséből az olvasható ki, hogy valóban a technika-technológia fejlesztése, korszerűsítése a cél. A döntések mögött érezhetően az áll, hogy a gazdaság gépparkja képes legyen megfelelni a gazdaságot érő komplex kihívásoknak – a versenyképességnek, a klímaválság hatásainak, a precizitás, a hatékonyság, a környezetkímélő eljárások alkalmazásának. A jelentést közlő Agrárközgazdasági Kutatóintézet is megjegyzi: miután a klímaváltozás miatt egyes mezőgazdasági munkafolyamatok elvégzésére egyre rövidebb idő áll rendelkezésre, egyre nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokkal működő, hatékonyan üzemeltethető erő- és munkagépek vásárlására ösztönzi a gazdálkodókat, ami egyidejűleg az agrárgéppark megújításához is vezet. Az is kedvező tény, hogy az arányokat tekintve nem nőtt tovább a mezőgép- és eszközértékesítéseket végző cégek koncentrációja. Mint arról sokszor írtunk már, az ágazatban közismert, hogy 10 cég ellenőrzi a forgalmazás durván 70 százalékát, míg a legerősebb 3 cég kezében fut össze a teljes kereskedés fele. Ez tavaly konkrét és pontos számokban úgy alakult, hogy a gép- és eszközértékesítések 69 százalékát bonyolította a 10 legnagyobb cég, míg a 3 legnagyobb az összes magyarországi mezőgépeladás 54 százalékát. Ez ugyan a korábbi időszakhoz képest 4 százalékponttal nagyobb részesedés, de az utóbbi években lényegében (néhány százalékos eltérésekkel) ugyanezek az arányok érvényesültek.

 

Gépbemutató
1. Archív kép a Covid-korszak előttről, amikor még nem online, hanem élőben mutatták be a gépújdonságokat…

 

A mezőgazdasági gép- és alkatrészberuházások alakulása
2. A mezőgazdasági gép- és alkatrész beruházások alakulása 2009–2020 között – forrás: AKI ASIR

 

Munkagép
3. Bemutatók tavaly is voltak, de a közönséget általában képernyők elé verbuválták…

 

Erő- és munkagépek megoszlása értékben
4. Erő- és munkagépek megoszlása értékben, 2020-ban – forrás: AKI ASIR

 

NAGY TRAKTOROK NAGY TÉRHÓDÍTÁSA

A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbbet: tavaly a költéseik szűk 60 százalékát ez tette ki. A teljes értékesítésen belül a traktorok 37, a gabonakombájnok 12 százalékos arányt képviseltek. Ám a 2019-es 3 100-nál kevesebb, csak 3 053 új kerekes traktort adtak el, viszont ezeknek az összesen 69 milliárdos értéke 7 milliárddal több, mint a megelőző évi. Vagyis kevesebb, de drágább traktorokat vásároltak, s ezek közt is a legnagyobb részarányt továbbra is az 50–100 LE-s könnyű univerzális kategóriából. Ezekből 18 százalékkal csökkent ugyan az eladás, de így is 926 darabra volt vevő. Ezzel szemben az 50 LE alatti és a 140 LE fölötti traktorokból nőtt az értékesítés. A 141–190 LE-s „farmmindenes” csoportba tartozókból 12, a 320 LE feletti nagy teljesítményű traktorokból 29 százalékkal nőtt a kereslet, utóbbinál az értékesített 176 szupernehéz univerzális erőgép értéke meghaladta a 13 milliárd forintot. Eladtak ezen kívül még 13 gumihevederes traktort is – jelentette az AKI.

 

SOKÉVES TREND: KEVESEBB KOMBÁJNT TÖBB PÉNZÉRT

Ismét zsugorodott a gabonakombájn-piac is, és ez a trend is évek óta megfigyelhető. (2019-ben ugyanis ez a szegmens 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Akkor 254 új arató-cséplőgép került a gazdaságokba, míg 2018-ban 262, és az eladások összértéke nem érte el a 21 milliárdot.) Most újabb 5 százalékkal maradt el a forgalom a 2019-estől, már csak 242 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba (míg 2019-ben 254 és például 2017-ben még 307). Igaz, az eladások összértéke tavaly már meghaladta a 22 milliárd forintot. Típusmegoszlás szerint 162 szalmarázó ládás (ebből 143 hatládás), 80 pedig rotoros tisztítószerkezetű volt. A kombájnokhoz a tavalyinál 48 százalékkal több napraforgó- és 14 százalékkal több kukoricabetakarító adapter talált vevőre, főleg 6 és 8 soros kialakításúak.

 

BÁLÁZÓK, RAKODÓK

Ugyancsak csökkent a kereslet bálázógépekből. Itt a visszaesés nem is kevés: 22 százalékos (összesen csak 404 darab kelt el, s ezekből 380 hengeres bálázó volt), és emellett a tavalyinál szintén kevesebb (csak 145) új bálacsomagoló gépet vettek a szénabetakarításhoz. Az önjáró rakodók értékesítése 20 százalékkal csökkent a 2019-eshez képest (546 darab). Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt volt nagyobb az érdeklődés: az értékesített 422-ből 306 a 7–9 m rakodási magasságú változatokból került ki. A törzscsuklós homlokrakodóknál 46, a csúszókormányos rakodóknál 70 százalékkal esett vissza a kereslet.

 

MUNKAGÉPEK: NAGYOT ERŐSÍTETT A KERTÉSZET, AZ ÖNTÖZÉS

A mezőgazdasági munkagéppiac továbbra is hullámzó képet mutatott. Legnagyobb darabszámban (5 125) a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok, ennek ellenére itt is csökkenést (6 százalék) mértek a szakemberek a 2019-es számhoz képest. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból 22, a tárcsás talajművelőkből 10, a talajmarókból 13 százalékkal csökkent a kereslet, emellett a sorközművelő kultivátorokból is 3 százalékkal kevesebbet vettek, mint egy évvel korábban. Ezt a csökkenést némileg ellensúlyozta, hogy a talajlazítókból 8, az ekékből 12, a hengerekből 19, a magágykészítőkből 7 százalékkal több talált gazdára.

 

A mezőgazdasági végfelhasználóknak értékesített kerekes traktorok teljesítmény szerinti megoszlása
5. A mezőgazdasági végfelhasználóknak értékesített kerekes traktorok teljesítmény szerinti megoszlása 2019-2020 között – forrás: AKI ASIR

 

Tápanyag-kijuttató gépekből 8, vetőgépekből 1 százalékkal vásároltak kevesebbet az előző évhez képest. Előbbiből a legnagyobb részt a függesztett és vontatott szilárdműtrágyaszórók (883 db) képviselik.

A vetőgépekből a legtöbbet a szemenkénti vetőgépekből értékesítettek, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A sorvetőgépekből jóval kevesebbet adtak el, mint tavaly.

A növényvédő gépek iránti kereslet a bázisidőszak szintjén alakult. A piacra került 1165 növényvédő gépből 821 függesztett, illetve vontatott, míg 76 önjáró szántóföldi permetezőgép, 192 pedig ültetvénypermetező volt.

Nagymértékben esett vissza a szálastakarmány-betakarítók iránti kereslet: 2020-ban 29 százalékkal csökkent a rendkezelők és 12 százalékkal a fűkaszák forgalma.

 

Géppiac

 

NAGYOT NŐTT A KERTÉSZETI ÉS ÖNTÖZŐGÉPEK PIACA

A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény ugyanakkor 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékesítést, és 13 önjáró gyümölcsbetakarítót is üzembe állítottak. Az öntözőgépek eladása 25 százalékkal növekedett, 5,8 milliárd forint értékben telepítettek lineáris rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket. A mezőgazdasági célú szállító járművek eladása 2 százalékkal csökkent, pótkocsikból viszont a 2019. évi 950 után 1 016 eladása realizálódott 2020-ban.

 

Fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán; Illusztráció: AKI

Kohout Zoltán