fbpx

Górcső alatt a talaj és a művelőszerszám kapcsolata (videóval)

Írta: Kristóf Imre - 2020 november 14.

Közel 30 méter hosszú és másfél méter mély árokba mehettek le az érdeklődők a 33. Bábolnai Gazdanapok talajszelvény-bemutatóján. 

 

 

Az eddig egyedülálló bemutató célja az volt, hogy a különböző talajművelő gépek munkáját, ne csak a szokásos felszíni kép alapján elemezhessék a szakemberek, hanem lenézhessenek a gyökérzónába is. Dr. Soós Sándor, gépesítési technológiai szakértőt (a szántóföldi rendezvény szervezőjét) kértük meg, hogy mutassa be olvasóinknak (a videót nézőinknek) az eredményeket.

 

Dr. Soós Sándor

 

Ez a talajszelvény a nagy méretein kívül azért is érdekes, mert a kiásása előtt meghúztunk itt öt, azonos funkciójú gépet: grubbereket, azaz nehézkultivátorokat, és egy középmélylazítót. A gazdák, ha bejönnek a szelvénybe, megnézhetik a földfelszínen és alatta is, hogy mi történik a talajművelés során.

 

 

Farmet Digger:

A középmélylazító felszíni munkáját láthatjuk itt. A kétsoros, tüskés-hengerborona cápa-, vagy delfin fogai szúró, bontó mozgást végeztek, és mivel forgás közben nem folyamatosan érintkeznek a talajfelszínnel, ezért nem teljesen egyenletes a felület. Lejjebb tekintve pedig a szerszámok munkáját láthatjuk; a szárnyas kések repesztő hatására megfelelően át lett lazítva, életképes lett ez a talajszelvény. A talaj rétegződését vizsgálva jól elválik a termőréteg és a világosszürke altalaj. Megállapíthatjuk, hogy 40-45 cm-nél mélyebbre már nem szabad a műveléssel menni, mert káros ásványi anyagokat keverhetünk a mélyből a feltalajba.

 

 

Güttler PrimusPlus:

A nehézkultivátor szárnyas kapái más munkát végeztek, mint az előző gépkapcsolat elemei. A talajfelszínt nézve egy sokkal egyenletesebb, szebb talajfelszínt láthatunk, a rendkívül jól aprító prizmahengereknek köszönhetően.  A felszín alatt vizsgálva az orros, csúcsos kaparész egy kisebb árkot hagyott maga után, sekélyen – akár 15 cm mélyen is – képes átművelni a teljes munkaszélességet.

 

 

Köckerling Rebell:

Itt vésőalakú kapatestekkel dolgoztunk, nincsenek szárnyak, sűrűk viszont az osztások, kb. 22-24 cm közöttiek. Nincs túl mélyen a gép, jól bánik az energiával, és egyenletes talajfelszínt hagy maga után a hengeres lezáró egységnek köszönhetően. A talajfelszín alatt jól látható, hogy jó az átrepesztés, mindenütt átlazult a talaj a művelés során.

 

 

Horsch Tiger 4 MT:

Ez a nehézkultivátor nagyon szép munkát végez a felszínen. Egyenletes, aprómorzsás szerkezetű talajt hagy maga után. A felszín alatt viszont láthatjuk, hogy a beállításnál nem mentünk elég mélyre. A kapáknál nagyobb a húzás távolság, mint a többinél, nem akkora az átszakítás, mint amit el lehetett volna érni. A lazább részeknél jónak mondható ugyan a lazító hatás, de jobb lett volna egy nagyobb mélységű művelés. Természetesen ennél a gépnél is van többféle kapatípus, és meg tudják művelni egészen 35 cm mélységig a talajt. Akkor ezek az átszakadási kúpok sokkal egyenletesebben jelennek meg, sokkal laposabb lesz a szinusz görbe.

 

 

Väderstad-Opus 400:

A TopDown továbbfejlesztett változata ez a nehézkultivátor. A felszínt nézve ez is szép, egyenletes talajfelszínt alakított ki. A szelvénybe nézve láthatjuk, hogy megfelelő az átszakadás, átlazítás. Itt is jobban szerettem volna, ha kicsit mélyebben dolgozunk, de egy őszibúza vetés előtti talajelőkészítéséhez teljesen megfelelő a munka. Az, hogy az Opus az egyik vezérgépe a cégnek, nem véletlen tehát.

Egymás mellett, azonos funkciójú gépek talajfelszíni és felszín alatti munkáját nézhettük meg egy helyen. Összehasonlíthattuk, hogy melyik kapa hogyan dolgozik, milyen munkát végez a gyökérzóna közelében. Úgy tudom, hogy ilyen jellegű összehasonlítás még nem volt Magyarországon, és nemzetközi téren sem. Remélem a nagy érdeklődésnek köszönhetően több ilyen jellegű kísérletet is végezhetünk majd a közeljövőben – mondta a lapunknak adott interjúban Dr. Soós Sándor, gépesítési technológiai szakértő, a talajszelvény- és gépbemutató szervezője.