Először sikerült a német profi magazinnak (2018. 11. és 12. szám) az összes vezető nagykockabálázó-gyártó gépeit egy összehasonlító teszt erejéig egy helyszínre összehoznia. Puskapor szárazságú búzaszalma bálázásában kellett a bálázóknak megmutatniuk, hogy mit tudnak. A KRONE részéről két típus is szerepelt az összehasonlításban.
– dobos –
A profi magazin kivonatos cikke alapján a következőkben bemutatjuk az eredmények első részét: a bálatömörség, az aprítási minőség, a teljesítményigény és az áteresztőképesség alakulását.
A nagybálázóknál az olyan szempontok, mint tartósság, karbantartásigény, szenázskészítésre való alkalmasság mellett a teljesítmény, a teljesítményigény, a bálatömörség, a szecskaminőség a leginkább vitatott jellemzők, tehát éppen ezek a részletek azok, amelyek rendszerint teret adnak a spekulációnak.
Ezért is szerettük volna ebben a tesztben ezeket „tisztába tenni”, és kértük a gyártókat, hogy vegyenek részt bálázóikkal az összehasonlításban. A 90 centiméteres csatornaszélesség mellett döntöttünk, mivel az elmúlt években a hektáronkénti kisebb bálaszám miatt ez a trend. Tény azonban, hogy a teszt sok felismerése a kisebb, „70‑es” típusokra is átvihető.
A következő típusok vettek részt az összehasonlításban:
- Case IH LB 434 XL RC (azonos a New Holland BB1290 Plus CC típussal) +Steyr Terrus 6300 CVT (230 kW/313 LE max. teljesítmény),
- Claas Quadrant 5300 FC+Claas Axion 950 (301 kW/410 LE),
- Fendt 1290 XD (azonos az MF 2270 XD típussal) +Fendt 939 Vario (291 kW/396 LE),
- John Deere L1534 MaxiCut HC23+JD 6250R (221 kW/300 LE),
- Krone BigPack 1290 XC+Fendt 1050 Vario (380 kW/517 LE),
- Krone BigPack 1290 HDP VC+Fendt 1050 Vario (380 kW/517 LE),
- Kuhn LSB 1290 ID OC+Fendt 936 Vario (269 kW/366 LE).
Így egyrészt volt két „sztenderd” bá‑lázónk, a John Deere és a Krone BP 1290 XC, másrészt jelen voltak az ún. „nagytömörségű” változatok, az XL a Case IH‑tól, az XD a Fendttől és a HDP a Kronétól. Ezenkívül megvolt a Kuhn vadonatúj „iD” ikerdugattyúsának is az első nyilvános bemutatkozása. Mivel a teszten a Claas hivatalosan nem vett részt, ezért egy aktuális évjáratú, a termelésben üzemelő Quadrant 5300 FC‑t hoztunk.
|
|
|
|
|
|
Nagyon kíváncsiak voltunk az összehasonlításra, amelyben minden gépet négy renden, négy különböző szempont szerint vizsgáltunk. Először is a legnagyobb préstömörséget néztük – egyrészt adott, állandó sebességnél, másrészt a legnagyobb teljesítmény (áteresztőképesség) mellett. Az első menethez 12 km/h sebességben állapodtunk meg. A préstömörségbeli különbségeket mutatja az első diagram. A legnagyobb tömörséget (171 kg/m3) elérő gép után közvetlenül a Krone BP1290 HDP VC következett, 167 kg/m3‑rel.
Nagyobb teljesítmény mellett is tudnak a bálázók ilyen tömör bálákat készíteni? A Krone HDP a 167 kg/m3‑rel pontosan ugyanazt a tömörséget érte el, mint az előbb. Hasonlóképpen csak minimálisan csökkent a bálatömörsége a KRONE XC‑nek (134 kg/m3 a 139 helyett). A bekapcsolt szeletelővel végzett mérési eredmények részletes bemutatásától helyhiány miatt eltekintünk. Átlagban 10‑15 kg/m3‑rel nagyobb bálatömörséget sikerült elérni, mint a nem szecskázott anyagnál. A sorrendre ez azonban nem volt hatással.
Kulcsszó: szeletelő. Mindegyik bálázó rotoros szeletelővel volt ellátva. A Krone XC esetében ez 26 kést jelent 44 mm‑es vágáshosszal. A Krone BP HDP VC ezzel szemben 51 késes és az elméleti vágás-hossz csak 22 mm. Ezeket a bálázókat az összes késsel és – a többiekkel való összehasonlíthatóság miatt – fél késkészlettel is mértük. A vágásminőség megítélése céljából a DLG tesztközpontja meghatározta a túl hosszú részek arányát, melyek nem estek át a 30 mm-es rostán (lásd: Szecskaminőség összehasonlítása diagram). Ahogy várni lehetett, mindkét bálázó messze a többiek előtt teljesített: a VC bálázónál a szalmapróba 99,4%-a volt kisebb, mint 30 mm. A Krone XC esetében ez csak 97% volt (a VC kényszervágású, az XC-nek ollószerű nyírása van). Az eredmény azt jelenti, hogy egy VC bálázónál egy 400 kg-os bála esetében 2 kg 3 centiméternél hosszabb szálú anyag marad. További jó hír, hogy az XC bálázónál a teljesítmény növelésével a szecskaminőség is javul. Legalábbis, amíg a kések élesek…
A szecskázott báláknál újra és újra visszatérő vitatéma a bálák stabilitása. Mi is megpróbáltunk különbségeket felfedezni. Úgy tűnik azonban, hogy a bálatömörségnek ilyen szempontból sokkal nagyobb jelentősége van. A mi tesztünkben mindenesetre az összes bálázó bálája probléma nélkül szállítható volt. Érdekesebb kérdés ennél a pontnál a bálázók teljesítményigénye, mert a különbség óránként akár néhány liter gázolajat is kitehet. Ehhez meghatároztuk a TLT-n levett teljesítményeket egy tonna anyag bálázásához, illetve szeleteléséhez és bálázásához. Mivel ebben a változatban mindegyik bálázó a nagyobb teljesítménynél volt gazdaságosabb, ezért ezt a diagramot ábrázoljuk: ekkora teljesítményt igényelnek a bálázók. Itt a KRONE XC energiaigénye a legkisebb, 1,6 kWh/tonnával. Ez illeszkedik ennek a bálázónak a kisebb tömörségéhez is. Azt azonban, hogy a nagyobb préstömörség nem feltétlenül jár együtt lényegesen nagyobb fajlagos üzemanyag-fogyasztással, jól mutatja a KRONE VC 1,9 kWh/tonna értéke.
Amennyiben a szeletelő is képbe kerül, az értékek eltolódnak felfelé: a KRONE HDP VC fél késkészlettel 3 kWh/tonna, az XC 2,3 kWh/tonnával is beéri. Azt, hogy az apróra vágás többletenergiát igényel, jól mutatja, ha mindegyik kés dolgozik: a 3,6 kWh/tonnás értékkel ez az előzőnél 0,5 kWh/tonnával több. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, egy rövid számolás segítségével jól bemutatható: 0,5 kWh/tonna kb. 0,15 liter gázolajnak felel meg minden tonna szalmára. Vagyis pl. 40 t/h teljesítmény esetén 6 liter plusz üzemanyagot. És ha ezt a szeletelő nélküli változathoz hasonlítjuk, a különbség akár 20 liter/óra is lehet.
5. DIAGRAM. Bálamérleg pontossága
6. DIAGRAM. A beállított bálahossztól való eltérés
De vissza a traktorhoz: méréseink megmutatták, hogy a bálázók a legnagyobb áteresztőképesség mellett 200 kW/272 LE teljesítményt igényeltek. Ehhez jön még a 12 tonnás bálázó vontatásához szükséges teljesítmény. Ez tehát azt jelenti, hogy ha ezeknek a bálázóknak a tényleges kapacitását ki akarjuk használni, akkor legalább 300 kW/400 LE-s gépet kell eléjük akasztani, különösen, hogy ha még a terep is egyenetlen, vagy ha előtét-szeletelő is működik rajtuk. Másik oldalról természetesen minden gond nélkül üzemeltethetők ezek a gépek akár egy 200 LE-s traktorral is – természetesen alacsonyabb áteresztőképességgel.
A maximális áteresztőképességek összehasonlítása diagramon három egymást követő bála átlagát ábrázoltuk. A szeletelő nélküli maximális teljesítmény a Krone HDP VC esetében volt a legnagyobb, 57,1 t/h értékkel, de az 50 t/h-t többek között a Krone XC is elérte.
Ha a késeket bekapcsoljuk, akkor – kisebb vagy nagyobb mértékben – mindegyik bálázó teljesítménye csökken. A Krone XC így is 45,8 t/h-t ért el, miközben a KRONE HDP VC esetében a fél késkészlettel elért 38,6 t/h nyilvánvalóan a vékony rendnek tudható be, mivel ez a bálázó 51 késsel (teljes késkészlettel) 46,5 t/h-t tudott.
Elérkeztünk a beállított bálahosszak betartásához (diagram: A beállított bálahossztól való eltérés). A bálák közötti mindössze 10 cm eltéréssel többek között a Krone HDP VC volt a legjobb, míg az XCnél ez az érték a 14 centimétert is elérte.
A bálamérlegek pontosságának ellenőrzéséhez összehasonlítottuk a terminál által jelzett értékeket a ténylegesen mért bálatömegekkel. Leginkább a KRONE XC bálamérlege volt meggyőző: mindössze -0,3% volt az eltérés 12 bála összegében, ami szenzációsan alacsony. A Krone HDP VC-nek viszont meggyűlt a baja a 2 méter hosszú bálákkal. Eltekintve attól, hogy a bálák egynegyedénél egyáltalán nem mutatott tömeget, a teljes eltérés is relatív nagy, 4,4% volt.
Összefoglalva a következőket állapíthatjuk meg: a BigPack 1290 XC sztenderd bálázóként nagyon jó teljesítményt ért el, a szecskaminőség viszont kevésbé volt jó. A gép mérlege kiemelkedően pontos.
A Krone BigPack 1290 HDP VC bálatömörsége, teljesítménye és nagyon jó szecskaminősége is meggyőző volt. Teljesítményigénye átlagos, a mérleg nem megfelelően működött.
A cikk a KRONE XtraBlatt 11/2018és a profi 11/2018 számában megjelentek felhasználásával készült.
