Jelenleg már több mint 16.000 Rapid vetőgép dolgozik szerte a világon.
A svéd gyártó mintegy húsz évvel ezelőtt kezdte meg a vetőgépek fejlesztési munkálatait, aminek eredményeképpen 1991-től megindult a mechanikus, majd egy évvel később a pneumatikus gépek gyártása.
Az utóbbit az első években még Accord, majd ezt követően, 1997-től már a gyár saját fejlesztésű Fenix magadagoló rendszerével látta el.
Hazánkban az első Rapid vetőgépet – egy 6 méteres, 600 P rendszerű típust – a Mezőfalvi Rt. állította üzembe, 11 évvel ezelőtt. Mára már közel 470 dolgozik belőlük a hazai földeken. A legkedveltebb típusok a mechanikus 3 és 4, valamint a pneumatikus 6 méteres modellek.
A Rapid az egyedi technikai megoldásoknak köszönheti a sikerét, amiben a kiváló minőségű gyártásnak is jelentős szerepe van. A legnagyobb eltérése a hazai piacon található más vetőgépektől a vetőcsoroszlyák függesztésében található, ami itt az ún. gumibakos megoldás, a Väderstad fejlesztőmérnökeinek szabadalma.
Ennek lényege, hogy a 410 mm átmérőjű nyitótárcsa és a vetőbarázdát kialakító csúszócsoroszlya 4 db gumirúd előfeszítésével csatlakozik a vázhoz.
A csoroszlyák terhelése, gépmérettől függetlenül, üres gépnél is több mint 100 kg. Ez a terhelés és felfüggesztés adja a gép egyedi mélységtartását változó talajszerkezet esetén is. Rugós terhelésű csoroszlyáknál a csoroszlya addig hatol a talajba, míg a talaj ellenállása azt engedi. Laza talajnál mélyebb, tömörebb esetén (pl. keréknyom) sekélyebb a vetésmélység.
A Rapid vetőgépek egyedi gumibakos megoldása a laza talajban haladó csoroszlyát nem engedi a beállított érték alá, míg tömör, illetve nem jól előkészített talaj esetén a nagy terhelés biztosítja az egyenletes mélységtartást, illetve a sorok tökéletes párhuzamosságát is, mivel a csoroszlyák oldalirányba nem tudnak elmozdulni.
Ez teszi lehetővé a tartósan nagy, akár 15-18 km/h vetési sebesség tartását is, ami a kis munkaszélességű gépek esetén is nagy területteljesítményt biztosít. A precíz vetés másik fontos feltétele az, hogy a tárcsa/ csoroszlya kialakításának köszönhetően a tárcsa csökkenti a kopást és a vonóerő-szükségletet. Az adott sorban még műveletlen talaj esetén is finoman darálja a magárokban a talajt, így a csírázó mag körül optimális magágyszerkezetet alakít ki. Fontos tényező továbbá az is, hogy a lehulló vetőmag semmilyen körülmények között nem tud érintkezni a forgó
előfordul, hogy a tárcsa kb. felétől lehulló magvak nekiütköznek a forgó tárcsának, ami azokat – mint a műtrágyaszóró röpítőtárcsája – a beállított mélységnél sekélyebbre dobja. Ez különösen akkor fordul elő gyakran, ha a tárcsa csapágya kopott és lóg.
A vetést követő növényvédelemi munkák, illetve a betakarítás hatékonyabban és jobb minőségben végezhető el, ha a talajfelszín minél egyenletesebb. Ezt a vetőgép – szintén egyedinek számító – művelőeszközével érhetjük el. A legelterjedtebb az ilyen eszközök közül a tárcsás rendszer, amit gyakorlatilag két sor sűrű osztású tárcsa és az azt követő Crossboard rugós simító alkot. Az eszközök jelentősége az, hogy használatukkal talajelőkészítő munkafázist hagyhatunk el, mivel a vetéssel egymenetben talajszerkezet javító, felszínegyengető és gyomirtó munkát végeznek.
A további teljesítménynövelő tényező – a vetésidő jobb kihasználtsága miatt – a kevesebb számú töltési leállás. Ezt a célt szolgálja a vetőgépek hatalmas magtartálya, ami pl. a 4 m munkaszélességű Rapid Super mechanikus változat esetén 4 m³, közel 35 q vetőmagot tárolva, míg pl. a 6 m-es pneumatikusnál ez 3,3 m³. A gép önsúlya (nagyméretű magtartály, művelőeszközök) és a nagy munkasebesség méterenkénti kb. 40 LE vonóerőt igényel.
Könnyen és gyorsan állíthatjuk be a kivetendő vetőmag mennyiségét, ami egyes típusoknál már számítógép (monitor) segítségével történik. A vetőgépek két kivitelben, mechanikus (3 és 4 m-es) és pneumatikus (4, 6 és 8 m-es) állnak rendelkezésre.
A mechanikus kivitel esetén sűrűsoros vetés esetén is a legprecízebb soronkénti magelosztást kapjuk, akár 1 kg hektáronkénti dózis alatt is. A ritkasoros vetés gyorsan és egyszerűen, a tartályon kívülről állítható.
A pneumatikus géptípus esetén a vetőmagot a Fenix vetőegység juttatja a légáramba, ami egy továbbfejlesztett Accord-rendszerű vetőelem, elődjénél sokkal egyenletesebb magadagolással. A művelőút kialakítás rendszere olyan, hogy soronként változatlan tőszámmal vet a művelősáv kialakítása közben is.
Mindkét géptípus elérhető kombi változatban is, ami a vetéssel egyidejű, pontos dózisú műtrágya-kijuttatást tesz lehetővé minden második sorba, általában a vetési mélység alá 2-3 cm-re. A vetés kivitelezése során a 12,5 cm-es sortávolságú, keskeny sávban történő vetés nagyon jó tenyész területet biztosít a növényeknek. A precíz magadagolás lehetővé teszi pl. mák vetését is. A művelőeszközök használatával a talaj-előkészítés során műveletszámot takaríthatunk meg, ami a költségtakarékos technológiák fontos ismérve (a vetőgép talajmunkáját jól minősíti, hogy gazdálkodók esetenként üres vetőgéppel talajmunkát végeznek). Egyes időszakokban, pl. tavasszal a jó minőségű őszi szántást követően az első művelettel a vetőmagot is a talajba juttathatjuk.
A művelőeszközöknek nem elhanyagolható tulajdonsága a mechanikai gyomirtás lehetősége, ami a vetéssel egyidejűleg segíti elő a kultúrnövény növekedését a gyomokkal szemben.
Megfelelő talajfelszín és gyomborítottság esetén lehetőség van direktvetésre is, pl. zöldtrágya vagy talajtakaró növények vetésére (búzatarlóba mustárvetés), sőt egyes esetekben, pl. napraforgó betakarítását követően, ha a talajállapotot alkalmasnak találjuk, lehetőség van a búza direktvetésére is. Bármelyik vetési módban a vetés lezárásáról megfelelően gondoskodik a fúvott gumiabroncsú tömörítő keréksor, ami a gép teljes súlyával tömörít. A kerekek mérete biztosítja, hogy laza és nedves körülmények között is egyenletes talajfelszínt kapunk, és a gép nem hagy mély barázdákat a talajon.
Kalmár Tibor Vaderstad Kft.
