SÁVOS HÍGTRÁGYA-KIJUTTATÁS

A sávos Strip Till technológiát érintő roham elmaradt ugyan, de főleg tavasszal,  a kukorica vetése előtt keresettek ezek a gépek.  Bemutatjuk a gépeket a hígtrágya-kijuttató  rendszerrel együtt, felsoroljuk az előnyöket és a hátrányokat.

TAVASZI TECHNOLÓGIA: A sávos művelésben használt eszközöket gyakran alkalmazzák hígtrágya sávos kijuttatásához a később vetett kukoricasorok alá

Ami évekkel ezelőtt tendenciaként már Németországba érkezett a tengerentúlról, néhány gazdaságnak és bérvállalkozónak is elnyerte a tetszését. Úgy tűnik, mostanra eltűnt a felháborodás és a lelkesedés is a technológia iránt. Annak ellenére, hogy a piac nyugodtabbnak mutatkozik, a sávos művelésre szolgáló technikát gyártó cégek stabil értékesítési adatokról számolnak be. A jövőben azonban az új műtrágyatörvény miatt, amely egyre növekvő követelményeket szab a hígtrágya hasznosítására és bedolgozására, valamint a tavasszal tapasztalható gyakori szárazság következtében növekvő kereslet várható.

Az esetleges változtatásokra történő felkészülés érdekében a piaci áttekintésünkben összegyűjtöttük az Önök számára a legfontosabb gépeket és jellemzőiket, melyekkel sávos talajművelés és vele együtt hígtrágya-kijuttatás is végezhető. A tizenegy gyártót összefoglaló alábbi táblázat jól áttekinthető, mivel a Strip Till technológia szűk területet ölel fel, és nem alkalmazható minden termőhelyen.

SORBA VETETT KULTÚRÁK: A sávos talajművelés során csak azt a területet művelik meg, ahová később az adott kultúra sorai kerülnek

A KONCEPCIÓ

A folyamat mögött álló ötlet egyszerű: a sávos talajművelés sorba vetett kultúrák, például kukorica, cukorrépa, napraforgó vagy repce megmunkálására alkalmas eljárás. Ennél a folyamatnál a talajt csak ott művelik, ahol később a kultúrnövények termesztése történik. A szántóföld többi részét általában nem művelik, vagy csak sekélyen előkészítik (jelentős gyomosodás esetén ajánlott a totális hatású gyomirtó szerek használata). Mivel a fent felsorolt szántóföldi növényeket sorba vetve termesztik, a talajt is csak sávokban művelik. Kukorica esetében a 75 cm távolság például azt jelenti, hogy a terület több mint 50 százalékát nem művelik. Ennek a megmunkálási módszernek előnye a talajművelés csökkentése, tehát csökken a folyamat költsége, valamint víz takarítható meg. Az ökológiai előnyöket sem szabad alábecsülni. A szalma- és a mulcsréteg miatt növekszik a talajerózióval szembeni védelem és a talajba szivárgó vízmennyiség. Az elmúlt két forró nyarat figyelembe véve a talajtakaró mulcsrétegek szigetelőként is szolgálnak. Ezenfelül növekszik a sorok közötti földréteg teherbíró képessége és stabilitása – javul a terület bejárhatósága a kukoricabetakarítás során. A sávos talajművelés elsősorban érzékeny termőhelyeken kínál jó alternatívát a szántásra épülő intenzív talajműveléssel szemben, ill. az intenzív mulcsvetéssel szemben is.

A 6 m széles sávos talajművelők legfeljebb 8 szerszámmal vannak felszerelve a kukorica tavaszi vetéséhez

Az egyes sorok szorítóelemei lehetővé teszik az áthelyezést, így különféle sorközök hozhatók létre

HÍGTRÁGYA ALKALMAZÁSA

Németországban elsősorban a többlépéses eljárás terjedt el. Ebben az esetben a bedolgozás (és a műtrágya-kijuttatás) a vetéstől elválasztva történik. Különösen most tavasszal, a kukorica vetésekor találkozhatunk egy kis szerencsével a sávos műveléssel a hígtrágyaszállító tartálykocsik és az önjáró gépek mögött. Röviddel a vetés előtt a későbbi kukoricasorok talaját előzetesen megmunkálják és hígtrágyával trágyázzák. A trágyát közvetlenül bedolgozzák, és abba a sávba kerül, ahol később a sorkultúra is gyökerezik. Vonszolt csöves vagy csőfüggönyös kijuttatás esetén, ill. hígtrágyát kijuttató szántóföldi kultivátorral ezt nem lehet garantálni, mivel a trágya (nagy) része arra a területre kerül, amelyet a növények nem érnek el. Ezt az eljárást egy maroknyi gyártó képviseli a piacon.

Az utóbbi években kevés újítás történt a szegmensben. A Bednar kivételével nem jelent meg új talajművelő gépgyártó ezen a területen. A Samson, a hígtrágyatechnika specialistája, kukoricatermesztéshez dobott piacra gépeket. A Farmet viszont kizárólag a műtrágya kijuttatására használja a sávos művelésű eszközöket. Ezeket nem hígtrágya kijuttatására tervezték. Az Evers Agro a 2020‑as idényre átalakította a Quarter injektálót, most könnyebb, és ezért különösen alkalmas hígtrágyatartályokhoz. A Vogelsang úgy látja, hogy a hígtrágya-kijuttatással összekapcsolt sávos művelés az önjárók esetében bír potenciállal. Ott az alkalmazás még bővíthető. A Rabe üzem bezárása után már nem soroltuk fel ezeket a gépeket az áttekintésben. A Sly France és az Agrisem most együttműködik: az Agritechnica kiállításra megfelelően összehangolták a gépek színét.

A Volmer a sávos talajművelés jövőjét a tápanyagok lehető legjobb elhelyezésével elsősorban a kukorica hígtrágyázásában látja. A sáv formájú talajművelésre történő összpontosítás alárendelt szerepet játszik. A Duport programjában még mindig megtalálható ugyan a Terminator Strip Tiller, de a gyártó inkább a hígtrágya-kijuttatásra alkalmas szántóföldi kultivátort részesíti előnyben.

Egy hajlított fogakkal felszerelt sávos művelésű sor komplex felépítése: elöl a vágótárcsák és a csillag alakú tisztogatótárcsák dolgoznak. Ezután következnek a lazítókések a hígtrágya-kijuttató csövekkel

Ha „normál” lazítókéseket használnak, akkor gyakran két terelőtárcsa korlátozza a föld mozgását. Különböző elmunkálóeszközök biztosítják a talaj visszatömörítését, és gondoskodnak a megfelelő mélységtartásról

A hajlított fogak kevésbé keverik át a talajt, hanem felemelik a műtrágya kijuttatásához, majd ismét leteszik

VÁGNI ÉS TISZTÍTANI

A sávos művelésű eszközök munkaszélessége erősen függ a (kukorica-) sorok számától. A legszűkebb gép 3,0 m-es, merev kivitelű, és négy-hat sorra tervezték. Összecsukható eszközök 4,5 és 6,0 m közötti munkaszélességben kaphatók; felszerelhetők 8 művelőeszközzel (75 cm szélesség) vagy 12 eszközzel, 50 cm sorszélességnél. A Sly egy járószerkezettel ellátott gépet is kínál a programjában – de ez inkább kivételnek számít.

A gépek általában egy szilárd tartókeretből állnak, amelyen az egyes sávos művelésű sorok egy paralelogrammán rögzítettek. A paralelogramma-függesztésben gyakran található egy lengéscsillapító elem, amely kiegyenlíti a talajegyenetlenségeket. Sok gyártó szorítókat használ a művelőeszközökön, hogy az eszközök eltolásával a sorokat különböző kultúrákhoz lehessen igazítani – vagyis nem hegesztik őket fixen a kerethez. Így az eszközt rugalmasabban lehet használni, és a kihasználtsága nagyobb.

A tényleges talajművelő eszközök előtt a gyártók különféle egyéb darabolásra és tisztításra szolgáló eszközöket használnak. A szokásos mulcsvetési módszerekkel ellentétben, ahol a szerves anyagot bekeverik, a vetőmagnak nem kell a szalmával a vízért versenyeznie. Elöl egy vágótárcsa halad (lásd 1. vagy A), amely felhasítja a talajt, és az anyagot kettéosztja a tárcsát követő csillag alakú tisztogatótárcsák számára (2 vagy D). Elöl elhelyezkedő hengerek vagy letapogatókerekek (B) biztosítják a munka során a mélységtartást. Ezután következnek a lazítókések. Kaphatók közönséges egyenes (kultivátor) fogak (E) vagy hajlított (3) formájúak, mint egy ekevas. A „normál” kések a szokásos módon működnek: feltörik a tömör részeket, lazítják és intenzíven keverik a talajt. Másképp dolgoznak a hajlított fogak, amelyeket pl. a Volmer és a Samson használ. Az ívelt alakjuk miatt nagyobb, szélesebb a hatósugaruk. Felemelik és lazítják a talajt. Nem keverik össze, mint ahogy azt a kultivátorkapák teszik, és ezért nem juttatnak nedves talajt a felszínre. Ezenkívül csökkentik az úgynevezett virágcseréphatást, mert a lazított és nem lazított rétegek között éles átmenetek lehetnek. A gyökerek a legkisebb ellenállás felé haladnak, és csak a meglazított területre korlátozódnak. Ez nagy problémát jelent a répaféléknél, mivel ezek csak a keskeny sávban növekednek. A virágcseréphatás hátránya a sávos művelésnek.

Az egyes sorokat paralelogrammák segítségével függesztik a kerettartóra

A lazítófogak és a hígtrágya-kijuttató cső előtt vágótárcsák és csillag alakú tisztogatótárcsák működnek

HÍGTRÁGYARAKTÁRAK

Közvetlenül a lazítókések mögött helyezkednek el a hígtrágyát adagoló csövek (4). A gyártók itt különböző megoldásokat alkalmaznak. A Kverneland, a Kuhn és az Evers Agro például minden lazítókéshez külön hígtrágyacsövet használ. Az átmérőnek ennek megfelelő nagyságúnak kell lennie ahhoz, hogy elegendő hígtrágyát tudjon a gép bedolgozni. A lazítókések munkamélységétől függetlenül a hígtrágyát adagoló cső külön is állítható. A dupla hígtrágyacsövek viszont két különböző szintre tudják elhelyezni a hígtrágyát. Ennek az az előnye, hogy a növények a növekedés különböző szakaszaiban jutnak el a hígtrágyaraktárakhoz. A körülbelül 7–12 cm mélységben végzett sortrágyázás a fiatal növények fejlődését segíti. A 20–25 cm-es mélységben képzett hígtrágyaraktár esetén mélytrágyázásról beszélünk, ami a gyökeret a gyors mély növekedésre ösztönzi. A tápanyagok még száraz körülmények között is hosszú ideig rendelkezésre állnak a növények számára, így a kultúra jobban képes kezelni a stresszes helyzeteket. A kétdepós rendszert pl. a Volmer, a Vogelsang és a Samson kínálja a programjában. Egy elöl elhelyezkedő, hajlított lazítókéssel kombinálva a mélytrágyázást akár oldalirányban eltolva is el lehet végezni. Egyenes lazítókések használata esetén a két raktár csak különböző magasságban helyezkedik el.

A lazítókések mellett tárcsák (5 vagy G) is futnak, és korlátozzák a föld oldalirányú mozgását. Végül is a meglazított (finomszemcsés) talajnak a sorban kell maradnia, és nem szabad a talajtakaró mulcsrétegre kerülni. Bizonyos esetekben enyhe bakhátak alakíthatók ki a határolóelemekkel, amelyek a vetés későbbi melegítésére szolgálnak.

A sor utolsó elemeként az elmunkálóhenger, illetve a tömörítőhenger (6 vagy H) következik. Itt minden gyártó különféle típusokat alkalmaz – legyen az egyszerű tömörítőkerék, ami a szemenkénti vetőgépekről ismert, párban álló gumikerekes tömörítőkerekek vagy a kultivátorszegmensből származó kis hengeres egységek. Ezek egyrészt minden sávos művelésű eszköz mélységtartását biztosítják, és garantálják az optimális talajkontúrkövetést, másrészt az a céljuk, hogy a meglazított sorban megfelelően visszatömörítsék a földet, és szükség esetén porhanyítsák a nagyobb hantokat, vagy a földet a hígtrágyába nyomják. Ez különösen fontos, mivel a lazítókések és a hígtrágya-kivezető csövek munkavégzése nem eredményezhet vízelvezetést, így a műtrágyacsövek lejtőn üresen futnak.

A szerszámok beállítási lehetőségei a gyártótól függően sokféleképpen változhatnak. Gyakran egyedileg állíthatók be a megfelelő talajviszonyokhoz – szerszám nélkül, csupán néhány egyszerű kézmozdulattal. A sávos művelésre alkalmas eszközök használatakor elengedhetetlen a megfelelő RTK-jel, mert a sorokat már a megmunkálás és a hígtrágya kijuttatása során rögzíteni kell. Végül is a szemenkénti vetőgépnek pontosan a sávban kell elhelyeznie a vetőmagot.

A lazítófogak és a hígtrágya-kijuttató cső előtt vágótárcsák és csillag alakú tisztogatótárcsák működnek

A hajlított fogak lehetővé teszik a két hígtrágyasáv egymáshoz képest eltolt elhelyezését

A Sly/Agrisem termékcsaládban még egy féligfüggesztett sávos talajművelő-változat is található

ROKON TECHNOLÓGIA

A kukoricasorok alatti tökéletes hígtrágyadepó kialakításához a Kotte garant egy speciális eszközzel (PreMaister) rendelkezik, amely hasonló a sávos művelést végző gépekhez. A sortávolsága 75 cm, és teljes mértékben előművelő eszköz nélkül működik, tehát csak lazítókésekkel, hígtrágya-kijuttató csövekkel, homorú tárcsákkal és tömörítőkerekekkel – ami a szántott vagy a szántóföldi kultivátorral intenzíven művelt területeken elegendő.

A „klasszikus többlépcsős” eljárástól való eltérések is megtalálhatók időnként a gyakorlatban. Elsősorban többgerendelyes szántóföldi kultivátorokról van szó, amelyek műtrágya-kijuttatásra is alkalmasak, és gyakran vetőgéppel is kombinálhatók. Az úgynevezett One-Pass rendszerű technikát például a Köckerling (Master) vagy a Horsch (Focus TD) kínálja értékesítésre. A repce vetésére a skandináv országokban vagy Angliában műtrágya-kijuttatásra is alkalmas mélylazítókat és függesztett vetőelemeket használnak. A mélyen meglazított talajnak köszönhetően a repce gyorsan mély gyökereket tud ereszteni, hogy ott nedvességhez juthasson. Tekintettel a nyári aszályokra, az eljárás Németországban is nagyobb érdeklődésre számíthat. A dán He-Va cég például ezen a területen tevékenykedik.

Alexander Brockmann