Nyakon csípik a gyomokat

A vegyi növényvédelemmel szembeni rezisztencia évek óta növekvő probléma az egyszikű és kétszikű gyomok esetében. Újonnan jóváhagyott hatóanyagok alig, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre, sok korábban jól bevált hatóanyag már nem használható, és ehhez még jönnek a zöldterületeken lévő pillangósokra vonatkozó új törvények. Ez a gazdálkodók számára azt jelenti, hogy más stratégiákat kell találniuk a gyomokkal szembeni harcban. Érdemes egy pillantást vetni az ökológiai gazdálkodásra – a mechanikai gyomirtás itt szabványnak számít.

  1. A sorközművelő kultivátorok szerszámai külön egységekből állnak, amelyek túlnyomó részt a kapásnövények sorai között dolgoznak
  2. A gyomfésű általánosan műveli a munkaterületet, és nem kíméli a kultúrnövényeket sem
  3. A rotoros eszközök megfésülik az állományt. Kis lapátok gondoskodnak a gyomnövények gyökeres eltávolításáról

A TECHNIKA TOVÁBBFEJLESZTÉSE

Az eddigi szokásos lineáris eltolás is idejétmúlt. A paralelogramma eltolás keresettebbé vált. A piacon két rendszer alakult ki, amelyek két különböző technikával dolgoznak: a gyomfésű és a sorközművelő kultivátor. A gyomfésű elsősorban kis sortávolságú kultúrák gyomirtására alkalmas, például gabonához megfelelő. A sok ráfordítást igénylő sorközművelő kultivátorok számára itt gyakran túl kicsi a hely. A Claydon megpróbálta a Terrablade segítségével ezt a piaci rést megszüntetni, és egy ujjas eszközt kínál kis sortávolsággal. A Dulks, egy fi atal németországi startup vállalat 2018 őszétől rotációs kapák piacra dobását tervezi. A gabonatermesztésben előforduló 5 cm-es sortávolság nem jelenthet problémát az Abrah elnevezésű művelőeszköz számára.

  1. A mozgatható keret a menetirányra merőlegesen korrigálja a gép helyzetét, hogy csak a sorok között dolgozzon, és ne tegyen kárt a kultúrnövényekben
  2. Az egyes kapacsoportok külön-külön összehangolhatók a talajadottságokkal, aminek eredménye az egyenletes munkavégzés
  3. A gördülő kapák sok földet és növényi maradványt szórnak a magasba
  4. Különleges hatékonyság: a gyomfésű munkaszélessége elérheti a 27 métert

A Garford gépe minden kultúrnövényt beszkennel (itt pl. zöldséget), és rotorokat forgat meg a növény körül

MŰKÖDÉSI MÓD

A biogazdaságokban a gabona egy részét 25-30 cm közötti sortávolsággal vetik, hogy a sorok között maradjon megfelelő távolság a sorközművelő kultivátornak. A gyomfésűvel ellentétben nem „fésüli át” a teljes gabonaállományt, így kíméletesebben dolgozik. A gyomfésű fogai önmagukban különböző kialakításúak lehetnek, és különféle munkákhoz használhatók. A gyomfésű fogai felszerelhetők vetőgépekre, vagy a talajművelő gépeken a hengerek mögött, melyek feladata a magbarázda vagy a művelési nyomok elsimítása. A nehéz szalmaterítő pálcasor tarlóhántáskor agresszíven dolgozik, és gyomirtási feladat végzésére túlságosan nagy. A speciálisan mechanikai gyomirtásra használt pálcák szinte minden kultúrában használhatók, ezért nagyon univerzálisak. Általában kapás növényekhez tervezték őket (az Einböck esetében opcionálisan frontfüggesztéssel is felszerelhető).

  1. Pillantás egy sorközművelő kultivátor munkaeszközeire. Az egységek paralelogramma függesztésűek, és különböző szerszámokkal vannak ellátva
  2. Az egyes sorművelő eszközök gyakran a kereten helyezkednek el, és egyedileg, a kultúrnövényekhez igazítva eltolhatók
  3. Az ujjas kerekek csak feltételekhez kötötten tudnak a sorokban dolgozni. Az intenzitás beállítható
  4. Ezen a képen a sorközművelő kultivátor alkalmazásának határai láthatók – a sorban található gyomok csak nehezen távolíthatók el

A védőtárcsák felemelt állapotban vannak, a töltögető tárcsák mögött helyezkednek el – a sorközművelő kultivátor gyorsan átalakítható a növények másik fejlődési stádiumához, vagy egy másik kultúrnövényhez

És még a gyomfésű alkalmazása előtt fi gyelembe kell venni néhány dolgot. A vetőmagokat kellő mélységbe, egyenletesen kell lehelyezni. A gyomfésűnek pontos mélységtartással kell rendelkeznie. A gyomfésű használatakor a kultúrnövények is elkerülhetetlenül károsodnak, így veszteség is várható. Ennek kompenzálása érdekében ajánlatos a vetőmagmennyiséget 10%-kal növelni.

Gyomirtásra gyakran használhatók a zöldterületek ápolására vagy tarlóhántásra kifejlesztett pálcák is, pl. a Wallner által gyártott szalmaterítő pálcasora, ami fogazott simító segítségével használható gyomirtásra.

MINDEN, AMI FOROG

A tárcsák forgó mozgása és egyedi függesztése következtében a gyomokat gyökerestől kitépi, és betakarja, vagy a gyomok a talaj felszínén maradnak, és kiszáradnak. Emellett a megkérgesedett talajfelszínt is fellazítja. A gépek hátrányos tulajdonsága hasonló, mint a gyomfésű esetében: a töltögető kapáknak a kultúrnövények is áldozatul esnek. A növényi maradványok és a föld magasra felrepül. Ezért helyezkednek el rácsok a gép középső területén, így megakadályozzák a traktor szennyeződését, ill. károsodását.

MEGFELELŐ KAPÁLÁS

A különböző eszközök kiválasztásával, azok elrendezésével, a munkamélységgel és a haladási sebességgel a vezető jelentősen befolyásolhatja a sorközművelő kultivátor munkájának eredményét. Ehhez azonban a helyes eszközkezelésnek megfelelőnek kell lennie. A korrekciós rendszerek (érzékelők, GPS) ehhez nélkülözhetetlenek.

A SORKÖZMŰVELŐ KULTIVÁTOR JELLEGE

  1. A Claydon sorközművelő kultivátora szűk soros kultúrában
  2. A Grimme töltögető eszközei kiegészítésképpen kapákkal is felszerelhetők. A gép így nemcsak a bakhátak művelésére, hanem közvetlenül gyomirtásra is alkalmas
  3. A Wallner a Straw-Master modellhez egy utólag felszerelhető egységet kínál, amit az erős szalmaterítő pálcákra helyeznek fel, és a kicsi (piros) pálcákkal gabonában használható
  4. A legmodernebb kameratechnika és szenzorok gondoskodnak a sorközművelő kultivátorok sorközkövető munkájáról. Az elmozdítható karok lehetővé teszik a korrekciókat a gépen


Ez már nem a jövő zenéje: önjáró kapáló robotok gondoskodnak kis méretben az üvegház gyommentességéről

SOKFÉLE SORKÖZMŰVELŐ ESZKÖZ

A legtöbb sorközművelő eszközre jellemező egy kapacsoport. A kapák száma választható, és a sor szélességétől vagya gyártó filozófiájától is függ, hogy hány kapára, milyen elrendezésben van szükség. Így vannak szűk fogak, vagy szélesebb kapák (lúdtalp kapák), amelyek ennek megfelelően nagyobb vágási területtel rendelkeznek. A fogak és csillagkapák kombinációja is lehetséges. Utóbbiak az aprítótárcsákhoz hasonlóan a nagyobb növényi maradványokat vágják szét. A kapacsoport mögött, vagy önállóan lehetőség van finom egyengető pálcák, vagy sekélyen haladó ujjas kerekek alkalmazására, melyek feladata a gyomnövény eltávolítása a sorokból, a kultúrnövény stabilitásától és méretétől függően. Az intenzíven dolgozó sorközművelő szerszámok esetén a fiatal növényeket kiegészítő lemezekkel is lehet védeni. Ezeket közvetlenül a sorközművelő eszköz bal/jobb oldalára kell felszerelni, és ezek elkülönítik a művelőeszközök munkaterületét a haszonnövényekétől. A lemezek mellett vannak növényvédelmi tárcsák is. További opcióként sok gyártó töltögető kapákat kínál, melyekkel bakhátas kultúrák művelhetők, ill. a föld oldalra dobásával betemethetők a gyomnövények.

KÜLÖNLEGES FORMÁK ÉS TARTOZÉKOK

A kapálás a fordulóknál, ék alakú területeken és akadályok esetén okoz problémákat – téglalap alakú területek ritkán fordulnak elő. Ilyenkor vagy korábban kiemeljük a gépet, vagy kockáztatjuk, hogy kultúrnövényeket is kigyomlál. Néhány gyártó foglalkozott ezzel a témával, és Section-Control eszközöket dobott piacra. Minden sorközművelő egység saját hidraulikus hengerrel van felszerelve, ami manuális vagy GPS vezérléssel az egyes elemeket akár 30 cm magasságig is ki tudja emelni.

ÜTEMEZÉS

Emellett a következő időjárási viszonyoknak kell fennállnia: száraz, napos és szeles. Csak ebben az esetben áll fenn a legjobb kiindulási helyzet a szabadon álló gyomok lehető leggyorsabban történő kiszáradásához.

AKTUÁLIS TREND

Alexander Brockmann és Lena Kampschulte

gyomfésű kultivátor

Összes rovatunk