Húsz év alatt, 2002-2023 között 60-ról 465 milliárd forintra nőtt az új mezőgazdasági gépek és alkatrészek kereskedelme Magyarországon. A brutális növekedésben az utóbbi évek extrém drágulásai, de a nagyszabású európai uniós és állami támogatások, pénzügyi konstrukciók kedvező hatásai is benne vannak. Jó hír, hogy a piacot uraló legnagyobb kereskedők mellett stabilan tartják magukat a középhad forgalmazói is.
TAVALY MÁR SZEPTEMBERRE MEGDŐLT A 2021-ES REKORD
A mezőgazdasági gépek és alkatrészek kereskedelme az EU-csatlakozással vett újabb nagy lendületet: 2004ben durván 60 milliárdnyit, de már 2005-2006-ban jócskán 80 milliárd felett költöttek a gazdaságok új gépekre, alkatrészekre. És ez a növekedés a globális hitelválság (2009-2012) előtt 160 milliárdig emelkedett. Az újabb nagy ugrás 2014-től datálható, amikor stabilan 200 milliárd felett teljesített a szektor. Aztán újabb visszaesés következett, ami 2018-ig tartott (175 milliárd), ám azóta töretlen a markáns növekedés mind az újgép-, mind az alkatrészvásárlások terén. Tavaly már az egyéni és társas gazdaságok összesen 385 milliárd forintért vettek új mezőgazdasági gépeket és eszközöket. Ez nemcsak az értékét, de a növekedés nagyságrendjét illetően is figyelemre méltó: 65 százalékkal nagyobb, mint az egy évvel korábbi. Kisebb volumenű az alkatrészszegmens növekedése (12%), de 80 milliárdos nagyságrendje annak is jelentős. A kiugró eredmény léptékét érzékelteti, hogy már tavaly szeptemberre megdőlt a 2021-es egész évben produkált 269 milliárdos mezőgép-értékesítési rekord.
Az összességében 465 milliárdos mezőgép-forgalmazás különösen annak fényében elismerésre méltó teljesítmény, hogy a tavalyi évet különösen tépázták objektív nehézségek. Nemcsak a Covid-világjárvány logisztikai, ellátásilánc-problémái jelentkeztek még, hanem az oroszok Ukrajna elleni agressziójának következményei, továbbá a drámai szárazság okozta bevételkiesések is. Persze, ahol volt termés, ott a kiemelkedően magas terményárak elősegítették a beszerzési döntéseket, továbbá az elérhető támogatások – például a precíziós gazdálkodásra történő átállást elősegítő pályázat – is előmozdította a gépvásárlásokat.
POZITÍV TREND A PRECÍZIÓ, A KORSZERŰSÉG
A precíziós átállást, a technikai modernizációt szolgáló beruházások egyébként ugyancsak évek óta tapasztalható trend. Ez nem volt mindig így. Még a 2010-es években is gyakorta visszatérő aggály volt, hogy a gazdák-gazdaságok nem az előremutató technológiai szükséglet, hanem a pályázati lehetőségek alapján vásárolnak. Ez sokszor a méretgazdaságosság, a kihasználhatóság érveinek ellentmondó gépvásárlásokban nyilvánult meg. Az utóbbi években vett fordulat tényét az adatokat közlő Agrárközgazdasági Kutatóintézet a 2022-es vásárlások részleteit elemezve is megerősíti: technológiai modernizáció zajlik a hazai mezőgazdaságban. Jelentősen nőtt a kereslet a precíziós gazdálkodás gépei, elsősorban a traktorok, kombájnok, permetezők, valamint a terv szerinti kijuttatásra képes munkaeszközök iránt. A Vidékfejlesztési Program keretében tavaly júliusban meghirdetett, precíziós gazdálkodást támogató felhívásra 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók.
A KEDVENCEK: TRAKTOROK, RAKODÓK
A mezőgéppiac legfontosabb szegmense természetesen továbbra is a traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2022-ben 2021-hez képest 809cel több, azaz 4192 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 136 milliárd forintért. Közöttük a legnagyobb részarányt a 101–140 LE-s, valamint az 50–100 LE-s kategória képviselte 26, illetve 24 százalékkal. Ezekből a traktorokból összességében 22 százalékkal nőtt az eladás. A 141–190 LE-s kategóriába tartozókból 36, a 191–260 LE-s nehéz univerzális traktorokból 28 százalékkal bővült a kereslet. A 260 LE fölötti traktorok értékesített mennyisége 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat.
Az önjáró rakodók értékesítése 5 százalékkal haladta meg 2022-ben a bázisidőszak értékét, ami 669 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 508-ból 318-at a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 7 százalékkal csökkent, míg a csúszókormányos kisrakodókból 71 százalékkal nőtt az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 648-al szemben 706 talált gazdára 2022-ben. A tavalyi évben a gabonakombájn-piac jelentősen bővült, 403 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 50 milliárd, míg 2021-ben 252-t értékesítettek 26 milliárd forint értékben. A kombájnokhoz 18 százalékkal kevesebb kukoricabetakarító adapter talált vevőre 2022-ben. Napraforgó-betakarító adapterekből viszont 23 százalékkal nőtt az értékesítés.
A BÁLACSOMAGOLÓ ÉS SZEMENKÉNTI VETŐGÉPVOLT A SLÁGER
Élénkült, bár a korábbi évekhez hasonlóan idén is változó képet mutatott a mezőgazdasági munkagéppiac.
Legnagyobb darabszámban (5930) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 2 százalékkal mérséklődött az értékesítés 2022-ben az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a tárcsás talajművelőkből és a magágykészítőkből vásároltak a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 2, a tárcsás talajművelőkből 12 százalékkal adtak el többet, míg a magágykészítőkből a bázisidőszak szintjén alakult a kereslet.
A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránt jelentősen nőtt az érdeklődés. Ebben a gépcsoportban a metszők, előmetszők és a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek.
Tápanyag-kijuttató gépekből 16, vetőgépekből 24 százalékkal múlta felül a kereslet az egy évvel korábbit. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (1141 darab) képviselik. A vetőgépek közül a legtöbbet a szemenkénti vetőgépekből értékesítettek (741 darab), ami 43 százalékkal haladta meg a 2021. évit.
A növényvédelem gépei iránti kereslet 22 százalékkal múlta felül a 2021. évi értékesítést. A piacra került 1554 növényvédő gépből 943 függesztett, illetve vontatott, míg 164 önjáró szántóföldi permetezőgép, 346 pedig ültetvénypermetező volt.
A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 18 százalékkal nőtt, ezen belül a rendkezelők eladása 24, a fűkaszák forgalma pedig 10 százalékkal emelkedett. A bálázógépekből 12 százalékkal többet értékesítettek, összesen 495re volt vevő. Mellettük 125 új bálacsomagoló gépet adtak el, 54-gyel többet, mint 2021-ben.
Az öntözőgépek eladásáról darabszámadat nincs a friss jelentésben, de az érték számottevően meghaladta a 2021-es szintet. Tavaly csaknem 13 milliárd forint nagyságrendben értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban ez még a 10 milliárdot sem érte el. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 6 százalékkal növekedett, pótkocsikból is 6 százalékkal értékesítettek többet, összesen 1091 darabot adtak el 2022-ben.
NAGY ÁREMELKEDÉSEK
Érdemes a darabszámok mellett a gépek pénzbeni értékére, vagyis árára kitérni – ebben az értelemben ugyanis hatalmas volt a növekedés néhány szegmenset illetően. Gabonakombájnokért például csaknem kétszer, szemenkénti vetőgépekért pedig több mint kétszer annyit fizettünk, mint2021-ben. Ugyancsak átlagosan kétszeresére nőtt a szántóföldi permetezők forintértéke, de átlagosan majdnem háromszorosára a szilárdműtrágya-szóróké. Figyelemre méltó az önjáró szántóföldi permetezők köre is. Noha ez a növényvédelmi gépeken belül egy kisebb szegmens, a darabszám-emelkedés is jelentős: 2021-ben 58, tavaly 164 darabot adtak el Magyarországon, így értük adott pénz is lélegzetelállító: két éve az 58 gépért 4, tavaly a 164 darabért bő 17 milliárdot fizettek ki gazdálkodó szervezetek.
KEVESEK URALJÁK A PIACOT
Tíz évvel ezelőtt a közvetlenül mezőgazdasági felhasználóknak értékesítő gépforgalmazók száma meghaladta a százat, ugyanakkor 75 százalékuk részesedése nem érte el a 0,5 százalékos részarányt a teljes gépértékesítés árbevételéből. A közvetlenül gazdálkodóknak-gazdaságoknak történő gépértékesítés 75 százalékát tíz cég bonyolította 2014-ben. Már akkor is sokan értékesítettek tehát mezőgazdasági gépet, de a forgalom döntő hányada kevés számú vállalkozás kezében összpontosult. Ugyanakkor már abban az időben megfigyelhető volt a magyar piacon, hogy a legnagyobb forgalmazók mellett egyre inkább erősödnek a közepes gépforgalmazó vállalkozások. Aztán a 2020-es évek végére a hazai mezőgéppiac koncentráltsága némileg csökkent. A végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gépértékesítés vezető 10 cége akkor már „csak” a forgalom 70 százalékát teljesítette. Igaz, a 3 legnagyobb agrárgép-kereskedő az összes magyarországi gépeladás 53 százalékát bonyolította például 2017-ben. Ezek az adatok lényegében, azaz néhányszázalékos erősödés vagy csökkenés mellett, változatlanul fennálltak 2021-ben is, aztán 2022-ben az első tíz cég részesedése 1, a három legnagyobb vállalkozásé pedig 2 százalékponttal nőtt az előző évhez képest.
Kohout Zoltán
