Garford sorvezérelt kultivátorok

A Garford sorközművelő kultivátorok fejlesztése az 1990-es évek elején kezdődött az Egyesült Királyságban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőben egyre nehezebb lesz kétkezi munkásokat találni a mezőgazdasági munkákra.
A Cambridge melletti Silosoe Research Institute kutatóközpont és a Garford cég együtt lépett a fejlesztés útjára. A számítógépek műveleti sebességének robbanásszerű fejlődése hatalmas segítséget nyújtott a sorközművelő rendszer kialakításában, ugyanis ezt a rendszert nagy teljesítményű számítógép vezérli.

Rövid idő múlva az erőfeszítéseket siker koronázta, és elkészült az első kísérleti kultivátor. A traktor fülkéjébe be volt préselve egy hagyományos számítógép monitorostól, mindenestől – és a rendszer működött. A számítógép mérete később csökkenni kezdett, LCD monitor került a hagyományos kijelző helyére (aminek csillagászati ára volt a 90-es években), utána egy dobozba került mindkettő, és nemsokára megjelent az első kereskedelmi gép. A fejődésnek lendületet adott a biotermékek elterjedése és a biogazdaságok számának növekedése.

A rendszernek négy eleme van:
– optika,
– számítógép és monitor,
– hidraulika,
– kultivátor.

Az optika a sorokat figyeli. Az egység a látható színtartományban működik, a látószöge pedig 1,5 m. Ebbe a tartományba hagyományos szántóföldi növényeknél két sor kukorica vagy napraforgó, illetve három sor cukorrépa vagy szója szokott beleférni. Kertészeti kultúrákban több, négy vagy hat sort követ a rendszer egyidejűleg.
A számítógépes rendszer az optikai rendszer által közvetített képeket dolgozza fel. Beazonosítja a kultúrnövénysorokat, és meghatározza helyzetüket a kultivátor helyzetéhez viszonyítva.
A gép monitora többek között mutatja a haladási sebességet, a vezérlőrendszer helyzetét, a képminőséget és az állományt. A kezelő a monitoron látja, amit a kamera is lát. A számítógép zárt alumínium házban van, a ház teljes felülete hűtőként szolgál.
A monitor menüjében lehet választani különböző sortávolságú kultúrák között, és a növények méretét is ki lehet választani. Ha nagyon nagy a terület gyomborítottsága vagy nagyon kicsik a növények, esetleg sorhiányok vannak, akkor hibaüzenet jelenik meg a monitoron.

A rendszer elméleti pontossága 2 cm. A gyakorlatban általában 5-7 cm védőtávolságot szoktunk hagyni oldalanként. A jó eredményhez elengedhetetlenül szükséges a vetőgépek sortávolságának pontos beállítása. A sorközművelő kultivátor az erőgép hidraulika-rendszeréről üzemel, a rendszernek 15-20 liter/perc hidraulika-igénye van. A sorkövetést hidraulikus munkahengerek segítségével oldja meg az egység. Az egész kultivátor egyszerre mozog – a kocsik nem mozognak külön-külön, emiatt a vetőgép méretéhez illeszkedő méretű kultivátort kell választani. A sorkövetés 6 m munkaszélességig 30 cm, 6 méter munkaszélesség felett pedig 50 cm-t mozognak a két holtpont között. A sorkövetés sebességét változtatni lehet; a gép gyorsabban mozog, mint az erőgép a sorban.

Hazánkban jellemzően 6, 8 és 12 soros gépek dolgoznak. A 12 sorosak 45 és 75 cm-es sortávolsággal is megrendelhetőek.
A kultivátoroknak komoly tömegük van. A 6 soros kb. 1000 kg, a 9 m-es, 12 soros gép 1900 kg. A 6 soros gépek vonó- és emelőerő-igénye 80 lóerő. A 12 soros gépek vonóerőigénye 120 lóerőtől kezdődik. A három méter munkaszélesség feletti gépek kivétel nélkül hidraulikus csukásúak. A hátsó hárompontra függesztett változatokat 4 m-es vetőgépmérettől használhatjuk. Ennek oka világos: a rendszerkamera előre kell, hogy nézzen. A frontfüggesztésű változatokat jellemzően a  zöldségkultúrákban használják, ahol a vetőgépek keskenyebbek, mint a traktorok.
A sorkövetési pontosság szempontjából azonban nincs közöttük különbség.

A kultivátor kocsik különleges megoldásúak. Minden paralelogrammában van egy kis munkahenger, amelyen keresztül a teljes gerendely tömege ránehezedik a kocsikra. A kultivátor kocsikat kézi erővel nem lehet felemelni a talajról, ugyanis ehhez a gép teljes tömegét kellene felemelni.
Ez a megoldás 100%-os mélységtartást biztosít bármilyen munkasebességnél.

Minden gép rendelkezik sorvédő lemezekkel, mert nagy sebességnél a gép egy szempillantás alatt betemetné a kis állományt. A 2-4 leveles répát már jól lehet vele kultivátorozni 7-9 km/h sebességgel, a sorvédő lemezek segítségével. A gépeken különleges kapák is vannak, amelyek gyakorlatilag teljesen laposak. A hagyományos lúdtalpak nagyobb sebességnél ezeken a gépeken töltögető kapákként kezdenek üzemelni.
Szántóföldi körülmények között a gépek általában 8 és 15 km/h sebességtartományban dolgoznak, a növényi kultúra típusától és fejlettségétől függően.

Az eszközök műszaki megoldásainak köszönhetően egészen korai fejlettségi állapotban levő növényállományba is be lehet velük menni.
A gépek igen jól működnek a lejtős területeken is; a sorvezérlő és a kultivátor kompenzálja az erőgép oldalirányú csúszását. Somogyban olyan területeken is kultivátoroznak ezzel a berendezéssel, ahol erre korábban nem is gondoltak.
Magyarországon, kizárólagos joggal, a Tomelilla Kft. – www.sorkozmuvelo.hu – foglalkozik a gépek  hazai forgalmazásával.
Borsiczky István ügyvezető igazgató
Tomelilla Kft.