fbpx

Innovatív megoldások növényvédőszer-csökkentésre

Írta: GÉPmax-2022/IV. lapszám cikke - 2022 július 25.

Hazánk legnagyobb precíziós gazdálkodással és agrárdigitalizációval foglalkozó szakmai fórumát, a PREGA Konferenciát és Kiállítást hetedik alkalommal rendezték meg, ahol mintegy 1000 résztvevő 120 előadást hallgathatott meg. A rendezvény második napján górcső alá vették a drónos monitorozást és -kijuttatást, de fókuszban állt a növényvédelem és növénykondicionálás is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agroinform.hu által szervezett PREGA Konferencia és Kiállítás nagy hangsúlyt fektetett az agrárdigitalizációt szolgáló pályázattal megszerezhető leghatékonyabb felhasználási lehetőségek bemutatására a szakmai alappillérektől a komplex rendszerekig. Az új technológiák és módszerek megismertetése mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy milyen hátrányok érik azokat, akik nem használják ki a precíziós gazdálkodás adta előnyeket.

DRÓNOK A MEZŐGAZDASÁGBAN

Adatgyűjtés felvételezéssel

A PREGA második napjának drónos szekciójában az előadók naprakész információkkal szolgáltak a drónokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi jogszabályi háttérről, képzési lehetőségekről. Tótin Ákos, a KITE Zrt. precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnöke a drónokban rejlő gyakorlati lehetőségeket ismertette, valamint azok precíziós gazdálkodási rendszerbe illesztését.

Tótin Ákos
Tótin Ákos, a KITE Zrt. precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztője

A drónok felvételezéssel kiválóan alkalmazhatók különféle adatgyűjtésre, majd a döntéshozatal után különböző beavatkozási feladatok elvégzésére. A módszerrel például készíthetünk állományfelmérést, amely során táblánként részletesen, pontosan megtudhatjuk, hol gyengébb, ritkább, esetleg hiányos a növényállomány. Ennek ismerete jó alapot ad ahhoz, hogy később megfelelő döntést hozhassunk: kell-e kijuttatni növényvédő szert vagy műtrágyát. Amennyiben szükséges, akkor hová és milyen dózisban. A drónfelvételezés a vetést érintő kártétel monitorozására is alkalmas. Táblán belül megismerhetjük többek között a rovar helyét és a fertőzés nagyságát, amivel időzíthetjük a növényvédelmi beavatkozást, és azt is megtudhatjuk, hogy mely pontokra kell koncentrálni. Nem elhanyagolható továbbá a drón szerepe a vadkár és a szárdőlés felmérésében sem.

A drónfelvételezésben a megfelelő minőségű képek készítése jelenti a kihívást, gyakran csak rövid idő áll rendelkezésre, és akár egy felhő miatt is akadályba ütközhet a munka. Ezért is fontos növelni a szenzorok méretét és a drón teljesítőképességét. Megfelelő szenzorral a kultúrákban felmérhetjük a biomasszatömeget, öntözési hatékonyságot vizsgálhatunk, de meghatározhatjuk az egyes kukoricasorok méretét is. A felvételezés után táblán belül meghatározhatók a sarokpontok, aminek segítségével megkapjuk a tábla előírástérképét.

Jelenős költségmegtakarítás drónos kijuttatással

Azzal, hogy a tábla egyik része gyommal nagyon szennyezett, miközben a táblán belül máshol esetleg egyáltalán nem található az adott gyomnövényből, az előírástérképnek köszönhetően a helyspecifikus kijuttatással jelentős költségcsökkentést érhetünk el.

Egy kísérlet ráadásul arra is rámutatott, hogy egy hagyományos permetezőgéphez képest a drónos kijuttatással további jelentős megtakarítást érhetünk el, hiszen annak terepi felbontása lényegesen kisebb, akár 1×1 méterre is csökkenthető. A kísérlet során adott területen a hagyományos permetezőgéppel teljes felületen 2910 liter növényvédő szert juttattak ki, miközben helyspecifikusan 803 litert. Ugyanakkor drónnal teljes felületen elegendő volt 194 liter, precíziós kijuttatással viszont megoldották a növényvédelmi feladatot mindössze 53,9 liter szerrel. Ez óriási különbség.

Tótin Ákos arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a KITE Zrt. a gyakorlati drónok szinte teljes palettáját lefedi, amit rendszerszinten bocsátanak a partnereik rendelkezésére.

A GREEN DEAL EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA A NÖVÉNYVÉDELEM

Kultivátoros sávpermetezéssel csökkenthetjük a növényvédőszer-felhasználást

Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) mezőgazdaságot érintő legnagyobb kihívása alighanem a növényvédőszer-felhasználással kapcsolatos, hiszen 2030-ra az Európai Unió gazdálkodóinak 50 százalékkal kell azt csökkenteniük. A tág térállású kultúrák (kukorica, napraforgó, szója stb.) hazánk termőterületének mintegy felét foglalják el (2-2,5 millió hektár). Korai fejlettségi fázisban e növények teljes felületű növényvédelme viszont óhatatlanul növényvédőszer-pazarlással, illetve környezetszennyezéssel jár, hiszen a talajra is jut vegyszer.

sávpermetező
Az IntelliNozzle® intelligens sávpermetező rendszer hatásos eleme lehet a Green Deal előírásainak megfelelni köteles gazdák eszköztárának

Alternatív védekezési megoldás a kultivátoros sávpermetezés, azaz a mechanikus gyomirtás és a vegyszeres növényvédelem együttes alkalmazása. A technológia lényege, hogy a mechanikai gyomirtást végző sorközművelő kultivátor megfelelő részeire permetező szórófejeket szerelnek, amelyek két oldalirányból kezelik a növényzetet. Ezzel a megoldással egy menetben elvégezhető a tábla és a növény gyommentesítése. Kukorica és napraforgó esetében a korai kezelések növényvédőszer-mennyisége ezzel a megoldással a gyakorlat szerint mintegy felére csökkenthető – hangsúlyozta előadásában Borsiczky István, a Tomelilla Kft. cégvezetője.

Emberi beavatkozás nélkül alkalmazkodik a fejlettségi állapotához

A kijuttatás pontosságát és mennyiségét azonban jelentősen befolyásolja, hogy heterogén talajokon a kezdeti fejlődési fázisban lévő kultúrnövények sokszor jelentős fenológiai heterogenitást mutatnak. Ez kedvező időjárás esetén ráadásul napról napra változik. Továbbá a különböző fajok és kezelések is más-más beállításokat követelnek. A hazai fejlesztésű „mezőgazdaság 4.0” rendszerű IntelliNozzle® intelligens sávpermetező fúvókarendszer prototípusa szenzorok, algoritmusok és szervomotorok segítségével valós időben, emberi beavatkozás nélkül alkalmazkodik az állomány fejlettségi állapotához. A mozgó fúvókák pontosan követik a célfelületet, illetve a mesterséges intelligencia szabályozza a kijuttatandó növényvédő szer mennyiségét. Előzetes számítások szerint a megtakarítás aránya korai fejlettségi állapotú növényeknél a 70 százalékot is elérheti.

A rendszer a gépkezelő helyett elvégzi a szórófejek beállítását (folyamatosan, nem napi egy alkalommal). A környezeti terhelést minimálisra csökkenti, ugyanis a felhasználandó növényvédő szer pontosan a célfelületre kerül, ezzel egy időben a szenzorok helyspecifikusan szabályozzák a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét, az optimális szintre korlátozva.

Az IntelliNozzle® intelligens sávpermetező rendszer hatásos eleme lehet a Green Deal előírásainak megfelelni köteles gazdák eszköztárának.

Csomor Zsolt