Direkt módon

A direktvetés egyre jobban terjed. A francia Novag T-ForcePlus vetőgéppel köztes növény és repce vetésekor alkothattunk képet a gép műszaki megoldásairól, és beszélgethettünk a gazdálkodással kapcsolatos kihívásokról.

Eddig nálunk a direktvetéssel művelt terület aránya 1,5% alatt volt. A jövőben ezzel a termesztési móddal egyre gyakrabban találkozhatunk, aminek az elmúlt forró nyarak víztakarékos intézkedései vagy akár a sokat vitatott CO2-adóztatás is indoka lehet.


TESZTFELTÉTELEK: A repce bőséges köztesnövény-állományba került direktvetéssel

A glifozát közelgő tilalma ellenére a direktvetésnek van jövője. A hagyományos gazdálkodásról a direktvetésre történő sikeres átálláshoz tudás és tapasztalat szükséges. A gazdálkodóknak a legmagasabb szintű földművelési és növénytermesztési ismeretekkel kell rendelkezniük. A legfontosabb téma a vetésforgó, a talajtani ismeretek, a növények táplálása és a megfelelő technológiák.

A trendjelentésben szereplő egyik gyártó a francia Novag cég. A piacon új szereplőként is rendelkezik tapasztalatokkal, mert a Novag alakította át az ausztrál Cross Slot gyártó No-Tillage gépeit az európai piacok számára. Az évek során elváltak útjaik, a vetősorok szabadalma kifutott, és lehetővé tette a Novag számára, hogy tovább finomítsa ezeket a megoldásokat, de erről a későbbiekben még bővebben lesz szó.


A betakarítás után a T-ForcePlus 440 vonult a tarlóra köztesnövény-magkeverékkel


Szállításhoz a vetőgépet közúton is engedélyezett méretűre csukják össze

Az értékesítés és a szerviz Németországban még gyerekcipőben jár. A Novaggal kapcsolatos megkereséseket Alexander Klümper és csapata intézi. Alexander Klümper direktvetési szaktanácsadó, és sokak számára a saját fejlesztésű Cross Slot vetőgépéről ismert.

Az előző évhez hasonlóan a jövőben is terveznek néhány bemutató körutat, ahol nemcsak a Novag-technológiát, hanem a szántóföldi műveléssel kapcsolatos témákat is megvitatnak.

Egy 4 m széles T-ForcePlus 440 vetőgépet kísérhettünk el gabonatarlón végzett köztes növény vetésekor. Augusztus végén pedig Németországban az első 6 méteres Novag géppel egy zöldtrágyával gazdagon ellátott területre mehettünk repcevetéshez.


A gép oldalsó szárnyaiba súlyok helyezhetők – itt 600 kg


Golyóscsapok segítségével minden egyes csoroszlya manuálisan kikapcsolható (opcionális felszereltség)


A Novag szintezéséhez egy hidraulikus csuklós vonórúd áll rendelkezésre

Technikai adatok

keret: 4 m (440)/6 m munkaszélesség (640), három részből áll, hidraulikus vonórúd munkahenger; dupla tartály 4200 l (440)/5400 l (640); sortávolság 17,5/18,75/19/25 cm; sorok száma 16/21/23/24/32; opcionálisan két további tartály, mindkettő 120 liter
vetőegység: paralelogramma vezetésű, vágótárcsa, 575 mm méretű, két 20 mm széles oldalkés, maglesodró, 115 mm (opcionálisan 75 mm) tömörítőkerék; 100 kg saját tömeg; hidr. autom. állítható csoroszlyanyomás (50-500 kg), soronkénti külön kiemelés opcionális
adagoló: két fő adagolóegység, 0,5–500 kg/ha, hidraulikus meghajtás; hidraulikusan hajtott ventilátor; opcionálisan két további adagolóegység (kukoricavetéshez alkalmas)
méretek és tömegek: üres tömeg 7,5 t (440)/ 11 t (640); max. üzemtömeg 12 t (440)/17 t (640), opcionális kiegészítő ballasztsúly; hossza 6,5 m (440)/7,5 m (640)
németországi listaár (nettó): T-ForcePlus 440 típus 115 000 eurótól/a 640 típus 150000 eurótól (a vetősorok számától és a felszereltségtől függően)


Az egyes csoroszlyasorokat nagy és erős paralelogramma rendszerrel erősítik a kerethez

TEHERBÍRÓ FELÉPÍTÉS

Az első benyomás nem téveszt meg. Az összes váz és alkatrész rendkívül erős, ami az üzemtömegben is visszatükröződik. A T-ForcePlus 640 üres tömege 11 tonna, a 4 m-es változat 7,5 t. Feltöltve és ballasztsúlyokkal ellátva 17 t, illetve 12 t a végeredmény. Ez azonban viszonylagos, ahogy a későbbiekben is megállapíthatjuk.

A T-ForcePlus sorozat általános termékprogramjába öt modell tartozik, amelyek alapvetően a munkaszélességük és a tartálytérfogatuk alapján különböznek. Három részből állnak, tehát a közúti szállításhoz a két hatalmas oldalsó szárny függőleges irányban felhajtható. A középső szegmens a tartály alatt marad. A három kisebb T-ForcePlus modellhez (amelyek közé a 4 m-es tesztgépünk is tartozik) egy 4200 literes, kétrészes tartály tartozik.

A gazdálkodó a 2200–2000 literes vagy az 1500–2700 literes változatok között választhat, mert a kétrészes tartály belsejében a válaszfal szabadon elmozdítható – ez nagyszerű. Ez a lehetőség új az idei szezonban. A 6 m-es tesztgépünk tartálya is 2500/2900 liter vagy 1800/3600 liter között változtatható, az alkalmazási területtől függően. A teljes térfogat 5400 liter. Egy 3,6 köbméteres főtartály könnyen megtölthető két Big Bag zsákkal. Szükség esetén tartálytoldatok is felkerülhetnek a rendelési listára.

A kétrészes tartálynak köszönhetően egyidejűleg kijuttatható két különböző típusú vetőmag vagy a vetőmag mellett műtrágya is. Ha ez még nem elegendő, akkor kiegészítésképpen két további oldaltartály is rendelhető – ez összesen négy különböző fajtát (vagy műtrágyát) jelent. Hátul helyezkednek el, ahová egy külön lépcsőn lehet feljutni, térfogatuk külön-külön 120 liter.

Az összes vetőmag-, illetve műtrágyatartályba szenzorokat integráltak, hogy a töltöttségi szint digitálisan ellenőrizhető legyen a terminálból.


Ha a vetési mélységet meg kell változtatni, akkor a gazdálkodónak ezt külön-külön kell megtennie minden egyes csoroszlyánál


Tesztgépeink 115 mm széles tömörítőkerekekkel dolgoztak


A vetősor vágótárcsából, oldalkésből, maglesodróból és tömörítőkerékből áll

VÉGTELEN LEHETŐSÉGEK

Ha vetünk egy pillantást a nagy főtartály alá, akkor láthatjuk a T-ForcePlus széles körű felhasználási lehetőségeit. A két fő adagolóegység hidraulikus meghajtású (a teljes olajszükséglet kb. 60 l/min a 440-es modellnél, 90 l/min a 640-esnél), egyaránt használható műtrágyához és bármilyen szántóföldi növényhez. A kijuttatott mennyiség 0,5 és 500 kg/ha között változhat. A pneumatikus elosztó ventilátora a fej előtt helyezkedik el, és szintén hidraulikus meghajtású. A három kis modellnél mindkét elosztófej a hátsó tartályban található. A nagy vetőgépeknél a főtartály mögött és az esetleg még használt kiegészítő tartályok előtt helyezkednek el.

A két kiegészítő tartály magadagolói szintén hidraulikus hajtásúak, és különböző használati célokra konfigurálhatók. A ventilátor légáramában reteszek nyithatók, ami lehetővé teszi, hogy a vetőmagot közvetlenül a fő magadagoló vetőmagáramába keverhessük. Használhatjuk például finom vetőmagok és durva vetőmagok keverékének előállítására vagy csigairtó szer hozzáadására.

A következő alternatíva a magok szétterítése kis „ütközőtányérokkal” a gép mögött. Sorfüggő vetés is lehetséges. Ehhez a vetőcsövek lekapcsolhatók vagy átfordíthatók. Repcemag vetésekor minden második sor között így alávetést lehet végezni lóbabbal vagy borsóval. Kukorica esetén az úgynevezett Bio-Strip Till eljárás is lehetséges. Ilyenkor a tervezett kukoricasorokban mélyen gyökerező hüvelyeseket vagy retket vetnek. A többi sorba pl. herefélék kerülhetnek.

Néhány szó a kukoricavetésről: a T-ForcePlus vetőgép elméletileg erre is alkalmas. Erre a célra a másodlagos magadagoló berendezések felszerelhetők kukoricavetésre alkalmas rotorokkal – azaz mechanikus adagolóval. A legjobb esetben egy kukoricaszem egy-egy lyukat foglal el.

A két másodlagos magadagoló hat vagy négy kimenete a csoroszlya oldalkéseihez vezethető, ahol a tényleges talajba juttatás történik. A 25 cm-es sortávolsággal rendelkező 6 méteres tesztgép tizenkét sorban a kukoricát 50 cm-re, nyolc sorban 75 cm-re tudja vetni.

A hosszirányú eloszlásért pontlevonás jár. Aki forgatás nélküli talajművelést alkalmaz, és alig szerepel kukorica a vetésforgójában, annak érdemes elgondolkodnia ezen a megoldáson, mivel a direktvetésre alkalmas kukoricavető gép drágább lenne. Ezzel kapcsolatban a következő idényben kerül sor kísérletekre.


Pillantás a két oldalkésre hátulról. A tárcsához csatlakoznak, és fordított T-alakú rést vágnak a talajba


A vetőnyílás átlósan látható a képen. Ide vetettük a köztesnövényt


A vetőnyílások egy része felismerhető. A repcemagot a tömörítőkerekek jól lezárták

MÉLYSÉGTARTÁS SÚLYOKKAL

A vetőegységek szintén teherbírónak tűnnek. Váltakozva helyezkednek el az első és a hátsó gerendelyen/szárnyrészen. Ez egyrészt jobb súlyeloszlást eredményez, másrészt a vetőegységek túl szélesek ahhoz, hogy egymás mellé kerüljenek.

A minimális sortávolság 18,75 cm (32 sor). A mi 6 méteres gépünkre 24 sor volt felszerelve, 25 cm-es távolsággal. A 4 méteres tesztváltozatunk egymástól 19 cm távolságra elhelyezett 21 vetőegységgel dolgozott, de a 3 és 4 méteres T-Force vetőgépek 17, 5 cm-es sortávolsággal is kaphatók. A sortávolság későbbi megváltoztatása nem lehetséges – ezt sajnáltuk.

A sorok paralelogramma függesztésben helyezkednek el a „vetőgerendelyeken”. Középen egy hidraulikus munkahenger található, amellyel minden sor felemelhető vagy beengedhető a táblavégi fordulónál.

A munkahenger kétkörös, ami azt jelenti, hogy vetés közben nyomást tud gyakorolni a csoroszlyarendszerre. Nyomás nélkül 100 kg (a vetőegységek saját tömege) fejti ki a hatását, maximálisan 500 kg nyomást lehet soronként előállítani.

Összességében ez 12 tonnát jelent a mi 640-es T-Force vetőgépünk esetében, amelyet a vetőgép a csoroszlyák számára tartalékol. Opcionálisan akár 2,5 tonnás ballasztsúllyal is elláthatók; a 4 m széles gép esetében ez 1,2 tonna. Ez különösen agyagos talajon és nehéz körülmények között nevezhető kötelezőnek. Elméletileg a hidraulikus rendszer tehermentesíteni is tudja a vetősorokat, ha a vetés előzetesen megmunkált homokos talajon történik.

A Novag vetőgépek nagy súlya a hordképes direktvetéssel művelt talajon általában nem jelent problémát – ami a széles gumiabroncsoknak (800/45 R26.5 vagy R30.5) is köszönhető. A traktor ezen kívül gumiabroncsnyomás-szabályozó rendszerrel is rendelkezik, amely a 440-en 1 bar és a 640-en 1,2 bar nyomást biztosít. A gyártó szerint az egy csoroszlyára jutó vonóerőigény laza talajokon körülbelül 3 lóerő; kötött talajon ez elérheti a12 lóerőt is. A munkavégzés sebessége akár 12 km/h is lehet, de ez nagymértékben függ a talaj jellegétől.

Példa: a gyökerekkel gyengén átszőtt vagy megművelt talajokon kevesebb az összetartó erő, így csökkentett munkasebességet igényelnek. Sűrű gyepen felülvetéskor gyorsabban lehet haladni. Minél alacsonyabb a munkasebesség, annál kevesebb a talajmozgás, ami a direktvetés célja.


A nagy géptömeg nem jelent problémát a hordképes talajokon. Ebben segít a széles gumiabroncs és a guminyomás-szabályozó rendszer is


A fő adagolóegységek kalibrálásához rendelkezésre áll egy-egy megfelelő gomb

Szakmai vélemény

A NOVAG MEGGYŐZŐ MUNKÁT VÉGZETT A TESZTTERÜLETEKEN Hendrik Habermann (Hameln) körülbelül 500 hektáron gazdálkodik. 15 hektáron pedig próbaképpen a direktvetés elve alapján műveli a területet. Már számos direktvetésre alkalmas vetőgépet kipróbált, de nagyon elégedett a Novag (bérelt gép) és a Cross Slot csoroszlya munkájával, így a következő kísérleteket ezzel a géppel folytatja. „Egyelőre még nem tudom elképzelni a teljes gazdálkodást direktvetéssel, mivel cukorrépa és burgonya van a vetésforgónkban. A vetőgép vásárlása lesz az átállás utolsó lépése. Először tapasztalatokat kell gyűjtenünk, és meg kell szereznünk a megfelelő tudást” – mondja Habermann. Adott esetben bővíteni szeretné a tesztterületét.

Augusztus végén bőséges köztesnövény-állományba repcét vetett. Sajnos a területen sok gondot okoznak az egerek. „Előtte hengereznem kellett volna a területet, hogy az állatoknak ne maradjon menedék” – mondja Habermann. „De az állomány jó állapotban van – szép erősek a növények.” Egy másik területen a repcét röviddel a betakarítás előtt jégeső érte. Habermann mulcsozta a területet betakarítás után, és a Novag vetőgéppel búzát vetett. „Ha megműveltem volna a területet szántóföldi kultivátorral, akkor minden évben küzdenem kellett volna a kikelő repcével. Ez különösen a répa esetében boszszantó. A maglehelyezés nagyon jó volt. A búzaállomány nagyon jól néz ki. Kíváncsian várjuk a terméshozamot.”

Közvetlenül a tavaly nyári aratás után vetett köztes növénnyel fedett területre most kukorica jön. „Az aszály ellenére 2019 nyarán a köztesnövény nagyon gyorsan kikelt. Télen kifagyott, így most a Novag vetőgéppel közvetlen vetéssel kukorica kerül a talajba. Mivel a befedett talaj lassabban melegszik fel, a későbbi vetést szorgalmazzuk.” A kukoricasorok közé fehérhere kerül. Habermann terve a következő: búzát vagy árpát szeretne ott vetni. „Különösen nagyra értékelem a Novag vetőgép rugalmasságát” – ezzel zárja a beszélgetést.


Ha szükség van a kiegészítő tartályokra, akkor levegőáramot meg lehet nyitni az adagolóegységek felé


A 6 méteres T-ForcePlus vetőgépen a fő elosztófejek a központi tartály mögött helyezkednek el


A kiegészítő tartály (például repcemag, csigák elleni granulátum vagy mikrotápanyagok) adagolójának szórási teljesítménye 0,1–10 kg/ha


A mechanikus adagolás, pl. kukoricához, mindkét oldalon hat kivezetéssel

CROSS SLOT RENDSZER

A Novag vetőgép legfontosabb eleme a tárcsa és a hozzá csatlakozó oldalkések kombinációja. A kialakítás a Cross-Slot rendszeren alapszik, de a Novag megerősítette és korszerűsítette. A vetőegységek most teljesen karbantartásmentesek – nincsenek zsírzógombok. A Cross Slot rendszernél soronként négy volt, amelyeket ráadásul nehezen lehetett elérni.

Az 575 cm-es tárcsa csipkézett, és a talajhoz képest merőlegesen fut – nem zár be szöget a talajjal, és nem is ívelt. Szétvágja, illetve lenyomja a növényi maradványokat, a tarlót vagy a növényzetet, és megnyitja a talajt. Két 20 mm széles oldalkés dolgozik mellette, melyek egy kicsi magbarázdát nyitnak. Úgy kell elképzelni, mintha a vágótárcsa egy lúdtalp kapát kettévágott volna. A két „fél lúdtalp kapa” elsősorban a talajfelszín alatt fejti ki hatását (fordított T), és alig keverik a talajt, annak kb. 90%-a érintetlen marad. Minden oldalkés integrált vetőcsővel rendelkezik – azaz duplasoros. Vethetünk mindkét oldalon magot, vagy az egyik oldalon a magot juttatjuk ki, a másik oldalon pedig a műtrágyát. A távolság kb. 1,5 cm, így a gyökerek nem tudnak megperzselődni a műtrágyától.

A tápanyagok korai bejuttatása mellett a műtrágya higroszkópos hatása is előnyös. Mivel a nedvességszívó képessége egészen a magig érezteti hatását, így a mag száraz körülmények között is ki tud csírázni. Ezenkívül a talaj felületén lévő szerves anyagokból álló réteg megtartja a nedvességtartalmat és csökkenti a párolgást.

Záróelemként soronként két sima tömörítőkerék dolgozik. 115 vagy 75 mm szélességben kaphatók. A szélesebb változatot, ami a mi gépünkön is volt, univerzális alkalmazásra tervezték, különösen homokos talajokon. Aki magas agyagtartalmú talajokon végez vetést, használja a keskenyebb kerekeket, mivel ezek jobban lezárják a magbarázdát. Szögbeállítás vagy hasonló nem létezik. A magasságuk beállításával azonban meghatározhatjuk a magok lehelyezésének mélységét. Ez nagyon finoman beállítható egy menetes állítógomb segítségével. Sajnos minden sort külön kell beállítani – ez sok időt vesz igénybe, és különösen a tartály alatt bonyolult. Viszonyítási alapként a meneten mindenesetre található egy lézerrel készült skála. Jó lenne egy központi megoldás. Ha azonban egyszerre több fajtát akarunk vetni, akkor a vetett magoknak megfelelően külön-külön minden csoroszlyához beállítható a lehelyezés mélysége.


A nitrogéntartály a ventilátor alatt helyezkedik el, hogy tompítsa az automatikus csoroszlyanyomás-szabályozást


A kisebb modellek elosztófejei a hátsó főtartályban vannak


Mindkét kiegészítő tartály 120 literes, és külön létrán érhetők el

MINDENT A JOYSTICK SEGÍTSÉGÉVEL

A vetésmennyiséghez és a kalibráláshoz szükséges beállításokat a monitoron lehet elvégezni. Beletelik egy kis időbe mire megszokja az ember a használatát, mert nagyon sok információt tartalmaz. Az irányítás elsősorban a joystick segítségével történik – főleg a kiemelésre és a leengedésre gondolunk. A táblavégi fordulóhoz léteznek műveletsorok, így először az adagolók lépnek működésbe/állnak le, ezt követik a vetőegységek. A gombok segítségével manuálisan előzetes adagolást is lehet végezni. A terület alapú mennyiségszabályozás műszaki háttere (akár mind a négy adagolóegységhez külön is elképzelhető) rendelkezésre áll ugyan, de a szoftver még nem tudja megvalósítani – ez 2020 nyarától várható. Az ISOBUS-vezérlés jelenleg még szintén nem lehetséges.

Az IntelliForce Plus rendszernek köszönhetően a csoroszlya nyomását a tömörítőkerekeken lévő mérőszenzorok mérik. Az állandó lehelyezési mélység elérése érdekében a vetősorok hidraulikus munkahengerei 0,3 másodpercen belül meg tudják változtatni a nyomást, az uralkodó talajviszonyoknak és a haladási sebességnek megfelelően.


A vetőgép fő funkciói a joystick segítségével kezelhetők


A tömörítőkerekek mérőcsapjai megmérik a nyomást, és a hidraulikus hengerek segítségével szükség esetén korrigálják


A köztesnövény szántóföldi növekedése gyors volt


A száraz viszonyok és a sok szerves anyag ellenére a növekedés üteme megfelelő volt

Összegzés

A T-ForcePlus vetőgépekkel a Novag teherbíró direktvetőgépeket kínál. Az osztott tartálynak és a két adagolónak köszönhetően különböző mennyiségek, vetőmagfajták és műtrágyák is kijuttathatók. Ezenkívül további két tartály is rendelkezésre áll adagolóval felszerelve. Még a kukorica is adagolható mechanikusan. A Novag Cross Slot rendszert használt a vetőegységhez. A gyakorlati szakemberek nagyon jó minőségű maglehelyezésről számoltak be. A nagy súlynak köszönhetően a csoroszlyanyomáshoz bőséges tartalék áll rendelkezésre.
+ erős, szilárd szerkezet
+ sokféle műtrágya-/vetőmag-kijuttatási lehetőség
+ osztott, nagy térfogatú tartály
+ magas csoroszlyanyomás lehetséges (automatikus szabályozás)
+ kukoricavetésre alkalmas
– még nem lehetséges szakaszolt kijuttatás
– nem ISOBUS-kompatibilis
– bonyolult kezelőmenü

Alexander Brockmann

CO2-adóztatás Cross Slot csoroszlya direktvetés földművelés francia glifozát gyakorlati teszt isobus lúdtalp kapa mezőgazdaság No-Tillage Novag T-ForcePlus vetőgép