A külföldi és hazai növénytermesztési gyakorlatban egyre szélesebb körben alkalmazzák a betakarításhoz kapcsolódó átrakó szállítóeszközökre, pótkocsikra alapozott, kiközelítéses, vagy „kétfázisú” szállítási technológiát.
A kiközelítéses szállítási technológiában különválik a termőterületen, a betakarítógépeket kiszolgáló kiközelítő, átrakókocsikkal és a föld- vagy épített úton közlekedő, hagyományos szállítóeszközökkel megvalósítható technológia. A termőterületen való közlekedés, a betakarítógépek biztonságos kiszolgálása – nehéz körülmények mellett is – különleges konstrukciós megoldásokat igényel. Az ilyen kiközelítéses szállításra alkalmazható szállítóeszközöket – az erdészeti kiközelítő „forwarderektől” való megkülönböztetés céljából – nevezhetjük gyűjtő- átrakókocsiknak is. A gyűjtő-átrakókocsik alkalmazása során azonban a logisztikában a betakarítási, kiközelítési és a szállítási teljesítményeket kell összehangolni
A betakarítógépek zavarmentes kiszolgálása, a szántóföldön való – gyakran rossz talajviszonyok melletti – közlekedés miatt a gyűjtő-átrakópótkocsik konstrukciója jelentősen eltér a hagyományos mezőgazdasági szállítóeszközöktől.
Az arató-cséplőgépek betakarítási technológiájában alkalmazott gyűjtő-átrakókocsik kocsiszekrénye, a szemes termények fizikai tulajdonságaihoz igazodó kialakítású, 20-50 m3 raktérfogattal. Ebből adódóan teherbírásuk 15-40 t közötti lehet. Ez elsősorban műszakilag megengedhető vontatható össz-gördülőtömeget jelent. (A vontathatóság tekintetében a 6/1990 KÖHÉM rendelet előírásai a mérvadóak.)
MORFOLÓGIA
A gyűjtő-átrakókocsik kocsiszekrényének a keresztmetszete, a szemestermények súrlódó félkúpszögének megfelelően, téglalapalapú, lefele szűkülő trapéz keresztmetszet. A kocsiszekrény 30 m3 raktérfogatig téglatest alapú csonkagúla, 30 m3 fölött pedig téglalap alapú, elnyújtott csonkagúla kialakítású.
A 30 m3-es raktérfogatig a kocsiszekrény elszűkülő, alsó részébe épített adagolócsiga vagy cellás adagoló juttatja az anyagot a töltőcsigára. A 30 m3 feletti, 40-50 m3 raktérfogatú kocsiknál a hosszanti, összeszűkülő kocsiszekrény alsó részében, hosszanti irányban elhelyezett, nagy menetemelkedésű, hosszanti kihordócsiga szállítja a szemesterményt az átrakókocsi alvázának mellső részére épített átrakócsigához.
ÁTRAKÓCSIGA
Az átrakócsigák – szinte valamennyi konstrukciónál – az átrakodáshoz hidraulikus munkahenger segítségével ki, míg szállítási helyzetbe behajtható. Az átrakócsigák általában az acéllemezből kialakított, és a mellső falon ellenőrző nyílásokkal ellátott – kocsiszekrényen kívül vannak elhelyezve. Egyes kisebb raktérfogatú átrakókocsiknál a fixen épített szakasz a kocsiszekrény belsejében vannak beépítve.
Az átrakókocsik kihordó és átrakó töltőcsigái – a szemtörés minimalizálása érdekében – alacsony fordulatszámmal dolgoznak, de a magas átrakodási teljesítmény (150-250 t/h, vagy 3-5 m3/min) elérése céljából nagy menetemelkedésű és nagy (400-500 mm) átmérőjű konstrukciók. A csigák hajtása egyszerű. A traktorok TLT-jéről kapják hajtásukat kardántengelyen keresztül, az egyszerűbb kivitelű berendezéseknél kúpfogas kerékhajtóművön keresztül. A bonyolultabb változatoknál pedig az alváz mellső részére épített hajtáselosztó homok-, illetve kúpfogaskerekes hajtóművön keresztül.
ALVÁZ
A kocsiszekrény hegesztett bakokkal, illetve csavarkötéssel kapcsolódik az alvázhoz. A kisebb raktérfogatú átrakókocsik alváza általában merev, hosszan kinyúló vonórúdban folytatódik. A nagyobb tartálytérfogatú változatok létrarendszerű alvázzal épülnek. Az alváz mellső részéhez csatlakozik, az esetenként rugózott, háromszög-kialakítású vonórúd, melynek bekötési magassága – egyes típusokon – csavarorsós mechanizmussal, illetve hidraulikus munkahengerekkel állítható.
FUTÓMŰ
Az alvázat alátámasztó, és teherviselő futóművek esetében, a gyűjtő-átrakógépek, pótkocsik vonatkozásában nagyon változatos konstrukciós megoldásokkal találkozhatunk.
A legegyszerűbb a kisebb raktérfogatú átrakókocsik futóműve. Ezek a nagyméretű, széles profilú, és nagy felfekvő felületű gumiabroncsokkal felszerelt futóművek mereven, rugózás nélkül, csavarkötéssel, kengyelcsavarokkal vannak az alvázhoz rögzítve. A nehéz talaj- és terepviszonyok melletti üzemeltetés, az arató-cséplőgépek biztonságos kiszolgálása, a termény biztonságos kiközelítése érdekében egyes típusok kerekei hidrosztatikus kerékmotorokkal vannak meghajtva.
A hajtásátvitel változtatható fordulatszámú, axiál-dugattyús hidromotorokról, a járókerekek fogaskerék-hajtóművein keresztül történik. A terepjárás további javításának céljából – egyes típusoknál – a zártszelvényű, mereven rögzített tengely két végében hidraulikus munkahengerekkel kitolhatók a tengelyvégekre szerelt kerekek. Ezzel a futómű nyomtávolsága akár 3,0-3,5 m-ig is növelhető, ami egyben a jármű stabilitását is javítja.
A nagyobb raktérfogatú átrakókocsik futóműve az egyéb vonórúd-terhelésű mezőgazdasági pótkocsik futóművéhez hasonló kialakítású. A 25-30 m3-es raktérfogatú kocsik tandem- vagy ikertengelyes, míg az ettől nagyobb raktérfogatú változatok tridem- vagy háromtengelyes futóművekkel vannak alátámasztva. Gyakoriak a rugózott és kormányzott keréktengelyek. A futóművek – kivétel nélkül – alacsony talajterhelésű, széles profilú, nagy felfekvő felületű, alacsonynyomású gumiabroncsozásúak, így a káros talajtömörödés jelentősen csökken. A talajterhelés csökkentésének hatékony eszköze a több típuson alkalmazott gumihevederes járószerkezet is. A gumihevederes járószerkezet emellett – a kedvezőbb gördülési ellenállása következtében – csökkenti a kiközelítő gyűjtő-átrakókocsik üzemeltetéséhez szükséges vonóerőt, illetve vonóhorog-teljesítményt.
TARTÁLYTÉRFOGAT
A kétfázisú szállítás alkalmazását, a kiközelítő, átrakókocsik használatát a gabona-betakarításban, kalászosok esetében a kombájnkapacitás maximális kihasználása, kukorica vonatkozásában pedig az őszi – esetleges nehéz talajviszonyok mellett – a betakarítás biztonsága indokolhatja. A gyűjtő-átrakókocsik kiválasztásánál, az üzemeltető arató-cséplőgépek betakarítási teljesítménye mellett, a tartály térfogatát kell figyelembe venni. Általános szempont lehet, hogy a gyűjtő-átrakópótkocsi legalább két-három ürítést tudjon fogadni. A csigás átrakási technológia révén e pótkocsik a műtrágyaszórók, a nagy tartálytérfogatú vetőgépek kiszolgálására, vagy pl. a nedves szemeskukorica fóliatömlőbe történő töltésére is alkalmasak.
A kétfázisú szállítási technológiát és a kiközelítő kocsikat – a betakarítógépek kiszolgálására – egyéb növénytermesztési technológiákban is egyre szélesebb körben alkalmazzák. Ilyenek pl. az öntözött körülmények között termesztett cukorborsó vagy csemegekukorica betakarítása. E kultúráknál a felázott talajon a szállítóeszközök nehezen boldogulnak. E kultúrák termését a betakarítást követően, a konzervgyárakban dolgozzák fel. A terményeket, különösen a cukorborsó szemtermését, a biológiai elöregedés elkerülése céljából, közvetlenül be kell szállítani, max. 4-6 órán belül. Ezért és a nagyobb szállítási távolságok miatt feltétlen szükséges a szállítási körfolyamatba a pótkocsis-tehergépkocsis szerelvények bevonása. A termények fi zikai tulajdonságai miatt az előzőektől eltérő konstrukciós megoldások, pl. magasra emelve billentésű vagy ürítésű kocsiszekrényes pótkocsik alkalmazhatók a kiközelítésre, és a várakozó járművek kiszolgálására.
Más kultúrákban vagy más termeléscélú felhasználás esetén, pl. cukorrépa vagy más gumóstermény-betakarítógépek kiszolgálására speciális, láncos kaparóléces elevátorral szerelt, kaparóléces lehordószerkezetes felépítményű gépeket lehet használni. Az ilyen anyagtovábbítóval szerelt pótkocsikon bizonyos fokú utótisztítás is történik, és a magasépítésű elevátorok révén prizmakészítésre is használhatók. Szecskázógépek átrakókocsikkal való kiszolgálása logisztikai szempontból, pl. nagy közúti szállítási távolságok esetén – pl. biomassza-felhasználás céljából – válik szükségessé. De a silókukorica-betakarítási időszakban is felmerülhet a termésmentés szükségessége. A szecskázott anyagok kiközelítésére és közúti szállítóeszközökbe történő átrakására is kaparóléces, láncos, lehordószerkezetes, magasra emelhető felépítményű, vagy szintén lehordó-bontóhengerekkel és dobóventilátorral szerelt pótkocsik használhatók.
A lehordó szerkezetek hajtása a viszonylag alacsony teljesítményigény miatt hidrosztatikus, míg az egyéb szerkezeti részek – dobóventilátor, bontóhengerek – hajtása a magasabb teljesítményigény miatt az üzemeltető traktor TLT-jéről történik.
Az ismertetett gyűjtő-átrakókocsik talajkímélő járószerkezettel rendelkeznek, a szántóföldi növénytermesztés számos technológiájában alkalmazhatók, használatuk növeli az arató-cséplőgépek, betakarítógépek kihasználását. Gyakran a terménymentés hatékony eszközei. Mindezek mellett, a betakarítás szállítási körfolyamatába beállított közúti szállítóeszközök kihasználását, szállítási teljesítményét is javíthatják. Az ismertetett konstrukciók általában családelven készülnek, és számos gyártó terméke széles típusválasztékban megtalálható a hazai gépkínálatban.
dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő – Gödöllő
![004-2[1]](https://gepmax.hu/wp-content/uploads/2018/09/004-21.jpg)
