Kés alatt

ZÁRT: rosszabbul néz ki, mint amilyen – a késes henger szegmensei még a rátapadt földdel együtt is intenzíven vágnak, zúznak és törnek

A késes hengerek divatosak. A Horsch ezeket előkészítő eszközként kínálja a Joker RT sorozathoz. A repce- és a kukoricatarlón gyakorlati tesztünk során meg tudtuk állapítani, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a zárt kialakításnak.

A késes hengerek önmagukban vagy más eszközökkel kombinálva megfelelőek a saját gépparkunk átgondolt kiegészítéseként, mivel a tarló vagy a köztes növények sekély bedolgozására szinte minden szántóföldi növénytermesztő gazdaságban használhatók, különösen a zöldítés és a molyok elleni védelem során. A Horsch Joker 6 RT késes henger bemutatásával megmutatjuk, hol vannak a lehetőségek és az alkalmazás korlátai, illetve hogy a zárt és nyitott kiképzési formák a munka minőségét és az eltömődési hajlamot tekintve milyen mértékben térnek el egymástól.

ELSŐDLEGES CÉLPONT A MOLY

A késes hengerek számos különböző munkához használhatók. Kezdve a nagyon sekély tarlóműveléssel a repce után, folytatva a napraforgószárak hatékony felaprításával az elsődleges talajműveléskor, valamint az álló vagy elpusztult köztesnövény állományok bedolgozásával, egészen a siló- és a szemes kukorica után végzett tarlóhántásig. Az alkalmazás más területei, mint például a gyepterületek feltörése, inkább csak „másodlagos célpontok”. Kukoricatarlón alkalmazva passzív hajtású eszközökként különösen a kalapácsos és a sarlós mulcsozóval versenyeznek, amelyek az aktívan hajtott, forgó szerszámaiknak köszönhetően a szerves maradványokat jól, ill. nagyon jól feldarabolják és szálakra bontják, de csak a talaj közelében, és nem közvetlenül a talajban tudnak dolgozni. Elsősorban más eszközökkel kombinálva – mint a rövidtárcsás boronával, hullámos tárcsával, fogas eszközökkel, pálcás boronával vagy hengerekkel (prizmás henger, Crosskill henger, stb.) – a késes hengerek a szerves maradványok aprítását olyan talajműveléssel kombinálják, amely felgyorsítja a rothadást a mechanikus kártevő-szabályozás mellett. A kultivátorokkal vagy a fogas boronákkal ellentétben a gördülő munkamódszerükkel gyakorlatilag eltömődésmentesen dolgoznak, ám a nagy felfekvő felület és a hiányzó aláfogás miatt rosszabbul hatolnak a talajba.

A kukoricamoly elleni hatékony védekezés érdekében elengedhetetlen a kukoricaszárak aprítása – még akkor is, ha később szántana k, mert a szántás ellenére időnként hosszú, sértetlen tarló- és szárdarabok maradnak a talaj felszínén, amelyekben a kukoricamoly lárvája lepkévé tud fejlődni. Ha azonban következetesen elhagyjuk a szántást, vagy ha szántás nem lehetséges a talajviszonyok (száraz, kemény), vagy a sekély talaj miatt, akkor a molyok ellen a mechanikai talajművelés más formáival kell felvenni a harcot.

A ZÁRT INTENZÍVEBBEN ZÚZ

A Horsch jelenleg csak a Joker RT rövidtárcsás boronához ajánl késes hengert előkészítő eszközként. A teljes munkaszélességtől függően a henger 165 és 220 cm közötti szélességű, eltérő számú szegmensre tagolódik, és hat önélező bóracél kése van (a vágási élek azonban idővel lekerekednek), de kialakításuk nem teszi lehetővé a megfordítást. A külső átmérő új állapotban 30 cm, így kb. 15-16 centiméterenként történik egy-egy vágás. A kések a menetirányra kissé ferdén vannak elhelyezve, hogy valódi vágó hatást érjenek el. A kések minden esetben csak a forgásiránynak megfelelően nyomódnak vágáskor a talajba, ami magasabb pontszerű nyomást eredményez, mint az egyenes vonalba elhelyezett késeké, és a húzó vágás révén nyugodtabb mozgást eredményez. Az átlós elhelyezés azonban más gyártóktól is ismert. A Horsch késes henger különleges tulajdonsága azonban a zárt kialakítás, míg a legtöbb más gyártó nyitott késes hengert használ. Ha nincs szükség a késhengerre, akkor az hidraulikusan felemelhető. Az egyes szegmensek ezen a hidraulikus körön keresztül 100 bar nyomással előfeszítettek. Főként a Dieter Proff, Markus Heinz és Norbert Bleisteiner vezetésével az ansbachi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Erdészeti Hivatal Növénytermesztési Központjának Triesdorfban végzett összehasonlító vizsgálatból tűnik ki, hogy mennyire előnyös a késes henger zárt kialakítása (lásd a grafikont). Itt szemeskukorica-tarlón történő alkalmazás után két éven keresztül összeszámlálták az 5 cm-nél hosszabb, sértetlen szárrészeket, és százalékosan értékelték a feldolgozott terület arányában. A talajművelési eszközök közül a Horsch Joker RT késes hengerrel érték el a legjobb eredményeket, és a 2016-os száraz év során még a kalapácsos és a sarlós mulcsozónál is jobb eredményei voltak. Érdemes megemlíteni a Solo–késes hengerkombinációval és a rövidtárcsás borona–késes hengerkombinációval rendezett verseny eredményét: míg ezek az eszközök a szárak összezúzását tekintve mindkét évben nagyjából ugyanazon a szinten voltak, a Horsch Joker RT sokkal jobban teljesített, a szó legszorosabb értelmében. Hosszú ideig kerestük a magyarázatot, és a késes hengerek kialakítási módjában találtuk ezt meg. A két másik gyártó ugyanis nyílt kialakítású hengereket használt, amelyek a hosszú szárakat nyilvánvalóan kisebb mértékben törték össze és zúzták szét, mert a szárak át tudnak bújni a kések közötti szabad tereken, és a kések szinte akadálytalanul tudnak haladni. A zárt kialakítású késes henger azonban az összes hosszú szárat megtöri, és így azok megsérülnek. Így ezek a szárak már nem épek, még akkor sem, ha csak félbe töröttek, zúzottak, vagy meghajlítottak. Ezenkívül a Horsch késes hengere a stabil, zárt kialakításnak köszönhetően jelentősen magasabb nyomóerővel használható, ami a gyakorlati szakemberek szerint javítja a munka eredményét is. Ellenben: a két másik eszköz a lehetőségekhez képest nagyon jól aprított ugyan, de kicsit hosszabb szárrészeket hagytak hátra – több mint 5 cm hoszszúakat. Ez a hosszfrakcionálás nélküli értékekből nem látszik. Ami jó: a 2016os és 2017-es adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a késes hengerek aprításának mértéke jobb a száraz, kemény talajokon, mint a nedves, laza talajokon, mivel a vágáshoz és az aprításhoz a talaj bizonyos ellenállása szükséges.

1. A késes henger, mint előművelő eszköz, jelenleg a Joker RT sorozathoz áll rendelkezésre, 4,75 és 8,0 m közötti munkaszélességben
2. Az 5,75 m széles Joker 6 RT modellnél három részre tagolódik
3. Az optimális munkasebesség 15 és 20 km/h között van
4. A szegmensenként hat önélező kést kissé átlósan csavarozzák a zárt tengelyre – így magas vágási nyomás lehetséges

1.  A repcetarlón: bal oldalon a műveletlen talaj látható, jobb oldalon a megművelt
2. A tárcsákat alig használták, a művelési mélység 3-4 cm volt
3. Sok növényi maradványt aprítottunk majdnem egyenlő hosszúságúra
4. A vastag repceszalma-takarón a henger nem tud átjutni, csak átgördül rajta

A kihullott magokból kikelt repce körülbelül három héttel a nagyon sekély bedolgozás után

A Joker RT zárt kialakítású hengerének azonban hátrányai is vannak. Különösen nedves körülmények között hajlamos arra, hogy megteljen talaj- vagy szalma-talaj keverékkel, mivel ez rátapad a hengerre. Bár a centrifugális erő miatt érvényesül bizonyos öntisztító hatás, ami magasabb haladási sebességnél növekszik, de bizonyos ponton ez eléri a végső határt. A szemeskukorica-tarlón, vályogtalajon nedves, ill. vizes körülmények között végzett gyakorlati munkavégzésünk során különösen a szegmensek széleihez tapadt föld, ami azonban alig befolyásolta a munka hatékonyságát. Pozitív viszont a zárt szerkezet esetében az, hogy a zárt dobon lévő kések nagyobb stabilitást és ellenállást mutatnak a kövekkel szemben, és nem hajlanak vagy görbülnek meg. A késes henger kései – más hasonló eszközökkel együtt – alapvetően nemcsak a szerves anyagok vágását és aprítását, hanem azok szétzúzását is szolgálják. Ez utóbbi gyakrabban fordul elő nedves és vizes körülmények között, könnyű talajokon, valamint vastag száraknál (például kukoricán) és alacsony szárazanyag-tartalmú zöld növényi részeknél.

1. A késes henger 15 és 20 km/h sebesség mellett dolgozik a leghatékonyabban
2. Pillantás a kereken 16 cm távolságú átlós vágásokra. A hengerre tapadt talaj befolyásolhatja a vágás mélységét
3. A kések a tarlómaradványokat a haladási irányban hajlítják meg, egyidejűleg összezúzzák és megtörik őket
4. A szemes kukorica esetében szép növényi maradvány–talaj keveréket lehet elérni
5. Sekély munkamélységnél a tarlómaradványok gyakran csak meghajoltak, és a henger nem tépte ki őket gyökerestől
6. Az összenyomott és szétzúzott tarlómaradványok már sikeresen megakadályozzák a molyok áttelelését

A szétzúzás miatt a rothadás felgyorsul

ALKALMAZÁS REPCETARLÓN

A repcetarlón végzett munka során a Joker 6 RT-t úgy állították be, hogy a tárcsák csak egy-két centiméterrel hatoltak be a talajba. Száraz körülmények között a késes henger nagyon jól működött, és a száraz, ill. a zöld szárakat egyaránt nagyon hatékonyan vágta szét. A még álló szárakat a henger többnyire meghajlította, elvágta és felaprította. A talajjal körülbelül 2-3 cm-es mélységig keveredve nagyon jó feltételeket alakított a kihullott magvak csírázásához. A vastag szalmakupacokon azonban a késes henger csak átgördült, így ezen a részen nem történt művelés. A szalmaszálak alatti mikroklímában azonban a kiszórt repcemagok egy része is kicsírázott.

ALKALMAZÁS KUKORICATARLÓN

A kukoricatarlón a hengert nedves és vizes körülmények között teszteltük, ahol az állományokat súlyosan fertőzte a moly, és sok szár le volt törve. A Joker 6 RT késes hengerével végzett munka közvetlenül a szecskázó vagy a kombájn után történt, azaz mulcsozási művelet nélkül. A tárcsákat mélyebbre állítottuk, mint a repcetarlón, de ez csak 4-5 cm-es munkamélységet jelentett. A szemes kukoricánál a még álló szárakat letörte és összezúzta, de a kukorica szármaradványokat nehezen darabolta H ATÉKON Y: a silókukorica-tarlón a művelés eredménye a hengerek 3-4 cm-es munkamélysége mellett

HATÉKONY: a silókukorica-tarlón a művelés eredménye a hengerek 3-4 cm-es munkamélysége mellett

ÖNTISZTULÓ KÉSEK: kötött talajokon a terménymaradványok és a föld jobban tapadhat a kések közé. Ennek ellenére folytatható a munkafel. A kések sekély beállítása miatt csak néhány szármaradványt tépett ki gyökerestől. Ugyanakkor a növénymaradványok és a talaj nagyon jó keveredése után finomszemcsés talaj keletkezett. A kukoricamollyal már fertőzött szárakat intenzíven összenyomta és szétzúzta. Az is feltűnő volt, hogy nagyon egyenletes munkaképet hagyott maga után – a fogas boronánál vagy a szántóföldi kultivátor–tárcsás borona kombinációnál ismert „halomképzés” nélkül. Nedves helyeken a hengerszegmensekre tapadt egy kis talaj és szalma a dob külső széle felől, de ez a munka hatásfokát csak kismértékben rontotta. Silókukorica után, ugyanebben a munkamélységben, nagyon sekély bedolgozás történt a növénymaradványok kitépése nélkül – de ez is volt a munkavégzés célja. Az álló növénymaradványokat nagymértékben összezúzták, amelyek így nem tudtak tovább áttelelési lehetőséget biztosítani a molylárváknak.

ÖNTISZTULÓ KÉSEK:kötött talajokon a terménymaradványok és a föld jobban tapadhat a kések közé. Ennek ellenére folytatható a munka

Matthias Mumme