Merev, egyenes késes kontra véső rendszerű lazítók

MELYIKET MIKOR ALKALMAZZUK?

Ahogy telnek az évek, egyre bővül a hazai piacon a talajlazítók választéka. A csökkentett menetszámú művelés előtérbe kerülése, illetve a talajtömörödés problémája és az egyre gyakrabban és súlyosabban előforduló belvízprobléma mind-mind közre játszik egyre szélesedő alkalmazásukban. A rendszerváltást megelőző időszakban a legnagyobb arányban az amerikai fejlesztésű, hazai gyártású, parabolakéses, V-elrendezésű lazítók aránya volt a legnagyobb. Napjainkra elárasztották az itthoni piacot is a különböző konstrukciójú európai típusok, de a piaci igényeknek megfelelően a hazai gyártók kínálata is jelentősen bővült. Ahhoz, hogy az eltérő konstrukciójú talajlazítókat optimális agronómiai körülmények között a megfelelő időben történő alkalmazásának elemzésére rátérnénk, tekintsük át milyen megoldású modellekből tevődik össze jelen pillanatban a kínálat.

 


Merev, egyenes késes, szárnybetétekkel kiegészített V-elrendezésű függesztett talajlazító

 

MEREV EGYENES KÉSES, PARABOLARENDSZERŰ ÉS HAJLÍTOTT GERINCLEMEZŰ

Az elmúlt évtizedekben meghatározó arányban elterjedt úgynevezett merev késes, V-elrendezésű  függesztett változatok közel 40 éve jelen vannak a hazai kínálatban. Ezek általában vagy paralelogramma alakú késszárakkal, ék alakú művelőelemmel, vagy egyenes szárú, a végükön sok esetben szárnybetétekkel kiegészített lazítóelemekkel vannak szerelve. Mindkettő talajrepesztéssel végzi a lazítást, de a parabolakéses változatok jobban megemelik a talajt, nagy hantokat hagyva maguk utána. A merev egyenes késekkel és szárnybetétekkel szerelt lazítók késkialakításának köszönhetően a talajszerkezet káros megemelése nélkül repesztik át a talajszelvényt. Ezeket a változatokat vagy V-elrendezésű vázra, vagy pedig 1 vagy 2 darab teljesen egyenes gerendelyre szerelik. A mai kínálatban már a merev késes lazítók is felszerelhetők többféle lezáróhengerrel, a munkamélység határolásáról pedig vagy csavarorsós állítású mélységhatároló kerék, vagy pedig maga a lezáróhenger gondoskodik. A kések túlterhelés ellen való biztosítása általában nyírócsapos kivitelű, de elérhetőek opcióban spirálrugós, illetve hidraulikus túlterhelés elleni védelemmel. A merev, egyenes szárú lazító késekkel szerelt, V-elrendezésű függesztett lazítók alkalmazásával megnövelhető a gyökerek fejlődéséhez szükséges átjárható talajréteg, illetve javítható a talaj vízáteresztő képessége, szellőzése. A kés, kialakításának köszönhetően, a talajszerkezet káros megemelése, átforgatása nélkül repeszti át a talajszelvényt. Mivel nem fordít fel nagy hantokat, és nem kerülnek fel a talaj alsóbb termőrétegei a felszínre, így a nedvességet is megőrzi a terület, viszont a káros talajtömörödést és az eketalp talajszerkezetben okozott elzáró hatását megszünteti. Így az ilyen felépítésű lazítók alkalmazása fokozottan ajánlott azoknak a gazdaságoknak, akik leginkább a forgatásos talajműveléssel végzik az alapművelést.

 


Hajlított gerinclemezű talajlazító hullámos tárcsasorpárral

 

FONTOS A TALAJÁLLAPOT, A NEDVESSÉGTARTALOM!

A merevkéses V-elrendezésű lazítók alkalmazásának hatásfokát nagyban befolyásolja, milyen talajállapotban végezzük a lazítást. Kerülni kell az erősen nedves talajszerkezetnél a lazítást ezekkel az eszközökkel, hiszen az átázott talajon a kések repesztő hatásukat elvesztik, és „elkenik” a talajt. Sajnos sokszor tapasztaljuk, hogy csapadékos időszakot követően dolgoznak a földeken ezek a lazítók, pedig ilyenkor messze nem optimális a munkájuk, és csak felesleges költséget jelent az ekkor végzett lazítás. Az utóbbi néhány évben egyre több európai munkagépgyártó kínál már hajlított gerinclemezű lazítókat. Ezek a konstrukciók a merev egyenes késes változatokhoz hasonlóan alig emelik meg a talajszelvényt, viszont teljes keresztmetszetben átrepesztik azt, megszüntetve a tömörödött réteget.

 


Nagyon fontos a megfelelő vonóerő megválasztás

 

A VÉSŐEKE, AMIT ITTHON TALAJLAZÍTÓNAK HÍVUNK!

Az utóbbi évtizedben terjedtek el az európai fejlesztésű vésőrendszerű talajlazítók, melyeknél a két gerendelyen egymáshoz eltoltan helyezkednek el a több szögben megtört szárú, különböző betétekkel kiegészített, vésőrendszerű lazítókések. Igazából csak a hazai szakzsargon nevezi ezeket talajlazítóknak, külföldön sokszor találkozhatunk a lazítóeke, vésőeke, megnevezéssel ezeknél az eszközöknél, ami helytállóbb is. Ezek a talajművelők lényegében hasonló munkát végeznek, mint a nehézkultivátorok, de azoktól jóval agresszívabb művelőelemeinek köszönhetően a talajt még erősebben átforgatják, a szármaradványt még jobban bedolgozzák a talajba, elősegítve a gyors lebomlásukat, és munkamélységük is jóval nagyobb, mint a nehézkultivátoroké. Ezekhez az eszközökhöz általában a legnagyobb arányban a tüskés lezáró, rögtörőhengereket választják a gazdák. Ezek a lazítók azon gazdaságok számára a legideálisabb választás, amelyek a csökkentett energiájú és művelettakarékos, talajkímélő művelést alkalmazzák, hiszen ezekkel lényegében a talajtömörödés megszüntetése mellett az alapművelést is kiválóan elvégzik. Alkalmazásuk inkább nedvesebb talajkörülmények között javasolt, és ekkor is ügyelve arra, hogy a vésőszerű lazítókések által jelentősen megemelt és átforgatott talaj megfelelő lezárást kapjon a talajnedvesség-veszteség minimálisra szorítása céljából.

 


A vésőrendszerű lazítóval száraz talajkörülmények között, kötött talajon végzett lazítás eredménye

 

SZÁRAZ, KÖTÖTT TALAJON NE HASZNÁLD A VÉSŐRENDSZERŰ LAZÍTÓDAT!

Ne alkalmazzuk ezeket a vésőrendszerű lazítókat  száraz talajviszonyok között, mivel a jelentős talajemeléssel és átforgatással járó művelés, főleg kötött talajon hatalmas száraz rögöket fordít fel a felszínre! Ezek a nagy, száraz rögök amúgy is alacsony nedvességtartalmukat hamar elveszítik, és későbbi elmunkálásuk sok esetben nagyon sok munkamenetet és többlet energiát igényel. A lazítás munkamélységének megválasztása szempontjából – legyen az bármilyen konstrukciójú lazító – egy dolgot fontos leszögezni, bármilyen talajlazítót is alkalmazunk. Bár a talajlazítók többsége akár 65-70 cm-es munkamélység elérésére is alkalmas, ezen érték megválasztásánál – hacsak a talaj tömörödöttsége különösen nem indokolja – nem érdemes 40-45 cm alá menjünk, hiszen a növények optimális gyökérfejlődését és az ideális vízmozgásokat már ez a művelési mélység is megfelelően biztosítja. Ha ettől mélyebben végzünk intenzív talajlazítást, azzal csak felesleges üzemanyag-felhasználást és művelőelem-kopást okozunk, de pozitív gyakorlati előnye nem nagyon lesz a nagyobb munkamélységnek.

 


Vésőrendszerű lazítóval végzett munka, optimális körülmények között


Nagyon fontos a körülményekhez optimális lezáróhenger alkalmazása

 

LEZÁRÓHENGER NÉLKÜL NEM SZABAD HASZNÁLNI!

Nagyon fontos, hogy minden esetben alkalmazzunk a lazítónkhoz a lezáróhengert, hogy a lazítással együtt járó nedvességveszteséget a lehető legjobban minimalizáljuk. Mint már fentebb említettük, egyre nagyobb arányban terjed a tüskés lezáróhengerek alkalmazása a vésőrendszerű lazítóknál, hiszen ezek aprító hatása is kiváló, és nedves talajkörülmények között is jól alkalmazhatók, viszont tömörítő hatásuk jóval csekélyebb, mint például egy acélgyűrűs vagy mélynyomó hengernek. Ezek tömörítő-lezáró képessége sokkal jobb, hatékonyabban zárják vissza a megnyitott, fellazított talajréteget. Hátrányuk, hogy nedves talajkörülmények között hamar betömődnek, hatékonyságuk csökken, így alkalmazási időszakuk ettől a körülménytől jobban függ, inkább csak szárazabb talajállapot esetén javasolt.

Természetesen még jó néhány befolyásoló tényező van a megfelelő alkalmazással kapcsolatban, amire figyelmet kell fordítanunk, hiszen nem tértünk ki az aktuális munkaszélességnek, a munkamélységnek, illetve a talajállapotnak megfelelő teljesítményű üzemeltető traktor kiválasztására sem. Ám ha a fentebb egy csokorba gyűjtött néhány momentumot figyelembe vesszük a munkaeszköz alkalmazásánál, szinte biztos, hogy sokat javíthatunk a talajélet számára nagyon fontos lazítás hatékonyságán.

 


Lezáróhenger nélkül sose alkalmazzuk a vésőrendszerű lazítót

 

Farkas Imre

alapművelés lazító mélylazítás művelőelem talajművelés talajszerkezet talajtömörödés