Fél évszázada rendezték meg az első AGROmashEXPO kiállítást

Több cikkben is beszámolunk az AGROmashEXPO/ Agrárgépshow szakvásárról. História rovatunkban ezúttal az 1973-ban megrendezett, legelső AGROmashEXPO-t idézzük fel.

Először 1973 nyarán tájékoztatták a sajtó képviselőit a rangos nemzetközi rendezvényről, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Hungexpo közös rendezésében szeptember 7. és 17. között tartottak meg a kőbányai vásárvárosban. Először rendezték meg Budapesten az AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítást és Vásárt, amelynek előkészületeiről tájékoztatták a sajtó munkatársait. Mint elmondták, hazánk mezőgazdaságában a gazdálkodás hagyományos rendjét a termelési rendszerek megalakulásával iparszerű termeléssé változtatja a korszerű technika. Épp ezért elengedhetetlenül fontos, hogy „ablakot nyissunk a világra”. A többi között főként ezt szerették volna elérni a nemzetközi gépkiállítás megrendezésével.

TÍZ NAPON ÁT

Az első AGROmashEXPO 1973. szeptember 7-én nyitotta kapuit, és 10 napon át várta látogatókat. A megnyitón tartott sajtótájékoztató keretében dr. Kőrösvölgyi László, a HUNGEXPO akkori igazgatója tájékoztatta a hazai és külföldi újságírókat. Bevezetőjében hangsúlyozta a vásár szakmai jellegét. Hagyományos országos mezőgazdasági kiállításokat – az akkori állami vezetés ezzel kapcsolatos döntése értelmében – 1970-től csak a 5 évente rendeznek. Döntést azzal indokolták, hogy a mindent egyszerre bemutatni akaró vásárok a várt hatást éppen sokrétűségük miatt nem érik el. Ezért az egyes OMÉK-ok között élelmiszeripari, erdészeti szakkiállításokat rendeznek, amelyek sorát most az AGROmashEXPO ’73 – teljes nevén Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gép- és Műszeripari Kiállítás és Vásár nyitotta meg. A rendezvényt a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban rendezték, ahol a KGST országok mellett a nagy nyugat-európai és tengerentúli mezőgépgyártó vállalatok is felvonultatták termékeiket, összesen 18 ország képviseletében, 168 kiállító. A mintegy 31 500-32 000 m² kiállítási területen 1300 gépet, berendezést és műszert láthattak az érdeklődők.

ÜZEMI BEMUTATÓK

Öt ágazati géprendszert mutatott be a MEZŐGÉP Tröszt. A gabona-, a kukorica-, a cukorrépa-, a szálastakarmány- és a szántóföldi kertészeti termesztés komplett géprendszerét tekinthették meg a kiállítás látogatói. Kukoricatermesztésből gyakorlati bemutatóra is sor került, két napon keresztül, a főváros melletti Tök községben, ahol a Bajai Állami Gazdaságban kialakított és továbbfejlesztett kukoricatermesztés komplex gépeit láthatták munka közben. Az első napon 1100 szakember tanulmányozta működés közben Agárdon és Komáromban a korszerűsítéshez ajánlott mezőgazdasági termelési rendszereket, gépeket, munka- és üzemszervezési módszereket. Többek között Agárdon bemutatták a CPS kukoricatermesztési rendszer komplex gépsorát, a szőlőtermesztés modern gépeit, a silózás berendezéseit. A legtöbb érdeklődő a Komáromi Állami Gazdaságot kereste fel, ahol egyebek között a cukorrépa- és a lucernatermesztés komplex géprendszerét, a lucernaszállítás és lucernaliszt-készítés technológiáját tanulmányozhatták.

Viszont a napjainkban is megszokott pozitív tartalmú kiállítási sajtóközlemények helyett sokan biztos kíváncsibbak arra, milyen akkori újdonságokat, innovációkat, illetve prototípusokat vonultatott fel az úttörő szerepet vállaló első AGROmashEXPO. Igen nagy feltűnést keltett például egy jövőbe mutató munkagép, a nagyteljesítményű szántóföldi művelést megvalósító olaszországi Cantone szuperkultivátor bemutatkozása a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár standján. Ez a „gépcsoda” egy menetben elvégzi a vegyszeres gyomirtást, a talajművelést, a szármaradványok bedolgozását, az alapművelést, a magágykészítést, a tápanyag-visszapótlást és a vetést.

TRAKTORÚJDONSÁGOK A VASFÜGGÖNY KELETI FELÉRŐL

Az Agrotröszt standján a KGST berkein belül beszerezhető, illetve hazai gyártású erőgépnek is itt volt a szakmai nagyközönség előtti első premierje. Itt mutatkozott be az igen hosszú, több évtizedes pályafutást és több generációt megélt MTZ-80 és 82 traktor legelső, már sorozatgyártásra érett verziója. Ugyancsak itt láthatták először a hazai szakemberek a szovjet, törzscsuklós T-150K traktor hazánkba, gépvizsgálatra érkezett első példányát.

A hazai traktorgyártás ekkor már csak a Dutra D-4K-B traktorok különböző változataira redukálódott, mivel ekkor már megvolt a döntés a Rába MVG-hez való csatolásról. Igazi újdonság a magyar traktorgyártásból egyedül a Dutra-1300 traktor volt, melyben egy 5 hengeres Rába-MAN motor szolgáltatta a nyomatékot. A cseh traktorgyártást a T-4K-14B kistraktor és az új Skoda Liaz ST-180 erőgép képviselte. Utóbbi a méretei és kormányzási megoldását tekintve a T-150K traktor kategóriájába tartozott. Ám Skoda M634 dízelmotorja 180 LE teljesítményű volt, sebességváltója Prága, keréktengelyei Madara gyártásúak voltak. A traktor fejlesztésénél a LIAZ MT 706 teherautó egyéb részegységeit is felhasználták.

ÚJDONSÁGOK A TENGERENTÚLRÓL

Akkoriban a nagy nyugat-európai, illetve amerikai márkákat maguk a gyártók képviselték a kiállításon. A John Deere gyári képviseletének standján például mindig nagy volt az érdeklődés. Nem véletlenül, hiszen több kiállított gépjük nemzetközi szinten is újdonságnak számított. Ilyen volt pl. a John Deere 7520 törzscsuklós traktor, amely olyan nagy sikert aratott, hogy a bemutatkozás után 9 darab munkába is állt itthon a nagy értékű, elegáns megjelenésű traktorból. Szintén újdonság volt a John Deere-4630 nehézuniverzális traktor, amely megalapozta itthon a John Deere traktorok napjainkban is elismert státuszát. Új önjáró silózó is debütált a zöld-sárga gépek standján. Az 5400-es magajáró szecskázó egy vadonatúj széria első tagja volt, és a hazai premiert követően ebből a sorozatból is szép számmal munkába állt a magyar gazdaságokban.

Szintén az amerikai Hesston a 4000-es sorozatú önjáró silózóját mutatta be a nagyközönségnek, de a három kerekű, 620 típusú önjáró rendrevágója is nagyon sok érdeklődőt vonzott.

Hatalmas, 11 tonnás, amerikai műtrágyaszóró felépítményt is láthattak a kiállítás érdeklődői Rába-MAN 836 tehergépkocsira szerelve. A nagy kapacitású felépítmény a hazai fejlesztésű, szintén 11 tonna teherbírású műtrágyaszórót a tervezéséhez, tapasztalatszerzés gyanánt importálták.

NÉMET GÉPEK, NYUGATRÓLÉS KELETRŐL EGYARÁNT

A CLAAS abban az időben kezdte emelkedő darabszámban munkába állítani itthon az új Dominator kombájncsaládjának 80-as, 100-as típusait. Nagy tábla hirdette a sárga-fehér egyenruhában kiállított Dominator 100 kombájnon, hogy összesen 350 darab 80-as és 100-as típus dolgozik már az országban, a CPS rendszerén belük hazánkban. Ha már a nyugatnémet gépeknél tartunk, a tradicionális német márkák közül a Deutz, Schlüter erőgépújdonságai, a Fahr, Hassia, Rabewerk illetve Rau munkagépei nyűgözték le a nyugati minőséggel a hazai gazdaságok szakembereit.

Németország keleti feléből a jól ismert gyártó Kombinat-ok mutatták be újdonságaikat. A legnagyobb újdonság a Fortschritt T-088 lehordószerkezetes pótkocsi volt. Ez az NDK-magyar kooperációs gyártásnak köszönhetően hatalmas darabszámban terjedt el.

A szovjet gépgyárak termékeinek kereskedelmét bonyolító Traktoroexport vállalat részéről a fent említett traktorújdonságok mellett a betakarítógépek terén is volt alkalom új széria premierjére. A Kolosz SZK-6 aratócséplőgép gyártását a kiállítást megelőző évben kezdték el a taganrogi kombájngyárban, és itthon az AGROmashEXPO-n volt az első hazai bemutatkozása.

MAGYAR GYÁRTÓK ÚJ GÉPEI

A magyar mezőgépipart a Mezőgéptröszt, illetve a Budapesti és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár képviselték. A legkiemelkedőbb újdonságokat a HÓDGÉP műhelyéből mutatták be a kiállításon. Az egyik innovatív, új szállítóeszköz az EB-4 emelve billentő, egytengelyes pótkocsi volt, de szintén előremutató konstrukció volt a TP-12 háromtengelyes, 12 tonna teherbírású mezőgazdasági pótkocsi is. A 4,5 tonnás Tornádó műtrágyaszóró-széria vontatott tagja is bemutatkozott a kőbányai gépkiállításon.

HATALMAS LÁTOGATÓSZÁM

A kiállítást tíz nap alatt 150 ezren tekintették meg, és 183 termékdíjat adtak ki, ebből 68 arany, melynek több mint 50 százalékát magyar termékek kapták meg. A záró sajtóközlemény szerint a vásár sikerét igazolta, hogy az üzletkötések eredménye meghaladta az egymilliárd forintos értéket, így a folytatás már garantált volt.

Farkas Imre