Rendszerek összehasonlítása – Krone BaleCollect

Érdemes összegyűjteni!

Aki nagy teljesítményű bálázóval dolgozik, annak logisztikai szempontból is meg kell birkóznia a bálázott terménnyel. A Krone ezért kifejlesztett egy bálagyűjtő kocsit, néhány hasznos funkcióval – amivel tényleg sokra lehet vinni!

MÉLYEN RAKODÓ: a BaleCollect bálagyűjtő kocsi nem tűnik fontos gépnek, de jelentősen növeli a bálaszállítás teljesítményét

A szögletes bálázók az elmúlt évek‑ben egyre nagyobb teljesítményűek lettek – az áteresztőképesség és a bálatömörség is szerepet játszott ebben. Elsősorban a nagy szalmakereskedők és különösen a szolgáltatók részesülnek ezekből az előnyökből, főleg azért, mert a betakarítási időszak az időjárás miatt a tendenciákat tekintve egyre rövidebb lesz. De a legnagyobb teljesítményű bálázó sem ér sokat, ha a bálázást nem követi megfelelő logisztika.

Összehasonlításunkhoz Türingiában, egy nagy területű tarlón 200 bálát helyeztek le egyessével… és további 200 bálát hármas csoportokban a BaleCollect segítségével

Három 1,20-as vagy öt 80-as szögletes bála fér el a BaleCollect bálagyűjtő kocsin

A kerekeket zároló rendszer a szántóföldön kiold, és a kerekek szabadon mozognak, hasonlóan a bevásárlókocsi kerekeihez. Közúton a kerekek zárolva vannak, ilyenkor a teleszkópos vonórúd veszi át az irányítást

Különösen lejtőkön előnyös, hogy a kocsi nem egymásra helyezve gyűjti a bálákat

A BaleCollect alapkivitelben egyedi bálamérleget is tartalmaz, és ez integrálva van az ISOBUS-rendszeren keresztül

Összehasonlító tesztünkhöz a műszaki flottát a KeHo Agrarhandel GmbH bocsátotta rendelkezésünkre

A rakodási időket stopperrel rögzítettük

Rakodógépként tudatosan egy traktor-homlokrakodó kombinációt használtunk, és nem kerekes rakodót, 6-os bálafogóval

Kilátás a bálázást végző parancsnoki központból. Ami jó: a BaleCollect összes funkciója beállítható és vezérelhető a vezetőülésből

A Krone ezért fejlesztette ki a BaleCollect bálagyűjtő kocsit, ami egyszerűnek néz ki, és első pillantásra nem vált ki nagy lelkesedést, de jelentősen növeli a bálalehordással kapcsolatos logisztikai teljesítményt. Egy Türingiában végzett össze‑hasonlító teszt során próbáltuk ki, hogy milyen lehetőségeket kínál ez a technika, és mennyi időt lehet vele megtakarítani.

A bálaszállító kocsira 30 bála fért fel – 6-os bálafogóval ez nem működött volna

Manuális üzemmódban a traktorvezető a hármas bálacsoportokat célzottan lehelyezheti a táblavégi fordulónál vagy a földterület közepén

OKOS RÉSZLETEK

A BaleCollect bálagyűjtő kocsit egyszerűen hozzákapcsolják a nagybálázóhoz szükség egyedi engedélyre a járműszerelvényhez. A szántóföldön a kocsit a hidraulika teljesen a bálázóhoz húzza, és összekapcsolja vele, így a bálák akadály nélkül rá tudnak csúszni, ezért nincsen szükség hagyományos bálacsúszdára. Az üzemmódtól függően (lásd a grafikont) például az első bála középre érkezik, és ezután automatikusan a kinyitott oldalsó tartórészre csúszik, a második bála a másik oldalra kerül, végül elférmég egy középen. Ezután mind a hármat egyszerre lebillenti a kocsi. Ennek előnye, hogy a rakodógép sofőrje később mindig három bálát tud egy helyen összeszedni és felrakni. A BaleCollect nélkül történő bálázáskor a bálázó a bálákat egyenként elosztva helyezi le a területen, a rakodógépnek tehát mindegyiket külön-külön, egyesével kell összegyűjteni – ez időbe kerül, és a földet nagyobb területen tapossa. AZ

ÖSSZEHASONLÍTÁS

A tesztterületünkön 200-200 bála volt egyesével elosztva, valamint a BaleCollect által hármasával csoportosítva. A munkavégzés lehető leg‑reálisabb összehasonlítása érdekében a KeHo szándékosan egy hagyományos homlokrakodóval felszerelt traktort küldött 3 tüskés bálavillával, annak el‑lenére, hogy erőteljes kerekes rakodók is rendelkezésünkre állhattak volna 6 bála mozgatására alkalmas Meier bálakezelőkkel. A szokatlanabb technika azonban kevésbé jellemzi a hétköznapok általános gyakorlatát, a pótkocsira történő keresztirányú felhelyezés miatt nem alkalmas minden bálahosszúság‑hoz, és nem lenne hatással a megtett útra – csak a rakodási időt befolyásolná. A munkát ezért egy Fendt 724 Vario traktor végezte házon belüli 5×90es rakodóval, ami a bálavillára tűzött három bálával – tehát körülbelül 1,5 t súllyal – viszonylag fürgén és stabilan közlekedett a terepen. Természetesen kisebb traktorok is szóba jöhetnének, a traktorvezetőnek azonban óvatosabban kellett volna dolgoznia ezekkel – aminek az ára a kisebb hatékonyság lenne. A traktor ezért erre a célra praktikusnak mondható.

Az 1,20-as szögletes bálák harmincasával kerültek egy megfelelő Pronar pót‑kocsira, ami a szállítást végezte. Néhány forduló után egy pótkocsi átlagos rakodási ideje az egyesével felszedett bálák esetében 17 perc körül mozgott, az első bálába történő beszúrástól az utolsó bála felrakásakor, a bála elengedése után, a traktor szabadon álló helyzetéig mérve. A legrosszabb esetben sokat haladt a traktor cikkcakkban, és nagy területet taposott végig. Ezenfelül a rakodó és a szállítójármű vezetőjének jól együtt kell működnie, hogy a nagyobb területen „szétszórt” bálákat a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legkevesebb megtett távolsággal juttassák a kocsira. Időnként természetesen előfordul, hogy egy-egy bála nem fér a kocsira, és ezeket át kell vinni a következő sarokra.

Ez érezhető különbség akkor, ami‑kor a hármasával lehelyezett bálákat rakják a kocsira: a rakodógépnek ebben az esetben átlagosan alig több mint 12 percre volt szüksége egy szállítókocsi megrakásához, ami 30 százalékos idő‑megtakarítást jelent. Ideális esetben a csoportok egész közel lehetnek a szállítókocsihoz, és nagy előny, ha a pótkocsi vezetője is figyel arra, hogy melyik az előnyösebb helyzet. Így a hármasával összerakott bálákkal a felvételük után csak néhány métert kellett megtenni, és már rajta is voltak a szállítókocsin. A rakodósofőr arról is beszámolt, hogy ez az eljárás sokkal kevésbé stresszes, és nem olyan fárasztó, ami főleg hosszú napokon nagyon hasznos. Ezenfelül így olyan gyorsan képes a bálákat rakod‑ni, ahogy a bálázó az új bálákat előállítja. Egy jól összeszokott csapat, ami a HDPII bálázóból, a BaleCollect bála‑gyűjtő kocsiból, két szállító vontatóból és egy rakodógépből áll, közösen kezd‑heti a munkát egy táblán, és egyszerre végezve együtt is hagyhatja el azt, ami megkönnyíti a tervezést a főnök vagy a munkát vezető személy számára.

MANUÁLIS ÜZEMMÓD

A bálázó vezetője a bálákat manuálisan is lehelyezheti, hogy egy központi helyen összegyűjtse őket, például a tábla‑végi fordulónál és egy másik sorban a terület közepén. Ezt is leteszteltük; a rakodónak ebben az esetben valamivel több mint 14 percbe telt a rakodás egy fordulóhoz. Bár csak rövid utakat kellett megtenni, de gyakran különböző nagyságú csoportok és egyedül álló bálák is voltak, ami kicsit több manőverezést jelentett, és egy-egy bála külön felrakására is szükség volt. Nagyon előnyös ez az üzemmód azonban akkor, ha valaki egyedül dolgozik, vagyis a kocsival kijön a területre, aztán lekapcsolja, és ugyanazzal a traktorral végzi a rakodást. A korábban leírt esetekben a szállítókocsit egy második sofőr vezette, aki a rakodás alatt is megfelelően tudott helyezkedni. Ha a bálákat célzottan a terület szélén gyűjtik, akkor a szállítókocsit ott le lehet állítani, és egy személy el tudja végezni a rakodást. Az is meggondolandó, hogy közvetlenül a bálázás után megkezdhető a talajművelés, mert a bálák egy kupac‑ban vannak, és a területnek csak kis részét foglalják el, ahonnan később is elszállíthatók. Ugyanígy szintén nagyon gyorsan kazalba rakhatók és le‑fedhetők, vagy a szállítás a közútról is történhet, például ha egy teherautó nem tud a területre rámenni. Ami nagyszerű: a Krone azon dolgozik, hogy a jövő‑ben az automatikus lerakásra kiválasztott helyet GPS segítségével lehessen meghatározni.

Mellesleg tetszett, hogy a BaleCollect az ISOBUS-rendszeren keresztül be van építve a terminál vezérlésébe (a mi esetünkben ez egy CCI 1200 volt).

Tobias Meyer