Alapvető változás történtek az elmúlt másfél évben a finanszírozás területén, amelyeknek az új gépek vásárlására, lízingkonstrukciókra, de a gépbérletekre is jelentős hatásuk van. A területet Berbekár Tamással, a Business Contract Kft. tulajdonosával tekintettük át.
– A saját területükön hogyan élik meg a finanszírozási piac turbulenciáját?
– Először nem is a mezőgazdaság irányából fordulok rá a kérdésre: nemrég kiszámoltuk, hogy a cégesautó flottánk lízingköltségeihez képest hogyan viszonyulna az összes autó bérlése. Megdöbbentett a végeredmény, de gyorsan döntöttünk is: az összes lízingelt autónkat eladtuk, és egy szolgáltatótól béreljük hosszabb távra a járműveket, mert sokkal jobban járunk így. Régóta a szakmában vagyok, fenekestül felfordult a világ, mind finanszírozás, mind bérlet, mind gép fronton.
– A mezőgazdasági területen mit tapasztal?
– Sajnos a mezőgazdaságban a támogatásokkal mindig belenyúlnak a rendszerbe. Arra gondolok, hogy a januári kiállításon megint szóba került, hogy a második félévben esetleg lesz további támogatási konstrukció. Az a baj ezzel, hogy ez már most visszavetheti a beruházásokat, hisz miért adnák ki készpénzre, lízingre a teljes összeget, ha egy speciális pályázatban féláron megkapnák? A legnagyobb baj ezekkel az, hogy konkrétumok nélkül hangzanak el ezek az információk, és mégis az egész piacra hatásuk van.
A finanszírozásnál újra bődületesen magasak a kamatok… Ma láttunk egy ajánlatot: nyílt lízinges konstrukció, egy 30,1 millió forintos gép, 1,5 millió forintos indulórészlettel. 5 évre kifizet a vevő 30 millió forint lízingdíjat, és lesz 18 millió forint maradványértéke. Ezek nagyon kemény összegek…
Az elmúlt két évben bepályázták a gazdák a rengeteg traktort, kombájnt, munkagépet, arról nem is beszélve, hogy pár gazdálkodó nem is biztos, hogy meg tudja valósítani a beruházást. Ez azért sem előnyös, mert későbbi pályázatokból kizárhatják őket. Sokan akkorát akartak lépni, ami nem volt számukra reális, elég ehhez megtekinteni a megművelt területet, az éves forgalmat. Aki a pályázatot 365 Ft/eurós árfolyamon nyújtotta be, és 410-es szinten valósítja meg, annak is jelentős többletforrást kell a projektbe tennie, arról nem is beszélve, hogy a gépek ára is nagyon felment az elmúlt másfél évben.
– Van-e arra lehetőség, hogy a finanszírozást jobb feltételekkel kapja meg valaki?
– Érdemes euróalapon kérni a finanszírozást, de ez csak akkor mehet, ha az igénylőnek megfelelő mennyiségű eurós árbevétele is van. Legalább annyi kell, amennyi a lízingdíj. Sokan vannak már, akik ezt igénylik, hisz 2,5%-os konstrukciók is rendelkezésre állnak. Az, hogy 7-8 évig 2-2,5 %-os kamatszinthez szokott minden beruházó, most meg 13-1520% is előfordulhat, azt szerintem most nehéz megemészteni.
BÉRELJEM, LÍZINGELJEM, KÉSZPÉNZRE VEGYEM?
– A mezőgazdaságban a gépbérlet mennyiben adhat plusz lehetőségeket?
– Ad, de az sem egy egyszerű pálya. Amikor bejött a KAVOSZ-konstrukció, akkor a bérlet kamata 4,8%, igazán jó ajánlat volt. A bérleteknél mindig arra kell figyelni, hogy termelőeszközt finanszírozunk, amivel pénzt keresnek a megrendelők. A bérlet esetében a gép ára irreleváns, hisz azt a futamidő végén visszaadják, sosem lesz a gazdáé. Az a nagy kérdés, hogy ha dolgozom havi x ezer forint költséggel, mondjuk5 évig, akkor mennyi pénzt fogok termelni a bérelt géppel. Azzal nyerek-e időt, kiváltok-e munkaerőt, változik-e a hatékonyságom stb.? Mindig ezt kell mérlegelni!
Sajnos tapasztalataim szerint a magyar emberek pénzügyi kultúrája nem túl erős… Ragaszkodnak a tulajdonhoz, képtelenek kiszállni ebből a látásmódból. Pedig kit érdekel, hogy nem az övé a gép, ha ő ül benne, ő használja? Egy lízingkonstrukciónál sem saját a gép, hanem a banké, amíg az utolsó részletet ki nem fizették… A generációváltás talán a szemléletet is váltja majd.
– Hogyan látja a KAVOSZ-hitelekben rejlő lehetőséget?
– Érdemes ezekkel óvatosan bánni, mert azért ez nem az NHP-konstrukció. A KAVOSZ-nál az apróbetűs részt elolvasva mindenki láthatja, hogy addig kedvezményes, amíg a forrás tart. A szerződésben az első oszlop a valós költségeket mutatja, az utolsó előtti pedig azt, amit a jelen körülmények között kell fizetni. Abban a pillanatban, hogy az állam esetleg kiszáll a konstrukcióból, rögtön az első oszlopban lévő, jóval magasabb összegeket kell majd fizetni. Csak annak javaslom ezt a konstrukciót igénybe venni, akinek a finanszírozott összeg „letétben” ott van a számláján, és ha eljön a pillanat, akkor gond nélkül ki tud szállni. Akinek nem áll rendelkezésre ez az összeg, az kb. „19-re egy lap”.
– Mennyire lehet tervezni ma ebben az iparági környezetben?
– Lehet, maximum egy évre… Tavaly 7,5 mrd forint volt a bejövő ajánlatkérésünk, most február elejéig egyelőre 300 millió forint finanszírozási igényt jelentettek be nálunk. Azt azonban látjuk, hogy ha valaki 7-10 évre akar kölcsönt felvenni, akkor inkább változó kamatra vegye fel. Ennél feljebb max 1-2%-kal mehet még az alapkamat, de nem bír el többet a rendszer. A legnagyobb hiba egyébként ma is készpénzre vásárolni gépet… Van 100 millió forintom, kellene egy 100 milliós gépet vennem. Ha 8,4%-on kapom a finanszírozást, akkor miért nem teszem be a 100 milliót szuper államkötvénybe, ami egy évben termel 16%-os hozamot, kockázat nélkül? Nem célom az államkötvényeket reklámozni, de a jelenlegi kamatszintek mellett inkább abba tegye a pénzt, és vegye meg finanszírozással a gépet, több marad a végén a zsebében.
– A gépbérletes üzletágban tudtak egyébként fejleszteni, új termékeket beilleszteni a kínálatba?
– Igen, folyamatosan, az építőipar és a mezőgazdaság terén is. Új gépek, új finanszírozási termékek jelentek meg nálunk. Alapvetően általunk preferált márkák vannak, most már a teljes szortimentet tudunk adni. Ugyanakkor az ügyfél hozhat saját projektet is, tehát ha megvan a vásárlás, de kíváncsi arra, hogy mi hogyan finanszíroznánk meg, akkor annak is nekilátunk. Akármennyire nehéz a kamathelyzet, mindig mérlegelni kell azt, hogy a pénzt, amit a gépbe teszek, az máshol nem hozna-e többet számomra? A gép termelőeszköz, kiszámolható, hogy mit termel. Fontos, hogy a bérletnél konstrukciótól függően nincs egyéb költség, mint például szerviz, vagy a biztosítás, – három évig használják a gépet, aztán átülnek egy újabba.
Hozzánk kétféleképpen jutnak el az ügyfelek: vagy a forgalmazótól jön a finanszírozási felkérés, vagy direktben keres meg minket a gazda. Mi a pénzügyi megoldást adjuk, a specifikáció kialakítása és biztosítása a forgalmazó dolga. Ha megvan az árajánlat, mi megbeszéljük a pénzügyi konstrukciót. Előszűrés után elkészítjük a finanszírozási ajánlatot. Fontos egyébként az előszűrés, sok érdekes dolog kibukik már ilyenkor. Egyik kedvencem: kétmilliárdos árbevétel, egymilliárdos eredmény, a cégközpont pedig egy 10. emeleti panelben van. Nyilván a problémák hamar kiderülnek, de ha minden rendben van, akkor 3 nap alatt elbíráljuk a projektet. (Annyit itt megjegyeznék, hogy hazai viszonyok között nagyon nincsenek rendben a könyveléssel kapcsolatos adatok: nincsenek naprakész főkönyvek, hézagosak a könyvelések. Ezt sokkal komolyabban kellene venni!) Erre is tudunk már megoldást nyújtani, elindítottuk inkubátor programunkat, ahol a mindenki azt teszi amihez ért. A gazda a termeléshez, mi a pénzügyekhez. Ha minden fél rábólint a konstrukcióra, akkor bekérjük a gépadatokat, házhoz visszük a finanszírozási szerződést – utána már csak le kell emelni a trailerről a gépet a megrendelőnek. Szóval nincs ebben semmi ördöngösség, de mindenkinek nagyon higgadtan és következetesen át kell gondolni, mik az igények, és mivel bírnak el. De sose felejtsük: „A finanszírozás egy jövőbeni megtakarítás jelenkori élvezete”.
Szerző: Fodor Mihály
