Fontos pozícióban a mezőgazdasági gépgyártók
A modern mezőgazdaságban a nagymértékben hálózatba kapcsolt termelési folyamatok már régóta a mindennapok részei. Eszközeik a digitális technológiák, amelyek ma már messze túlmutatnak az egyes gépeken és gazdaságokon. A gazdálkodók ugyanis már nem elszigetelt vállalkozásokat működtetnek a gazdaságaikban és az istállóikban, inkább komplex nemzetközi értékláncokba integrálódnak. Ez vonatkozik a működési erőforrások beszerzésére éppúgy, mint a termények és állati termékek előállítására, és kiterjed a minőségellenőrzésre, a szállításra és a további feldolgozásra.
EMBEREK, GÉPEK ÉS FOLYAMATLÁNCOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSE
„A teljes folyamatlánc holisztikus szemlélete elengedhetetlen az európai ambiciózus fenntarthatósági célok, de az egyre összetettebbé váló globális kihívások miatt is. Az élelmiszerbiztonságot, valamint az éghajlat- és környezetvédelmet egyaránt fontos célként kell kezelni. Ennek eléréséhez az embereket, a gépeket és a folyamatláncokat össze kell kapcsolni. A kulcsszó itt az átjárhatóság” – mondta Dr. Tobias Ehrhard, a VDMA Mezőgazdasági Gépek ügyvezető igazgatója.
AZ ÜZLETI FOLYAMATOK ZÖKKENŐMENTES DIGITÁLIS LEKÉPEZÉSE
Az átjárhatóság azonban sokkal több, mint a traktor és a munkagép mechanikus, hidraulikus vagy elektronikus összekapcsolása, amit már ezerszer gyakoroltak. „A mezőgazdasági technológia már régen túllépett ezen a szinten. Tehát korántsem elegendő csupán a gépek, szoftverrendszerek és vállalatok internetre kapcsolása és összekapcsolása. Sokkal inkább lehetővé kell tenni minden szereplő számára, hogy teljes üzleti folyamatokat és adatcsomagokat hálózatba kapcsoljon egymással, és azokat teljesen digitálisan térképezze fel” – jegyezte meg Ehrhard.
A cél a „digitális folytonosság”, ami alatt egy zökkenőmentes digitális folyamatláncot ért, amelyet a gyakorlatban már tesztelnek a szántóföldi gazdálkodásban. „Aki csak a vetéstől a betakarításig gondolkodik, az már túl rövid távon gondolkodik” – magyarázza Ehrhard. Az integrált folyamatlánc ugyanis sokkal nagyobb adat- és információcsomagokat foglal magában: „Ez a gyártóspecifikus bemeneti adatokkal kezdődik, például a növényvédő szerek megfelelő keverékével, és az állami és szövetségi hivataloktól származó, pontosan használható geo- és kataszteri adatokkal folytatódik. A tényleges vetéshez, trágyázáshoz, növényápoláshoz vagy betakarításhoz viszont funkcionálisan integrált gépi adatokra van szükség, hogy a rendkívül pontos beállítások automatikusan elvégezhetők legyenek. A későbbiekben aztán a zökkenőmentes logisztikai és feldolgozási adatok segítségével tudunk pontokat szerezni” – hangsúlyozta Ehrhard.
Összességében az átjárható folyamatok nagyobb hatékonyságot, nagyobb termelékenységet és pozitív hozzájárulást jelentenek az éghajlat- és környezetvédelemhez. Ennek eléréséhez minden adatnak gépileg olvashatónak kell lennie, szabványosított interfészeken keresztül kell továbbítani, és megfelelő protokollok segítségével kell biztosítani.
GLOBÁLIS ÁTJÁRHATÓSÁG A SZÁMTALAN ELSZIGETELT MEGOLDÁS HELYETT
„Ami ezekben a példákban közös, az a saját gép- és rendszervilágon túli következetes gondolkodás. Ehhez a digitális változáshoz szükséges felkészültség mellett mindenekelőtt jogilag kötelező érvényű adatprotokollokra van szükség. Magától értetődik, hogy ezeknek megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőnek kell lenniük” – magyarázta Tobias Ehrhard. A szabványosított kommunikációs protokollok elengedhetetlenek ahhoz, hogy bármilyen gép, szoftverrendszer, vállalat és végfelhasználó zökkenőmentesen tudjon egymással együttműködni. „A saját megoldások önmagukban senkit sem visznek sehová. Ezért hoztunk mindenkit a fedélzetre: a gyártókat, a szolgáltatókat, a gazdálkodókat és a fogyasztókat. Egy többszereplős közösségre támaszkodunk, mert az előnyök minden egyes további szereplővel nőnek”. A VDMA Mezőgazdasági Gépek tudatosan követi a közös szabványokkal és világos szabályozási keretekkel rendelkező nemzetközi stratégiát. Az egymással versengő kezdeményezések sokasága ellenkezne az agrárgazdaság átfogó átjárhatóságával, mivel a cél a márka- és rendszerhatárok leküzdése. „Az ésszerű digitális koncepciók integráló jellegűek, és nem elszigetelt, önálló megoldások. Széles körű elfogadással kell találkozniuk az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha erőteljes normákban és szabványokban állapodunk meg. Pontosan ezen az úton járunk jelenleg a digitalizációban, mégpedig ígéretes módon. Ez egyaránt vonatkozik a családi vállalkozásban működő kkv-kra és a nagyvállalatokra” – összegezte Ehrhard. „Európának és az európai mezőgazdasági technológiának meg kell védenie eddigi erős pozícióját a világpiacon. Ez egyaránt vonatkozik a kutatásra és a szabványosításra. Itt megfelelő szakértő személyzettel kell képviseltetnünk magunkat az érintett szervezetekben. És ezekben az erőfeszítésekben nemcsak magát a mezőgazdaságot kell szem előtt tartanunk, hanem a kapcsolódó ágazatokat is be kell vonnunk. Erről jelenleg nagyon nyílt és konstruktív párbeszédet folytatunk az érintett partnerekkel” – hangsúlyozza.
A cikkben is jelzett komplex szemléletnek köszönhetően az Agritechnica szakkiállításon ezüstérmet nyert például az Agtech tömörödésmegelőző rendszere
A KNOW-HOW KÖZVETÍTÉSE MINDEN SZINTEN
Végül, de nem utolsósorban az iparági szintű digitalizáláshoz a gyakorlatban is szükség van a know-how-hordozókra. Elengedhetetlenek a minden szinten, a műszaki és vezetői személyzet számára szervezett képzési intézkedések. Hiszen a géphasználat és a folyamatirányítás funkcionális szempontjai mellett jogi kérdések, például az adatok tulajdonjoga, vagy kereskedelmi témák is napirenden vannak, amelyeket hozzáértően kell kezelni.
Összeállította: Fodor Mihály • Forrás: VDMA
