Az arató-cséplőgépek szántóföldi tesztelése számos információhoz juttatja a terület kutatófejlesztőit, a gyártókat és a felhasználókat, a mezőgazdasági gyakorlat szakembereit. Az aratócséplőgép-gyártók éppen ezért kiépítették a saját – gyártmányfejlesztésen belül alkalmazott – gyári tesztelő-, vizsgálócsoportjukat. A mezőgazdasági gépek vizsgálatára azonban szinte valamennyi fejlett mezőgazdasággal rendelkező országnak van nagy hagyományokkal bíró gépvizsgáló állomása.
GÉPTESZTELÉS A RENDSZEREK RENDSZERÉBEN
Európában ezek az állomások az együttműködés érdekében az ENTAM szövetségbe tömörültek. A szövetség tagja, egész pontosan elismert tagja volt a jogutód nélkül 2021-ben megszüntetett NAIK MGI. Az arató-cséplőgépgyártók vizsgáló tesztcsoportjai – elsősorban a konstrukciók „K”-„P”-fázisú gépeinek – a konstrukció fejlesztésére vonatkozó vizsgálatok, tesztek elvégzésére hivatottak.
A hazai Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet (legutóbbi hivatalos nevén NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet) a kezdetektől fogva – ez alatt a kezdeti hazai kombájnfejlesztések is értendők – végzett különböző szintű arató-cséplőgépteszteket. Az arató-cséplőgépek hazai tesztelésére az 1970-es évektől a mezőgazdaság amerikai mintájú termelési szerkezete optimális körülményeket biztosított az arató-cséplőgépek hazai vizsgálatához. Ideértendők a termelési rendszerek: BKR (Bajai Kukoricatermelési Rendszer, Baja), CPS (Corn Production System), majd IKR (Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer, Bábolna), KITE (Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés, Nádudvar), a KSZE (Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés, Szekszárd), valamint az általuk integrált nagyüzemi gazdaságok. A termelési rendszerek és a mezőgazdasági gépkereskedelemben akkor monopolhelyzetben lévő Agrotröszt és helyi Agroker vállalatainak érdekei találkoztak a neves aratógépgyártók gépeinek magyarországi tesztelésében. Ez azért is lehetett így, mert a hazai arató-cséplőgépek eladott darabszáma, volumene megbízható értékesítést jelentett, és biztos piaci helyzetnek számított. Ebbe a folyamatba, a tesztek lebonyolításával kapcsolódott be az MGI.
A tesztelések lebonyolítását tehát az adott gép gyártója, például Claas, John Deere, Deutz Fahr, New Holland, Fortschritt, Rostselmash, Gomselmash stb. az aktuális forgalmazó bevonásával az MGI végezte. A tesztelések, vizsgálatok lebonyolítását – a többszereplős részvétel miatt – bonyolult szervezés, tematikaegyeztetés, és a költségekre vonatkozó tárgyalás előzte meg. A költségeket a résztvevők arányosan osztották meg. A költségviseléséhez gyakran a hazai agrártárca is – a lehetőségekhez képest – hozzájárult.
ALAPOS HELYSZÍNVÁLASZTÁS
Az arató-cséplőgépek vizsgálati helyszínét a résztvevők, gyártók, forgalmazók, és az MGI munkatársai közösen jelölték ki. Az elsődleges szempont a vizsgálatok optimális körülményeinek, feltételeinek maximális biztosítása volt. Ez azt jelentette, hogy mindig valamilyen magas színvonalon termelő, megfelelő fajtaválasztékkal és termőterülettel, a szükséges táblaméretekkel és műszaki háttérrel rendelkező neves gazdaság került kijelölésre (Enying, Komárom, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Agárd, stb.). Az arató-cséplőgép vizsgálatok különböző mélységűek lehettek. A komplett vizsgálati program az azonosító és műszaki adatok rögzítésével kezdődött, laboratóriumi, szántóföldi, ötvenórás, szoros üzemi és gyakran a teljes betakarítási idényt magába foglaló tartós üzemi megfigyelésre terjedt ki. A betakarítandó növényféleségek vonatkozásában – mivel a hazai kombájnkapacitás megállapítása az őszi búza- és kukoricaaratásában, -betakarításában mért paraméterek alapján történik – üzemi és országos szinten egyaránt a vizsgálatokat, méréseket, e növények betakarításában végezték, végzik el.
Az üzemen belül, síkfekvésű, gyommentes táblán az előzetesen egyeztetett fajtájú vagy hibridállományban jelölték ki a 3-5 ha kísérleti parcellát, és ezen belül is őszi búzában 100×250 m, kukoricában 120×450 m-es mérőparcella, amely egyenletes (őszi búzában 8-9 t/ha, kukoricában 10-12 t/ha) hozamot biztosított. A vizsgálati parcella kijelölése a gyártó, a forgalmazó, az üzem és az MGI szakembereinek együttes területbejárásával – ami gyakran több napba is belekerült – történt meg (1/a-b. kép).
FELKÉSZÜLT SZAKEMBEREK VÉGEZTÉK
A vizsgálathoz szükséges terület biztosításán túl a gyártó és a forgalmazó mellett az üzem biztosította a műszaki kiszolgáláshoz szükséges hátteret, javító-, szállító- és fogadókapacitást. Ez mindenképp terhet és plusz feladatot jelentett az üzem és szakemberei számára, mely terheket a vizsgálatban résztvevő partnerek kompenzálták. Ezen túlmenően a magas színvonalon gazdálkodó üzemek szakemberei, agronómiai és műszaki vezetői szívesen vállalták az arató-cséplőgéptesztekben való közreműködést. Ennek az az oka, hogy közvetlen rálátásuk adódott a legújabb, legmodernebb arató-cséplőgépek műszaki paramétereire, és közvetlenül saját tapasztalatokat szerezhettek velük kapcsolatban. A gazdaságnak azonban további előnyt jelentett, hogy a gépek legtöbb esetben „demo” gépekként, akár egy-egy szezont is végig üzemeltek a gazdaságban, és volt rá példa, hogy végleg ott is maradtak (2. kép).
Az arató-cséplőgép tesztek bonyolítása speciális szaktudást, megfelelő szakmai felkészültséget, és speciális műszerezettséget igényelt. Az MGI szakembergárdája – a vizsgálatokat vezető és bonyolító mérnökök, technikusok és szakmunkások – rendelkeztek ezekkel a speciális ismeretekkel, sőt a háttérben dolgozó laborok és adminisztratív asszisztensek is speciális tudással, illetve gyakorlattal rendelkeztek.
ELTÉRŐ HELYSZÍNEK, AZONOS SZABVÁNYOK
Egy betakarítási szezonban – több arató-cséplőgép vizsgálata esetén – gyakran a méréseket több, különböző vizsgálati helyszínen kellett lebonyolítani. Volt rá példa, hogy ez külföldön történt. A különböző helyszíneken történő kombájntesztekhez az MGI rendelkezett a szántóföldi mérővizsgálatok lebonyolításához szükséges speciális gépi háttérrel és megfelelő műszerezettséggel. A mobil vizsgálóegység a vizsgálati parcellára települt ki a két darab, e célra átalakított Winter Steiger parcellakombájnnal, a tesztgépre felszerelhető kiegészítő berendezésekkel, a főterményt, a szemet felfogó magtartállyal, a mellékterméket, pelyvát és szalmát felfogó, hengerre feltekert ponyvákkal, és az arató-cséplőgép üzemanyag-ellátó rendszerébe épített hajtóanyagmérő műszerrel (3. kép).
Az MGI-ben az arató-cséplőgép vizsgálatok bonyolítását nemzetközileg is (pl. az előzőekben említett ENTAM által) elfogadott házi szabvány szerint kellett elvégezni. A házi szabvány előírásai kiterjedtek a laboratóriumi, a szántóföldi, az 50 órás, és tartósüzemi vizsgálatok teendőire és bonyolítására. A kombájnvizsgálatokhoz minden résztvevővel egyeztetett – de az említett házi szabvány előírásainak megfelelő – tematika készült, amit a résztvevőknek be kellett tartani (4. kép).
Az MGI házi szabványának előírásai szerint, a szántóföldi mérővizsgálatok során, a következő paraméterek megmérésére, illetve a mért adatok alapján számított paraméterek meghatározására került sor:
- áteresztőképesség (kg/s);
- szemtömeg-teljesítmény (t/h),
- órás hajtóanyag-felhasználás (l/h, kg/h);
- fajlagos hajtóanyag-fogyasztás (t/h, kg/l);
- számított motorteljesítmény (LE/kW).
MÉRÉS A SZÁNTFÖLDÖN
Az MGI szántóföldi mérési módszer lényege, hogy mind kalászos – őszi búza –, mind kukorica esetében a kijelölt parcellán, az arató-cséplőgép állandó haladási sebessége mellett, a cséplő- és szalmarázó leválasztó és rosta, vagyis a tisztítószerkezet telítődése után, a kijelölt mérőszakaszba érve, a kicsépelt szemtermést egy tartályban felfogják, a tömegét a helyszínen megmérik. A rostákról lekerülő pelyvát és töreket, valamint a szalmarázó-ládákról lekerülő szalmát ekkor felfogták, s megmérték (6. kép).
A felfogott melléktermékből a szemet, vagyis a veszteséget a parcella kombájnnal csépelték ki. A tartályban felfogott szem és a melléktermékből kicsépelt szem %-os aránya a cséplőrész-veszteség (7/a-b. kép).
A méréseket a munkasebesség, vagyis a gépterhelés növelésével – szakmai berkekben elfogadott 1,5%-os értékig – kellet megismételni. Ezzel egy időben az üzemanyag-ellátó rendszerben a gép hajtóanyag-fogyasztását is mérik. Ebből számítható az 1 t szemtermésre vonatkozó hajtóanyag-felhasználás. A felfogott szemből vett mintákból határozható meg a szem nedvességtartalma, a szemtörés és szemtisztaság.
A házi szabvány szerinti vizsgálati eredmények lehetőséget biztosítanak az egyes cséplőszerkezeti konstrukciókkal – pl. hagyományos szalmarázós, hibrid-, vagy axiál-dobos – cséplési jelleggörbéinek összehasonlítására. Emellett az egyes gyártmányok és típusok teljesítményének, áteresztőképességének összehasonlítására kombájnok nagyságrendi besorolására, kombájn lépcső felállítására.
Az MGI a szántóföldi mérővizsgálatokon túl teljes körű arató-cséplőgép-vizsgálatot is elvégezte számos gyártmány és típus esetében. Összességében elmondható, hogy a nagyobb arató-cséplőgépgyártók kombájnjainak (Rostselmash, John Deere, Claas, New Holland, Massey Ferguson, Deutz-Fahr stb.) valamilyen szintű hazai vizsgálatát elvégezte.
NYILVÁNOSAK A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A vizsgálatok eredményeit vizsgálati jelentések tartalmazzák (az MGI könyvtárában megtekinthetők). Ezen túlmenően, a vizsgálatokat rendszerint szántóföldi bemutatók zárták, melyen a tématerületek hazai kutatói, a gyakorlati, mezőgazdasági szakemberek közvetlen információkat kaptak. Az MGI munkatársai pedig a szaksajtóban és egyéb fórumokon adták közre a vizsgálati eredményeket. Emellett az említett gyártmányok konstrukciós megoldásaiban is jelen vannak a magyarországi vizsgálatok, tesztek eredményei.
Dr. Kelemen Zsolt, műszaki szakértő – Gödöllő
