Nagyot nőttek a nagy cégek a mezőgépek forgalmazásában

Az egész magyarországi mezőgép-forgalmazás kétharmadát 3 cég bonyolítja le, sőt, a teljes forgalom 77 százaléka is csupán 10 cég kezében összpontosul – és a helyzetük idén tovább erősödött. Hatalmas összegekről van szó: az idei első félévben is rekordot döntött a mezőgazdasági gépek eladási értéke. Igaz, a jelek arra mutatnak, hogy az utóbbi évek robbanásszerű forgalomnövekedésének vége: szinte minden gépből kevesebb fogyott, mint tavaly ilyenkor!

6 és 2 százalékos növekedés: újabb rekord

Ugyanis a gazdaságok az idei első 6 hónapban majdnem 175 milliárd forintért vettek új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, ami 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. Ugyanez időszakban alkatrészekre 43,6 milliárdot költöttek, ami 2 százalékos növekedés. A költés döntő részét, 63 százalékát hagyományosan most is erőgépek beszerzésére fordították, de míg a traktorok értékesítése visszaesett (a tavalyi 1950-nel szemben csak 1355 kelt el), addig a gabonakombájn-piac jelentősen bővült: 256 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 34,2 milliárd forint értékben (tavaly ilyenkor csak 220-at számolt az Agrár-közgazdasági Kutatóintézet statisztikája). A kombájnokhoz kétszer annyi napraforgó-betakarító adapter (30) talált vevőre. Kukoricabetakarító adapterekből az előző időszak szintjén maradt a kereslet, 28-at értékesítettek 576 millió forint értékben. Érdekesség még, hogy míg a kis és közepes teljesítményű traktorok forgalma jelentősen visszaesett, a 260 LE fölötti traktorok értékesített mennyisége ugyanakkor, több mint 60 százalékkal nőtt.

Az összkép azt mutatja, hogy míg – részben a drágulás miatt – a forgalom értéke nő, a darabszámok már jelentősen csökkennek. Ha ez így megy tovább, és nem történik valami csoda – amire a magyar gazdaság helyzetében kevés az esély – akkor 9 év után először marad el az éves rekord (lásd alább a 2-es táblázatot!).

Szinte minden géptípusban csökkent az eladás

Az önjáró rakodók értékesítése például 28 százalékkal maradt el 2023 első hat hónapjában a tavalyitól. Leginkább még a teleszkópgémes rakodókra volt igény, az értékesített 176-ból 111-et a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból a bázisidőszak szintjén maradt, a csúszókormányos kisrakodókból 26 százalékkal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 371-gyel szemben 252 talált gazdára idén júniusig, amelyek több mint fele volt hazai gyártású. 2023. január–júniusi időszakban.

Ugyancsak visszaesett a munkagéppiac lendülete. Legtöbbet (2030) a különböző talajművelő gépekből adtak el, de tavalyhoz képest ezekből is összesen 27 százalékkal csökkent az értékesítés. A legtöbbet szárzúzókból (-14%), sorközművelő kultivátorokból (-22), magágykészítőkből és tárcsás talajművelőkből (-34 és -37% a szegmensben) vásárolták a gazdák. Ugyancsak kevesebbet vettek a gazdák a gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből. A legkeresettebbek a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak. Tápanyag-kijuttató gépekből (594 darab) 6, vetőgépekből (561 darab) 4 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (499 darab) képviselik. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (332 darab), ami 24 százalékkal maradt el a 2022. I. félévi forgalomtól.

A növényvédő gépek iránti kereslet 17 százalékkal csökkent. A piacra került 706 növényvédő gépből 461 függesztett, illetve vontatott, míg 88 önjáró szántóföldi permetezőgép, 113 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 9 százalékkal csökkent, ezen belül a rendkezelők eladása 15, a fűkaszák forgalma pedig 6 százalékkal mérséklődött. A bálázógépekből 21 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 271-re volt vevő. Mellettük 59 új bálacsomagoló gépet adtak el, 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az öntözőgépek forgalma jelentősen elmaradt a 2022. I. félévi eladásoktól. Az idei első félévben 3,3 milliárdért vettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 4,9 milliárd forintért. Szintén, bár egy kicsit kisebb arányban zuhant a mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása, ahol 34 százalékos a csökkenés. Pótkocsikból 32 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 407 darabot adtak el az egy évvel korábbi 598-cal szemben.

10 százalékponttal erősödtek a legnagyobbak

Figyelemre méltó, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a legnagyobb cégek jelentősen erősítettek piaci pozícióikon. A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 77 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 61 százaléka. Az idei első félévben az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése egyaránt 10-10 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezek a kiterjedt országos hálózattal rendelkező nagyforgalmazók az alkatrészek esetében ennél még nagyobb arányban vesznek részt a piaci igények kielégítésében.