Nagyszabású szántóföldi bemutatót tartott a KITE Zrt. Nádudvaron, ahol a változó klimatikus és gazdasági környezethez igazodó növénytermesztési megoldások kerültek középpontba. A rendezvény egyik leglátványosabb része a mozgógép-bemutató volt: nem önálló gépújdonságokat sorakoztattak fel, hanem egy egymásra épülő, vízmegőrzést és talajvédelmet szolgáló technológiai sort.
A kiindulópontot az adta, hogy a magyar szántóterületeknek ma is csak kis része öntözött, ezért a klímaváltozásból fakadó kockázatokra nem adhat választ kizárólag az öntözés fejlesztése. A gazdálkodásban egyre nagyobb jelentősége van azoknak az eljárásoknak, amelyek javítják a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességét, csökkentik a párolgási veszteséget, és a lehető legkevesebb bolygatással teszik lehetővé a következő növény termesztését.
A bemutatott technológiai sor alapját a CTF, vagyis a kontrollált művelőnyomos gazdálkodás adta. Ennek lényege, hogy a gépek előre tervezett, azonos nyomvonalakon közlekednek, így a taposás nem random módon a teljes táblát érinti, hanem meghatározott sávokra korlátozódik. Ez nem pusztán gépüzemeltetési kérdés: a tömörödött talaj rosszabbul fogadja be és tárolja a vizet, miközben a talajvédő művelési rendszerek – például a sávos művelés vagy a direktvetés – csak akkor működhetnek biztonsággal, ha a talajszerkezet nem sérül folyamatosan a teljes felületen.
A mozgógép-bemutató a betakarítással indult, mégpedig nem hagyományos vágóasztallal, hanem Shelbourne Reynolds XCV32 kalásztépő adapterrel. A kalásztépős betakarítás lényege, hogy az adapter nem a teljes növénytömeget viszi be a kombájnba, hanem elsősorban a kalászt választja le. Ezzel kisebb anyagmennyiség terheli a cséplő- és tisztítórendszert, ami javítja a kombájn területteljesítményét és a szem tisztaságát. A megoldás mintegy 30–40 százalékkal növelheti a kombájn betakarítási teljesítményét, miközben a magasan hagyott tarló új lehetőséget teremt a szármaradvány-gazdálkodásban.
Ez a magas, részben álló szalma első ránézésre akár nehézségnek is tűnhet, a bemutató logikájában azonban éppen ez volt az egyik legfontosabb elem. Az álló tarló fékezi a szelet, árnyékolja a talajfelszínt, mérsékli a felmelegedést és a párolgást. A cél tehát nem az, hogy a szármaradványt minél gyorsabban eltüntessük, hanem az, hogy a következő műveleteket ehhez az új felszínhez igazítsuk és talajfedettséget fenntartsuk.
CÉLZOTT LAZÍTÁS A MŰVELŐNYOMOKBAN
A betakarítási logisztikában a J&M X2431 átrakókocsi és a John Deere 6R 250 traktor gépkapcsolata mutatta meg, hogyan illeszthető a terményürítés is a CTF-rendszerbe. A megfelelő ürítőcsiga-hossz és a 3 méteres nyomtáv lehetővé teszi, hogy az átrakókocsi a kombájn mellett ugyanazon a nyomvonalon haladjon, így ne okozzon újabb taposási kárt. A menet közbeni ürítés további előnye, hogy csökkenti az állásidőt, és 15–20 százalékkal is növelheti a kombájn napi teljesítményét.
A következő lépés a művelőnyomok kezelése volt. Ha egy CTF-rendszerben a gépek mindig ugyanazon a nyomon járnak, ezek a nyomok idővel tömörödnek, ezért időszakos lazításuk elkerülhetetlen.
Erre mutatták be az Unverferth Zone Builder egyeneskéses lazítót, szintén John Deere 6R 250 traktorral. A gép nem a teljes felületen, hanem célzottan a tömörödött nyomvonalakat lazítja csak, így kisebb energiaigénnyel és költséggel avatkozik be ott, ahol erre valóban szükség van.
Az egyenes késes kialakítás minimális felszíni talajbolygatással dolgozik. A lazító nem fordítja fel a talajt, nem bontja meg feleslegesen a felszínt, mégis képes a tömörödött réteg megszüntetésére. Munkamélysége akár 50 centiméter is lehet, teljesítményigénye pedig körülbelül 50–70 lóerő késenként, a körülményektől függően. Az ilyen jellegű nyomlazítás után a technológia folytatható direktvetéssel vagy sávműveléssel is.
DIREKTVETÉS ÉS SÁVOS MŰVELÉS MAGAS TARLÓBAN
A kalásztépett tarlóba történő takarónövény-vetéshez a John Deere C350L inputkocsival kapcsolt N530 sűrű soros no-till vetőgépet mutatták be, John Deere 8R 280 traktorral. A gépkapcsolat egyik fő üzenete az volt, hogy a direktvetés nemcsak ideális körülmények között értelmezhető. Nagy mennyiségű szármaradványban, magas tarlóban is lehet vetni, ha a vetőgép nem érzékeny az eltömődésre, megfelelő a csoroszlyanyomása, és a maglehelyezés mélysége stabilan tartható.
A vetőgép két gerendelyen elhelyezett vetőegységei nagyobb átömlési keresztmetszetet adnak, így a szármaradvány kevésbé hajlamos feltorlódni a gép előtt. A 9 méteres munkaszélességű gép hat szekcióban szakaszolható, az inputkocsi két tartálya pedig lehetővé teszi különböző frakciójú takarónövény-keverékek vagy vetőmag és műtrágya egy menetben történő kijuttatását.
A bemutató következő állomása a sávos művelés volt, Orthman 1tRIPr 12 soros sávos művelővel és John Deere 8R 340 traktorral. A sávos művelés a direktvetés és a konvencionális művelés közötti kompromisszumként értelmezhető: csak a vetősávot műveli, miközben a sorközökben a szármaradvány a felszínen marad. Ez egyszerre segíti a talajvédelmet és a kapás kultúrák gyorsabb tavaszi indulását, hiszen a megtisztított és sekélyen művelt sáv hamarabb melegszik, és kedvezőbb magágyat ad.
A bemutatott Orthman sávos művelő nem a hagyományos késes kialakítással dolgozott, hanem sekélyművelő, vertikális tárcsás egységekkel. Ez alkalmassá teszi tavaszi sávfrissítésre, másodvetés előtti sekély sávkészítésre, illetve olyan helyzetekre, amikor nincs szükség mélyebb lazításra vagy alaptrágya-lehelyezésre. A nagy méretű elővágó tárcsa, a sortisztító elemek és a hullámos tárcsák feladata, hogy a magas tarlóban is kialakítsák azt a sávot, amelybe a következő gép már biztonsággal vethet.
A sávok pontos követéséhez külön figyelmet kapott az RTK-pontosságú navigáció és az AutoPath-rendszer. A sávművelő valós nyomvonalát dokumentálják, majd ezt a vetésnél újra felhasználják. Ez azért lényeges, mert a sávos művelés csak akkor működik jól, ha a vetőgép valóban abba a sávba helyezi a magot, amelyet az előző művelet előkészített.
POZÍCIONÁLT VETÉS, TÁPANYAG- ÉS NÖVÉNYVÉDELEM
Erre a feladatra a John Deere 1775NT CCS ExactEmerge szemenkénti vetőgépet mutatták be John Deere 7R 290 traktorral. A gép ebben a technológiában nem pusztán vet, hanem több kapcsolt műveletet is elvégez. A sortisztítók és az elővágó tárcsák a vetőegységek előtt tovább tisztítják és művelik a sávot, a kefés maglehordó rendszer pedig nagyobb sebesség mellett is pontos tőtávolságot biztosít. A folyékony nitrogén a sor mellé, a starter és szükség esetén a talajfertőtlenítő pedig a magárokba juttatható.
A magárok zárása külön hangsúlyt kapott. A száraz környezetben egy nyitva maradó magárok gyors vízveszteséget és egyenetlen kelést okozhat. A tüskés zárókerekek, a láncos elmunkáló elem és a pneumatikus talajnyomás-fokozó rendszer azt szolgálják, hogy a vetőmag stabil mélységbe kerüljön, majd a magárok minden körülmény között megfelelően záródjon vissza.
A tápanyag-kijuttatásnál a J&M NitroGro folyékony nitrogén-injektáló következett, John Deere 6R 215 traktorral. A CTF-, strip-till- és no-till rendszerekben a nitrogén kijuttatása különösen fontos kérdés, mert kevesebb művelettel, de pontosabban kell a növény igényéhez igazítani az utánpótlást. A J&M NitroGro nagy kapacitású tartállyal, talajkövető injektáló tárcsákkal és lezáró kerekekkel dolgozik, így a folyékony nitrogént pozícionáltan, a gyökérzóna közelébe képes kijuttatni, akár nagy mennyiségű szármaradvánnyal borított sorközökben is.
A gépsor utolsó eleme a Hagie STS 12 önjáró permetező volt, 36 méteres szórókerettel. A nagy hasmagasságú gép a teljes tenyészidőszakban használható növényvédelmi vagy tápanyag-kijuttatási feladatokra. A bemutatón az ExactApply kijuttatástechnológia, a fúvókánkénti szakaszolás és a pulzáló fúvókavezérlés kapott hangsúlyt. A rendszer állandó nyomást és cseppméretet tart különböző haladási sebesség mellett is, kanyarodáskor pedig képes a kijuttatási mennyiséget kompenzálni a bejárt keretívnek megfelelően.
A foltpermetezés előírástérkép alapján, drónos felvételezésre építve is megvalósítható, de a technológia továbbvihető kamerakép alapú valós gyomfelismerés felé is. A 15”/30” fúvókaosztás lehetővé teszi a sor- és sorközkezelést, vagyis nem feltétlenül kell a teljes felületet kezelni, ha a növényvédelmi cél pontosabban is elérhető. Ez a vegyszer-megtakarítás mellett a környezetvédelmi elvárások teljesítésében is szerepet kaphat.
A nádudvari bemutató legfontosabb tanulsága az volt, hogy a műszaki fejlesztések akkor értelmezhetők igazán, ha agronómiai problémákra adnak választ. A kalásztépő adapter, az Unverferth nyomlazító, a sűrűsoros direktvetőgép, a sávos művelő, a precíziós szemenkénti vetőgép, a nitrogén-injektáló és az önjáró permetező ugyan külön-külön is érdekes gépek, de valódi jelentőségük az egymásra épülő rendszerben jelenik meg.
Fodor Mihály (A fotók a szerző felvételei)
GÉPmax Tudástár: CTF (kontrollált művelőnyomos gazdálkodás) – Olyan termesztéstechnológiai rendszer, amelyben a mezőgazdasági gépek mindig azonos, előre kijelölt nyomvonalakon közlekednek. Ez csökkenti a talajtömörödést, javítja a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességét, valamint hatékonyabbá teszi a direktvetés, a sávművelés és más talajkímélő művelési rendszerek alkalmazását.
