Magyarország geológiai, geodéziai, földrajzi adottságai következtében a belvizes elöntések, belvizek kialakulása mindenkor előfordul, év közben akár többször is. A téli, tavaszi és őszi belvizes elöntések – európai viszonylatban – magyar sajátosságnak tekinthetők. A hazai, közel 4,4 millió hektár belvizes terület Európában a legnagyobb, és ennek 41%-a mezőgazdasági terület. Az elöntések különböző veszélyeztetésűek, fokozatúak, az összes, belvízelöntéssel veszélyeztetett terület 5%-a erősen, közepesen 26%, mérsékelten 29%, alig veszélyeztett 40%. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagymértékű elöntésekkel 4 évenként lehet számolni. Ezek a nagymértékű elöntések gyakran a több száz hektárt is elérhetik. A belvíz elleni védelmet és az elhárítással kapcsolatos feladatokat törvények, kormány- és miniszteri rendeletek írják elő.
A LEGFONTOSABB A JÓ AGROTECHNIKA
Ennek megfelelően a – belvízvédelem vonatkozásában – a kormányzati, szakigazgatási és társadalmi szervek folyamatosan teszik a dolgukat, a mezőgazdasági területek vonatkozásában azonban a mezőgazdasági termelők is sokat tehetnek a károk mérséklésére. Ezek közül a legfontosabb a megfelelő agrotechnika alkalmazása. A belvizek kialakulása – a nagy mennyiségű csapadékon kívül – számos egyéb környezeti tényezőtől függ. A belvizek kialakulásának kedveznek a lefolyástalan terepadottságok. Különösen, ha a talajszerkezet vízbefogadó képessége kedvezőtlen. Ez pedig összefüggésbe hozható a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó talajművelési eljárásokkal, a terület hasznosításával is. A belvizes területek kialakulásában számos tényező játszik közre, köztük a talajszerkezet vízáteresztő- és vízmegtartó kapacitása.
VÍZMEGTARTÁS VAGY -ELVEZETÉSA TÁBLÁN
A nagy mennyiségű csapadék okozta belvizes időszakokat gyakran – és ez is a kontinentális éghajlatunkból adódó sajátosság – csapadékszegény, aszályos időszak követi. Ez a tény ráirányítja a figyelmet a táblaszintű belvizek vízmennyiségének tározókba vagy ideiglenes tározókba történő elvezetésére. A mezőgazdasági területen keletkező elöntések elvezetését különböző műtárgyakkal, zsilipekkel, átereszekkel ellátott csatornarendszerbe történő gravitációs vagy szivattyús átemeléssel lehet megoldani. Ezek mellett, a vízmennyiség táblaszintű visszatartása is egy lehetséges megoldás, kihasználva a talaj víztározó kapacitását. A növényzettel borított területeken ez azonban csak korlátozottan jöhet szóba, a különböző növénykultúrák korlátozott tűrőképessége miatt. A különböző kultúrák belvíztűrési, károsodási és elpusztulási határnap-értékeket az 1. táblázat szemlélteti.
Az egyéb szántóföldi növények, kukorica, napraforgó, tavaszi kalászosok, cukorrépa 15 nap, burgonya 7 nap múlva elpusztul.
A szakirodalmi adatok szerint is, az egyéb növényborítottság is kedvezően alakítja a víztározó képességet. A legkedvezőbb tározótulajdonsággal az erdősített, ligetes, fás területek, gyepek-rétek rendelkeznek. Ezért ezek és a termelésből kivont területek, a vizes élőhelyek az ideiglenes tározásba bevonhatók.
A vízháztartás vagy víztárolás szempontjából is kedvező talajszerkezet és a talaj egyéb más kedvező tulajdonságai – a hagyományos forgatásos és forgatás nélküli talajművelési technológiákban – a közép- és mélylazítók munkájának elvégzésével érhetők el. A lazítás száraz talajviszonyok melletti elvégzése, a talajkeresztmetszetet felemeli és a víz befogadására és tárolására optimalizálja.
A LAZÍTÁS ELŐNYEI
A lazítási munkák elvégzésére különböző konstrukciójú középmély- és mélylazító eszközök állnak rendelkezésére. A mélylazítók használata egyéb agrotechnikai okok, pl. forgatásos művelésnél az eketalp elkerülése miatt, egyébként is szükséges, ugyanakkor a belvizek kialakulását is mérséklik. A különböző konstrukciójú mély- vagy középmélylazítók munkája száraz talajviszonyok mellett hatékony. A lazítókések átvágják és megemelik a lazított talaj keresztmetszetét, javítva a talajpólus térfogatát és vízbefogadó képességét.
Egyes, mély- és középmélylazító típusoknál – a vízbefogadására, a belvízelvezetés javítására – a lazító munkaeszközökhöz vonólánccal csatlakozó öntöttvas „vakond-drénező” kapcsolható.
A „vakond-drénező” munkája során kialakított járat – a belvíz elvezetése mellett – szintén növeli a víztároló kapacitást. A járatok mélysége a lazító munkamélységének megfelelően 500-600 mm, a munkaszélességnek megfelelően 1500-1600 mm osztású, és a járat átmérője 80-140 mm. Természetesen a talajszerkezet és a vízfelvétel szempontjából a középmélylazítók is kedvező hatású munkát végeznek, különösen a tárcsás, kombinált lazítók. A forgatás nélküli technológiában a tárcsás lazítók az alapművelést is elvégzik.
VÍZELVEZETÉS
A már elöntött területekről a különböző árkokba vagy a műtárgyakkal ellátott csatornarendszerbe a belvíz elvezetése gravitációsan, ideiglenesen megnyitott árkokkal, csatornákkal történhet. Erre a célra a különböző konstrukciójú, speciális eszközök – árokásó adapterek, csatornanyitó ekék – használhatók.
Az ideiglenes elvezetőcsatornák nyitására szolgáló, különleges konstrukciójú, egy ekefejes ekék, egy vagy két nyitóelemmel, kormánylemezzel készülnek. Az üzemeltető traktor hidraulikus hárompont-függesztő berendezéséhez csatlakozik az ekeváz szerkezete. A vázszerkezethez pedig a csavarkötés rögzíti az egy vagy két oldalra dolgozó, lazítóorral ellátott kormánylemezt. A kormánylemezre pedig a kifordított talajmederből történő biztonságos kijuttatására, nyújtott kivitelű dobólemez van szerelve.
A csatornanyitó ekék különböző geometriai mérettel készülnek. A nagyobb geometriai méretűek a nagyobb csatorna keresztmetszetű üzemi vagy öntözőcsatornák készítésére is alkalmasak. Természetesen ehhez a vonatkozó szabályok betartása, illetve megfelelő szakhatósági engedély szükséges.
Az ideiglenes belvízelvezető csatornák létesítésének hatékony eszközei a különböző konstrukciójú, egy- vagy kétrotoros csatornanyitó, árokásó adapterek. A rotoros árokásó adapterek is az üzemeltető traktorok hátsó függesztő mechanizmusához csatlakoztathatók, illetve annak működtetésével hozhatók munka-, illetve emelhetők ki szállítási helyzetbe. A berendezések vázkeretében vannak csapágyazva a talaj kitermelését, oldalra szállítását végző maró- és röpítőkésekkel szerelt tárcsák. A marókésekkel szerelt tárcsák hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják kardántengelyen, homlokfogaskerekes és kúpfogaskerekes szöghajtóműveken keresztül.
A felázott talajú, belvizes területeken, a csatornanyitó ekéket vagy rotoros csatornanyitó adaptereket működtető traktorok rossz talajállapotok, nehéz talajviszonyok között kell dolgozzanak. A biztonságos mozgást, manőverező- és önvontatási képességet nagymértékben elősegíti a traktorok hajtott tengelyére kétoldalt szerelt rácskerék.
A felázott talajon – a biztonságos közlekedés mellett – a traktorok gumihevederes vagy ikerabroncsozású változatainak használata a káros talajtömörödést is csökkenti, így is javul a talaj vízbefogadó képessége.
A belvizes területek, öblök kialakulását, a belvizek szabad elfolyását gyakran a vízelvezető csatornák, de sokszor a természetes vízfolyások elhanyagolt állapota is előidézheti. A hatáskörükbe tartozó csatornák, árkok tisztítását, karbantartását a mezőgazdasági üzemek, a gépparkjukban egyébként is meglévő, oldalt függesztett magajáró vagy akár traktorra szerelt rézsűkanállal ellátott rakodó vagy speciális marógépekkel tudják elvégezni.
A műtárgyak, átereszek, vagy a befogadó csatornák áteresztőképességének korlátai miatt szükség lehet a csatornákban felgyűlt vízmennyiség átmeneti tárolóba juttatására. Ebben az esetben a megtelt csatornák mentesítése telepíthető átemelőszivattyúkkal végezhető el.
TERÜLETRENDEZÉS, MELIORÁCIÓ, ALAGCSÖVEZÉS
A megfelelő agrotechnika, talajhasználat mellett a belvíz elleni hatékony védekezés a megelőzés lehet, a területek rendezésével, a meliorációs munkák elvégzésével, illetve az ehhez kapcsolódó drénezéssel, alagcsövezéssel. A meliorációs vízrendezési munka azonban bonyolult feladat, jelentős költséggel jár, és végrehajtásához számos vízjogi, engedélyezési, tervezési folyamatot szükséges végig járni. A melioráció drénezési, alagcsövezési munkáinak elvégzéséhez számos precíziós mérőműszer, GPS-vezérlésű technológia áll rendelkezésre.
Az alagcsövező gépek vontatott vagy függesztett változatban készülnek. A függesztett változatok a traktor hidraulikus hárompontfüggesztő berendezéséhez csatlakoztatható robusztus konstrukciók. Ezek csatlakozókeretből, emelőkarból, ároknyitó munkaeszközből, csővezető keretből, és a munkahelyzetet beállító hidraulikus munkahengerből állnak.
A csővezető kereten befűzött műanyagcsövet a gép a nyitószerszám által nyitott árokba húzza. A műanyag alagcsövek a tábla szélén levő nyitott vagy zárt gyűjtőcsatornába vezetik a vizet. Az alagcsövezésnél vagy másként „drénezésnél” nagyon nagy szerepe van a szintezés, valamint a lefektetett csővezetékosztás pontos betartásának. A modern GPS-alkalmazások, illetve a csőfektetőnek a GPS-vezérelt automata kormányzású traktorral való ISOBUS-os adatátvitel-kompatibilitása révén ezek a paraméterek RTK-jel felhasználásával akár ± 25 mm pontossággal betarthatók. A vontatott kivitelű drénezők láncos, marós ásószerszámmal, csévélő berendezéssel egybeépítve készülnek.
A mezőgazdasági területeken keletkezett belvizek kezelésében hatékony eszköz lehet a megfelelő talajhasználat, a megfelelő talajlazítók használata. Ezen kívül pedig a kereskedelemben különböző speciális csatornanyitó ekék, árokásó adapterek, egyéb kiegészítők, pl. rácskerekek, traktoros átemelőszivattyúk, és különböző konstrukciójú dréncső-fektető, vagy alagcsővezető gépek kaphatók.
Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő
