História rovatunkban már korábban (2011/05. szám) megemlékeztünk a hazai mezőgazdaság egyik legelismertebb rendszertraktorjáról, az IH Farmall erőgépcsaládról. Írásunkban a sorozat legnagyobb darabszámban alkalmazott típusának, egy régóta pihenő IH-1066 traktor életre keltésének a történetét tesszük közzé.
A fentebb említett visszaemlékező írásunk megjelenése után jelezte szerkesztőségünknek Herczeg Mihály ceglédi gazdálkodó, hogy van a birtokában egy IH-1066 traktor, amelynek felújítása épp folyamatban van, így a leletmentő munka befejezéséhez közeledve személyesen is felkerestük kérésünkkel, hogy ossza meg velünk a nehézségektől sem mentes munka történéseit.
– Mi motiválta a traktor megvásárlásában, és hogy sikerült rátalálni erre a gépre?
– A típushoz való kötődésem már egész kisgyerekkoromra visszavezethető, hiszen nagyszüleim egy Ceglédhez közeli kis tanyán éltek. A hozzánk közeli szomszédságban lévő tanya tulajdonosával jó kapcsolatot ápoltunk, gyakori vendégünk volt, és ő a ceglédi Lenin Mgtsz egyik IH-1066-os erőgépével dolgozott napi szinten, így a traktorral én is már nagyon hamar közeli kapcsolatba kerültem. Ez az igen korszerű gép hamar elvarázsolt.
A helyi termelőszövetkezet – a CPS (IKR) kukoricatermelési rendszer tagjaként – először 2 db IH-1066 traktorral bővítette a 70-es évek elején a gépparkját, majd egy másik üzemmel történő fúziót követően a duplájára nőtt az ilyen erőgépek állománya a gazdaságban, így az évek múlásával rajongásom csak fokozódott. Az élet aztán úgy hozta, hogy édesapám halálával nekem kellett átvenni a néhány tíz hektáros kisgazdaságot – amit édesapám az évek során létrehozott –, így elérkezettnek láttam az időt arra, hogy régi álmom megvalósítsam, és egy IH-1066 traktort szerezzek be gazdaságom gépparkjának élére. Mivel a négy évtizeddel ezelőtt munkába állt, több száz 1066-osból már nehezen lehet üzemképes vagy ahhoz közelítő állapotú példányt találni, így hirdetést adtam fel a megfelelő állapotú traktor felkutatása céljából. Hosszas várakozás után, 2011 februárjában két jelentkező is akadt hirdetésemre, amelyek közül az egyik gép egy szarvasi gazdaság traktorja volt. Hosszas és alapos vizsgálat után a szarvasi gép megvásárlása mellett döntöttem.
– Milyen szakmai dokumentáció, illetve egyéb szakmai segítség állt rendelkezésére a felújító munkában?
– Írásos szakmai dokumentációként egyedül csak a „robbantott ábrás” alkatrész-katalógus állt a rendelkezésemre, viszont szinte folyamatosan segítségemre volt a felújítás során Lipák Gyula, a fentebb említett egykori ceglédi szövetkezet szerelője, aki az IH 1066 traktorok bevezetésekor teljes körű javításra, karbantartásra, illetve üzemeltetésre kiterjedő, részletes oktatáson vett részt annak idején a CPS nagyigmándi központjában.
– Mivel kezdték meg a felújítást, és hogyan sikerült a cserére váró alkatrészek beszerzése?
– A vásárlást és a hazaszállítást követően teljes állapotfelmérést végeztünk, illetve javítási koncepciót készítettünk, így állítottuk össze azoknak az alkatrészeknek a listáját, amelyeknek elkerülhetetlen volt a cseréje. Szerencsére a sok-sok év alatt kiépített kapcsolatok jól működtek, és nagyon sok eredeti, gyári alkatrészt sikerült beszerezni a cserére szoruló komponensek közül így, s bár ezek összegyűjtése aprólékos munka volt, mégis jó eredménynél zárult, ami lehetővé tette, hogy 2012 tavaszán már elkezdődhetett a feltárt hibák javítása.
– Mely alkatrészeket kellett felújítani, illetve cserélni? Szükség volt egyes alkatrészek újragyártására?
– A traktor a vásárláskor is a „saját lábán” vonult fel a szállítótrélerre, mivel a fő szerkezeti egységei viszonylag jó állapotban voltak. A motor, a tengelykapcsoló és a sebességváltó nem igényelt semmilyen komolyabb javítást, a kenőolaj és a különböző szűrők cseréjén kívül. Az üzemanyag-befecskendezésért felelős adagolószivattyú viszont nem működött megfelelően, így erre felújítás és pontos beállítás várt, de a magas üzemóraszám miatt a gázrudazat mechanizmusa is nagymértékben elhasználódott, így a megfelelő működés érdekében ezt teljesen szét kellett szedni, és fel kellett újítani.
A traktor járószerkezetének elemei a munkában eltelt évtizedek során jelentősen elhasználódtak, elkoptak, így ezt több helyen csak az alkatrészek teljes cseréjével lehetett orvosolni. Mivel egyes elemeket már nem lehetett eredetiben beszerezni – vagy csak kiugróan magas összegért juthattunk volna hozzá –, így ezeket kénytelenek voltam hazai kisiparosokkal legyártatni, illetve felújíttatni. Például a kormányösszekötőrúd gömbfejeit egy dunántúli műhelyben javították fel, a függőcsapszeget pedig egy esztergályos varázsolta újjá. A rendkívül sok üzemórát teljesített kormányszivattyút nagy erőfeszítések árán sem tudtuk már működőképessé tenni, így ezt egy másik, bontott IH-1066 azonos szivattyújával pótoltuk. A javításnál sokszor gondot jelentett, hogy az idő vasfoga nem kímélte a csavarkötéseket sem, így nagyon sok elem javításánál a csavarok a rozsdásodás miatt voltak menthetetlenek, cserélni kellett őket, így a menetes furatok is teljes rekonstrukciót igényeltek.
A vezetőfülke hiányzó padlószigetelését a járműiparban használt szigetelőanyagokkal pótoltuk, és ugyanígy jártunk el azokkal a gumi szigetelésekkel is, amik a fülke és a traktorváz csatlakozásánál gondoskodnak a megfelelő zárásról. Ezeket mind autóbontóból szereztük be. Az eredeti vezetőülést is teljesen újrapárnáztattuk és kárpitoztattuk. A traktor a gondos felületkezelés után az eredeti hajdani sárga-fehér CPS-fényezését is visszanyerte. Mivel munka mellett, a szabadidőmben végeztem az erőgép felújítását, így a hidraulika-függesztőszerkezet és az elektromos rendszer egyes elemeinek rekonstrukciója még várat magára.
– Sikerült-e már valamilyen munkában kipróbálni a feljavított IH1066 traktort?
– Mivel nekem a kisgazdaságban a munkát egy régi MTZ-50-es traktor állt rendelkezésemre, így egyelőre ennek az erőgépnek a kétfejes ekéjét csatlakoztatva végeztem szántást a géppel az elmúlt őszi szezonban. Ugyanakkor a közeljövőben – megfelelő méretű talajművelőgépek üzembe állítását követően – ezzel az erőgéppel szeretném végezni az összes talajmunkát a területeimen. A motor többnapi használat után is folyamatosan tartotta a megfelelő olajnyomást, és egyáltalán nem tapasztaltam kenőolaj-fogyasztást sem. Már szántásnál is érzékeltem, hogy a 4 hengeres MTZ erőgépemhez képest a hathengeres motorral szerelt IH Farmall traktor – azonos ekével – jóval költségtakarékosabban végezte a talajmunkát, és az sem mellékes, hogy 40 éves korát meghazudtoló üzembiztonsággal dolgozott napokon keresztül.
(A cikk a GÉPmax 2013/02. számában jelent meg.)
