Horsch vetőgép: megoldás a kötött, kiszáradt talajok

Írta: GÉPmax-2022/V. lapszám cikke - 2022 szeptember 23. -Hirdetés

A talajok szinte egész Európában a kiszáradás szélére sodródtak. Az óriási aszály nemcsak a Duna- Tisza-közét és az Alföldet sújtja, hanem Európa nyugati felén is gondok vannak. A Pó és a Loire vize annyira elapadt, hogy „egy szomjas tehéncsorda lehet, hogy ki is tudná inni”. A klíma változik, és mi még egy lapáttal rá is teszünk. Az elmúlt években ez a változás felgyorsulni látszik.

Mit tudunk csinálni? A sok fecske előbb-utóbb elhozza a tavaszt. Az észszerűbb gazdálkodást kell a szántóföldeken bevezetni, és esetleg a politikára kell nyomást gyakorolni, hogy olyan irányba támogassák a mezőgazdaságot, amivel, ha lehet, az elsivatagosodást megállítsuk: nem biztos, hogy az öntözés lesz erre a legmegfelelőbb!

Egyik lépés a felszín mulccsal való takarása. A másik, hogy a takarónövényeket vegyük komolyan, és esetleg régiókra fejlesszünk ki takarónövény-kombinációkat. Igaz, hogy vizet visznek el ezek is, de amennyiben a szaldó pozitív irányba mutat majd (több nedvesség lesz a talajban), akkor már megérte. A különböző fásítások a parcellák között is a megoldások egyike lehet. A talajművelésnél két irány mutatkozik. A mulcsos, minimális talajművelés, éppen csak annyi, hogy a következő kultúrnövény gyökerei könnyen tudjanak fejlődni vagy a NoTill. Ezeknek a kombinációjára is van azonban már példa. A nagy szárazságban el lehet gondolkodni, hogy aratás után végezzünk-e tarlóhántást vagy se. Ezt már az aratás előtt el kell dönteni, mert ennek megfelelő tarlót kell hagyni. Az alacsony tarló tarlóhántást jelent!

Alacsony és magas tarló közötti nedvességvesztési különbség
Magas tarló
2-3 cm ultrasekély tarlóhántás Cultróval

A magas tarlón minél több nódusz legyen a szalmaszáron, így tudjuk biztosítani, hogy a talajból nem megy ki a nedvesség! Ebben az esetben tudnunk kell, hogy a vetés előtt, ha talajt akarunk művelni, nehéz lesz. Ide kell a direktvető gép! A mulcsos technológián keresztül fel lehet építeni a talajt, hogy majd valamikor alkalmas legyen a NoTill-re. Az ultrasekély tarlóhántás következtében a talajfelszínt szalmával borítjuk, és a kihullott magokat a földdel sekélyen kevertük. Ez a művelet 2-3 cm munkamélységet jelent. Természetesen a talajok felszíne is olyan kell, hogy legyen, hogy ezt el tudjuk végezni. A nagy szárazságban ez a takaróréteg meggátolja a további nedvességvesztést a földből. Az első csapadékkal a kihullott magvak csírázni kezdenek. A nem művelt táblán nem történik semmi. Később kezdenek el csírázni a kihullott magvak, amikor már annyi csapadék hullott, hogy a szalmában levő magvak is kicsíráznak. Az első hibák már tudnak jelentkezni az ultra sekély talajművelésnél, mivel az árvakelés elkezd növekedni, és ha nem figyelünk oda, nagyra nőhet, és ez bizony nedvességvesztéssel jár! A tarlóápolást (akár ultrasekélyen) vagy, attól függően, hogy mi a következő vetemény, az alapművelést el lehet/kell végezni.

Az alapművelést olyan módon végezzük, hogy ne rögöljük fel a földet. A szűk kapaosztású Tiger vagy Terrano nagyon jó munkát tud végezni ebben az időszakban. A szármaradvánnyal borított felszín kevésbé veszíti a nedvességet, eső után nem cserepesedik le, erózióvédelmet biztosít, és talajszerkezetet épít. Annyi szármaradványt hagyhatunk a felszínen, amivel a vetőgép elboldogul. Minél több, annál jobb, csak akkor a megfelelő vetőgépet kell hozzá alkalmazni. Az egyik ilyen vetőgép, amelyik a legnagyobb mennyiségű szecskázott szármaradvánnyal tökéletesen elbír, a Sprinter. A vetőgép kulcsmegoldása a csoroszlyában rejlik. A Duett csoroszlya, amelyik a vetőmag mellett külön sávba és síkba műtrágyát is képes adagolni, a szalmát eltávolítja a vetési síkból, így a magoknak optimális a talajkontaktusuk. A csírázást nem tudja a szalma vagy éppen a rothadása gátolni. A vetett sáv alá, közé kijuttatott műtrágya segít a gyökérzetnek a fejlődésben és az esetleges rövid ideig tartó szalmabomlásához szükséges N-deficit áthidalásában.

A Sprinter vetőgép elején egy gumikerekes henger található, amely a talajfelszínt egyengeti és letömöríti, utat képez a csoroszlyák számára. A csoroszlyákat 250 kg-ra előfeszített rugós tag tartja a talajban. A csoroszlyák a vetéssel és műtrágyázással egy menetben talajt is művelnek. Az orrbetét 5 cm-rel a vetési sík alá mikrolazítást végez, és a nyomába kerül a műtrágya. A ferdén futó talp tömöríti a talajt, kemény magágyat készít, majd erre, ikersávba kerül a vetőmag. A talajáram, ami a csoroszlyatest mellett elhalad, takarja be a vetőmagot. Ebben a fázisban szeparálódik a föld és a szalma, a morzsás talaj kerül a vetőmagra, erre pedig a szalma és a nagyobb rögök. A mag mikroklímája így optimális. A talajfelszín-egyengetésről a kétsoros gereblye gondoskodik, majd minden csoroszlya mögött egy gumikerék halad, ami lehengerli a vetést. A Sprinter alkalmas a direktvetésre is. A száraz talajokon a kapás csoroszlyák azok, amelyek tökéletesen dolgoznak direktvetésben. Ehhez a művelethez viszont keskenyebb csoroszlyát kell használni (Thin Edge csoroszlya).

Az igen kötött, kemény talajokon a Sprinter az egyik legoptimálisabb választás. A Duett csoroszlya a nagy rögök és a szalma alá jön be, ezeket oldalra löki, eltávolítja a vetőmag mellől. A mély fekvésű, kemény talajokon nagyon nehéz olyan morzsás talajt készíteni, hogy az optimális legyen az aprómagvak számára. Akár még a búza vetése is sokszor kétséges, hogy sikerülni fog-e. A Sprinterrel mindez biztonságosabb! A klímaváltozással szembemenni felesleges. Úgysem fog sikerülni. Azonban az a véleményem, hogy ha minden termelő minden évben az összes parcellája mellé egy csemetét ültetne, akkor lehet, hogy megtettük az első lépést a lehetetlen leküzdésére!

Szász Zoltán +36-30/743-0302

Horsch GmBH