Az utóbbi néhány év egyre jobban visszaigazolja a mulcsos technológia előző 20 évben folyamatosan hangoztatott fontosságát. Sokan nem hittek benne. Nem jó, nem lehet, majd úgyis 3-4 évente meg kell szántani… – mondták sokan. Amikor viszont körbenézünk, akkor azt látjuk, hogy egyre többen mulcsos technológiában sikerrel művelik a talajaikat, még ott is, ahol kukoricát termelnek. Sőt, a bátrabbak és sokszor félkegyelműnek tartottak már notill-eznek!
Nem szentségtörés: vízmegtartás, talajjavítás
Mennyire ideológia a notill? Hasonló, mint 30 évvel ezelőtt a mulcsos technológia. A notill-ben is ritkán, ha a talajhoz kell nyúlni, egyengetni a felszínt, nem szentségtörés, ez a rotációs notill. Ugyanis van olyan helyzet, amikor gond nélkül mehet a notill, és van olyan is, amikor egy kevés talajmunkát a vetés előtt el kell végezni. A talaj minél kevesebb bolygatása első körben mindenkinél vízmegtartást jelent. Aki továbbgondolta, ott már az erózió csökkentése, a talajélet, a takarónövények, humuszfelépítés, plusz vízmegtartás, illetve víz-helybentartás a következő lépés.
Új kérdések jönnek
A technológiai váltással új „gondok” is jönnek, amiket meg kell oldani. A gyomosodás másképpen van, alapművelés után akár már ősszel kell gyom irtani, azonban az őszi alapművelést kombinálva a takarónövényekkel, mindjárt más a helyzet.
A következő kérdés a takarónövények terminálása. Lehet fizikailag vagy kémiailag, ill. érdemes kifagyó növényeket vetni, amelyeknél csak a le- és bedolgozás a kérdés.
A takarónövények által borított terület nagyon jól tartja a nedvességet. Néha még igen jól is! Az őszi alapműveléssel együtt elvetett takarónövényes talajokon, ha minden összeállt, akkor tavasszal minimális felszínbolygatás mellett vagy nélküle történik a vetés.
A fejben és a tarlón dől el
Az intenzív talajművelésről az átállás a minimális művelésre fejben dől el. Az eszközök és a tudás több helyen is megvan hozzá. A takarónövények termesztésénél akkor követjük el a legnagyobb hibát, ha aratás után elvetjük, és ebbe még ősszel kultúrnövényt akarunk vetni. Majdnem borítékolható, hogy nem fog sikerülni, ill. ha kikel a vetett növény, akkor a júliusi és augusztusi melegben óriási mennyiségű vizet párologtat. A tarlóhántást azonnal a kombájn mögött el kell végezni, olyan sekélyen, amennyire csak lehet, majd pont a kipárolgás csökkentése végett, ha kikelt az árvakelés, akkor azt is minél hamarabb bedolgozni, ugyancsak sekélyen, ultrasekélyen. Ez lehet megint a Cultro vagy egy Joker feladata.
A tavasziak elé az őszi alapművelést érdemes már szeptember folyamán elkezdeni, ugyanis általában ezután jönnek az esők, és a kijuttatott takarónövény is biztonsággal kikel, és a talajművelést is jobb nem szétázott földben végezni. KOLHOZ-VÍRUS HELYETT HORSCH-LOGISZTIKAA tavaszi gyérsoros vetésekre a Horsch a Maestro vetőgépet ajánlja.
Az utóbbi 10 évben több fejlesztés történt a Maestro vetőgépeken. Most már révbe ért. A Horsch elve, hogy „két sínpáron haladunk”. Ez azt jelenti, hogy a termelők megtalálják a portfólióban úgy a vákuumos, mint a nyomott levegős változatú szemenkénti vetőgépet. A megkülönböztetés végett a névben a V a vákuumost, az X a nyomott levegőst jelenti. Első ránézésre nem is nagyon látszik, hogy melyik vetőgép áll előttünk, ugyanis csak az adagolóháznál látszik a különbség. A két típus 95%-ban megegyezik, tartályforma, kocsik – csak az adagolóház más, de a vetőtárcsák egyformák.
A Horsch a vetőgépek terén (kalászos, kapás) mindig nagy hangsúlyt fektet a logisztikára. Így, legyen az 6 sor vagy éppen 36, mindig az arányaiban neki megfelelő nagy műtrágyatartállyal, vetőmagtartállyal, ill. mikrotartállyal szerelik. Az elmúlt 10 év fejlesztésének nagy része az egyre jobb vetés minőségének növelésével telt. Ez jelenti a tőtávolságot, a mélységet és a biztonságos magárokzárást.
A területteljesítmény nem csak a sebességből jön. A világon mindenütt fertőzni tud a kolhoz-vírus. Minél többen „szorgoskodnak” egy gép körül, annál lassabban végeznek. Ezért a logisztika, a nagy műtrágya- és vetőmagtartályok!
A nagy vetőgépeknél (S) a vetőkocsin a magtartály attól függ, hogy melyik gépen milyen konfigurációt választunk: 2000-4000 l, a műtrágya pedig 3800-7000 l között változik.
A kisebb vetőgépeknél (C) a műtrágya 3000 l, a vetőmag lehet soronként 70 l vagy központi 800 l, vagy ha nincs műtrágya a kocsin, akkor 3000 l. Ez az utóbbi érdekes azon kisebb termelők részére, akik relatíve több szóját vetnek, és vetésidőben a vetésre, nem pedig a tankolásra szeretnének koncentrálni. Ezeknél a vetőgépeknél a mikrogranulátum-tartály 300 l és lehetőség van két tartály feltevésére. Vagyis a talajfertőtlenítőt és a mikrostartert sorba lehet kötni, így mindkettő egyszerre adagolható.
Javításmentes, stabil vetőkocsi
A minőségi vetés a kocsinál kezdődik. A Maestro kocsik széles, robusztus paralelogrammán keresztül vannak a vázhoz erősítve. A nagyra dimenzionált és karbantartásmentes forgópontok biztosítják, hogy a paralelogramma hosszú ideig, javításmentesen, stabilan működik.
A csoroszlyanyomás hidraulikusan történik. A monitoron tudjuk állítani a csoroszlyanyomást, egy kézmozdulat és máris változtattunk, nem kell kint a kocsiknál a rugókkal bíbelődni. Ez a rendszer nagyban megkönnyíti a gépkezelő munkáját. Így, amikor a vetőgéppel parcellát váltunk, vagy laza és kötött részek között történik a váltás, könnyebben állítunk a nyomáson. Ezt a hidraulikus rendszert automatizálni is lehet. Az AutoForce automatikusan állítja a csoroszlyanyomást, minden méteren a beállítottat, és a nagyon változó talajokon az AF Pro, a kocsit még meg is tudja emelni, amennyiben a saját súlya is sok lenne.
A vetésnél nagyon sok minden eldől. A termés bizonyos részét ekkor alapozzuk meg. A mélységtartás mellett a vetőmag beágyazása is nagyon fontos. A vetőtárcsák között megtaláljuk a magfogó kereket, ami a vetőmagot benyomja a barázda aljába. Ezután jönnek a V-alakú tömörítő kerekek, amelyek jó esetben össze is zárják a barázda falát.
Vetési fogások
Optimális nedvességállapotban nincs is gond. Azonban olyan tavaszon, mint az idei, amikor volt elég csapadék, és erre rátesz még egy lapáttal a takarónövény – ezeken a talajokon máskor is mindig jóval nedvesebb a magágy. A kötöttebb talajokon, nedves talaj mellett nagyon hamar elkeni a vetőtárcsa a vetőbarázda falát. Amikor pedig a tömörítőkerekek össze kellene nyomják azt, gyakran sikertelenek, vagy ha sikerült is, később, a száradás alatt megnyílik a vetőbarázda. A Maestrónál a kötött talajokra érdemes a RID mélységtartó kereket is rendelni. Ez a notill-ből ered. A vetőtárcsa mellett a mélységtartó keréknek kisebb az átmérője, így a talajnyomást a barázdától távolabb adja le. Ezzel kevésbé tömöríti össze a vetőbarázdát, és a V tömörítő kerekeknek nagyobb az esélyük a bezárásra. Ezen felül a lezárókerekek sem mindig a standard gumikerekek. Jelenleg háromféle fém nyomókerék között választhatunk. A tele bütykös vaskerék az igen száraz magágyra, a tüskés és az ujjas tömörítő kerekek az elkent magágy minél jobb bezárására, az egyik a lazább/középkötött, a másik a keményebb, agyagosabb talajokra. A kísérletekben extrém esetben a magágy lezárásának a sikeressége több tonna termést hozott azzal szemben, ha nem vagy üregesen volt lezárva a magágy.
A nagy sebességű vetéssel vigyázni kell: 19-re nem mindig jó lapot húzni. A nagy sebességű vetésnél a vetőgép jobban zötyög, pontatlan a vetés, ezért nagyobb csoroszlyanyomással kell menni. A nagy nyomás viszont a vetőbarázda falát nyomja össze. Ezáltal nehezebb a vetőbarázda bezárása, ill. a kis növényke gyökérzete is nehezebben tudja áttörni azt. A tüskés, ill. ujjas tömörítőt mindig a műtrágya csoroszlya felőli részére kell feltenni azért, hogy az összetömörített barázda falát ezen az oldalon próbáljuk szétroncsolni. Így a gyökérzet könnyebben eljut az indító műtrágyához.
A takarónövénnyel borított talajokon a vetés megkönnyítésére kétféle mód van. Vagy a rögterelők használata, amelyek félretolják a növényi maradványokat, vagy a bátrabbaknál, a nagyobb szármaradványba való vetésnél a notill vágótárcsák nyitják az utat a csoroszlyák előtt.
A Maestro egy eszköz a biztonságosabb gyérsoros vetéshez, azonban alap a talaj! Különböző területeken jól tud működni a Focus – Maestro gépkapcsolat, ahol a Focus a talajt sávosan műveli és egyben műtrágyáz is. A műtrágyával a növények gyökereit tudjuk irányítani, ezért a depó műtrágyázás igenis átgondolandó akár a vetéssel, akár az őszi alapművelésekkel egy menetben elvégezve.
A termelők nagyon sokat tesznek a természet megőrzése érdekében, azonban még mindig van mit csinálni, ezek közül egyik: ültessünk minél több fát, cserjét a parcelláink köré! – a természet meghálálja majd!
Szász Zoltán, 30-7420203
