A drónok sokféleképpen használhatók a mezőgazdaságban: ezek a távirányítású repülő masinák nem csak légi és hőképek készítésére alkalmasak a kárfelismeréshez, felméréshez, a fotovoltaikus rendszerek ellenőrzéséhez vagy az őzek és vaddisznók felkutatásához. A legmodernebb érzékelőtechnológiának köszönhetően értékes információkkal szolgálnak a szántóföldi területek elemzéséhez vagy akár a részterületek kezeléséhez is. A drónok akkor válnak igazán hasznossá, ha a szántóföld a növény fejlődési foka, a domborzat vagy az időjárási viszonyok miatt nem járható.
KÉT KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ DRÓN
Fix szárnyú drón: A merev szárnyú drón egy modellrepülőgéphez hasonlít, és a felhajtóerejének nagy részét a rögzített szárnyakkal éri el. Ez a dróntípus nagy területteljesítményt ér el, de kifutópályát igényel, ami valószínűleg nem minden területen és nem minden vegetációs időben áll rendelkezésre.
TÖMEG: A KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐ
A drónok használatának költséghatékonyságát elsősorban a saját tömegük vagy az inputanyag szükséges kijuttatási mennyisége befolyásolja. Ezért a hagyományos műtrágyázás mind a granulált, mind a folyékony termékekkel még mindig nem légi munka. A mezőgazdasági drón mindig komoly alternatívája a szántóföldi permetezőgépnek és a műtrágyaszórónak, ha könnyű készítményeket kell kis mennyiségben kijuttatnia.
Multikopter: Gyorsan és biztonságosan képes függőlegesen felszállni és leszállni, mivel a helikopterhez hasonlóan működik, és minden felhajtóerejét aktívan, függőlegesen elhelyezett légcsavarokkal ellátott motorokkal állítja elő. Ez ugyan azt jelenti, hogy viszonylag több energiát igényel, de kevésbé érzékeny a szélre. A multikopteres drónt csak a körülbelül 40 km/h-s széllökések kényszerítik vissza a földre. Az akár 150 kg önsúlyú és 50 kg hasznos teherbírású drónok közül ezt a típust érdemes választani, a többletsúlytól függően azonban viszonylag nagy mennyiségű akkumulátorteljesítményre van szüksége. A repülési idő ennek megfelelően rövid (12–45 perc), a munkasebesség pedig alacsony (5–10 m/s). Megfelelő számú akkumulátorral és helyszíni töltéstechnikával a multikopter hatékonyan használható permetező- és szóródrónként. A művelési iránytól függetlenül repül a szántóföldön, így a fordulási manőverek minimálisra csökkennek.
A MEZŐGAZDASÁGI DRÓNOK LEHETSÉGES ALKALMAZÁSAI
Biológiai növényvédelem: A drónok már bizonyítottak a biológiai növényvédelemben a hagyományos módszerekhez képest. A kukoricában például a Trichogramma kapszulák kijuttatására kukoricamoly ellen – ezt az intézkedést általában kétszer végzik el a kultúrában júniusban/júliusban. A hasznos rovarkapszulák tömege mindössze néhány milligramm, ami azt jelenti, hogy például 7 kg hasznos teherbírású eszközök is elegendőek. A drónok viszonylag új alkalmazási területe, különösen az önkormányzati szolgáltatások területén, hogy a fák tetejét májustól biológiai rovarölő szerrel permetezik.
Kémiai növényvédelem: A drónok kémiai növényvédelemben való alkalmazása csak két éve engedélyezett az EU-ban, de jogilag még mindig csak a meredek lejtőkön folytatott szőlőtermesztésre korlátozódik. Bár a rendelet Németországban eddig csak kétféle dróntípust sorolt fel, ezek már most is egyre inkább felváltják a helikoptereket a szőlőtermesztésben. Közép- vagy hosszú távon feltételezhető, hogy a mezőgazdasági drónok az EU-ban is engedélyt kapnak a hagyományos szántóföldi növényvédelemre, hasonlóan Svájchoz vagy az USA-hoz. Itt azonban az elsodródás miatt korlátozásokra kell számítani.
Gyomnövény-térképezés és részlegesterületpermetezés: Egy másik forró téma valószínűleg a gyomnövények feltérképezése és a részterületi permetezés lesz. Eddig a drón csak a zónatérképet készítette el a szántóföldi permetezőgép számára. A jövőben a gyomfészkek és az egyes növények kezelésére (spot permetezés) is használható lesz.
Trágyázás és vetés: A gyakorlatban a drónokat már használják mikrotápanyagok és mikroorganizmusok, karbamid vagy biostimulátorok kijuttatására. Ezenkívül a Dél-vesztfáliai Műszaki Egyetemen elvégezték az első drónos vetési kísérleteket, különösen a köztes növények vetésére. Az eddigi eredmények nagyon ígéretesek.
MENNYIBE KERÜLNEK A MEZŐGAZDASÁGI DRÓNOK?
A kínai DJI gyártó mezőgazdasági drónjai a legelterjedtebbek. A fent említett típusú mezőgazdasági drónok ára Németországban például 25 000–30 000 euró. Ezenfelül az akkumulátorok darabonként körülbelül 1600 euróba kerülnek. Ha valaki nem szeretne saját maga beruházni ilyen eszközbe, akkor a technológiát szolgáltatásként is megvásárolhatja mezőgazdasági kereskedőktől és vállalkozóktól. Bizonyos régiókban és speciális alkalmazások esetén a jövőben a mezőgazdasági drón lesz a választott módszer. Sokoldalú, kíméletesen bánik a talajjal és a növényekkel, és olyan helyeken is alkalmazható, ahová a traktorok nem jutnak el vagy nem gazdaságosak. A fő korlátokat azonban a jelenlegi jogi keretek és a mezőgazdasági inputanyagok mennyisége vagy súlya jelenti.
A GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSRA VONATKOZÓ TANULMÁNYOK
A Dél-vesztfáliai Alkalmazott Tudományok Egyetemén végzett vetési kísérletekben egy DJI Agras T16 drónt használtak (méretek: 2,5 m × 1,8 m × 0,8 m, üres tömeg akkumulátor nélkül 18,5 kg, maximális felszállósúly 40 kg). Ez 15 kg vetőmag hasznos terhelést és 35 kg/ha vetőmagmennyiséget tesz lehetővé. A folyamatos repülés érdekében négy akkumulátort és két töltőt használtak, amelyek 6-7 kW-os energiaellátást igényelnek. A szórótárcsa a szóróanyagtól függően akár 10 m szélességben is működik. A repülési sebesség állandó, 7 m/s. A drón a kijuttatás során általában 3–5 m magasan repül a talaj felett.
Egy-két konténertöltés egy akkumulátortöltéssel elvégezhető. Az egy repüléssel lefedett terület 1,5–2 hektár, a kapásnövény elterjedési arányától függően. Ily módon 4–6 ha/h teljesítmény érhető el a kisebb területeken, és néha ennek duplája a nagyobb összefüggő területeken, 10 kg/ha-ral.
Összeállította: Anne Ehnts-Gerdes (DLG) cikke alapján Fodor Mihály
