Az innovatív gépek és a termesztési technikák fejlesztése a leghatékonyabb fegyver a globális felmelegedés hatásai ellen.
MILYEN KIHÍVÁST JELENT A KLÍMAVÁLTOZÁS A MEZŐGAZDASÁG SZÁMÁRA?
Az éghajlatváltozás már nem időben távoli fenyegetést jelent – ez a valóság, amellyel a gazdálkodók világszerte naponta küzdenek. Az éghajlatváltozás több szempontból is hatással van a mezőgazdaságra: a megváltozott csapadékviszonyok befolyásolják a növények számára rendelkezésre álló vízmennyiséget, a hőmérséklet emelkedése csökkentheti a terméshozamot és a termés minőségét, az új kártevők és betegségek dinamikája veszélyezteti a növények egészségét, a szélsőséges időjárási események pedig károsítják a növényeket és az infrastruktúrát. Ezek a hatások együttesen kihívást jelentenek az agrárszektor számára, rugalmas gazdálkodási gyakorlatokat és innovatív alkalmazkodási stratégiákat követelve.
A NEGATÍV HATÁSOK MÉRSÉKLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Kulcsfontosságú a mezőgazdasági tevékenység módosítása az éghajlatváltozás okozta problémák kezelése érdekében. A gazdálkodók stabil hozamot és élelmezésbiztonságot garantálhatnak a változó éghajlati viszonyokkal szemben azáltal, hogy olyan ellenálló taktikákat alkalmaznak, mint a szárazságtűrő növények, a hatékony öntözés és a termelés diverzifikálása. A kiszámíthatatlan időjárási minták megzavarják a vetést és a betakarítást, ami terméskieséshez és bevételkieséshez vezet. A kisebb gazdaságok kiszolgáltatottabbak az aszályokkal, az árvizekkel és a kártevők dinamikájának változásával szemben, mivel az alkalmazkodási kísérleteket hátráltatja a forrásokhoz és a technológiához való hozzáférés hiánya. A megfelelő befektetéssel párosulva a regeneratív mezőgazdaság elveit és gyakorlatát alkalmazó mezőgazdasági innováció a leromlott mezőgazdasági területeket vissza tudja alakítani produktív és fenntartható szántófölddé. Brazíliában például megközelítőleg 40 millió hektár leromlott legelő található, ami nagyobb, mint Németország területe. Az elmúlt két évtized alatt Brazília csaknem 21 millió hektárt tudott az említett területből rehabilitálni.
A KLÍMAINTELLIGENS MEZŐGAZDASÁG ALAPJAI
A klímaintelligens mezőgazdaság jelen korunk vezető stratégiája, amely az éghajlatváltozás okozta problémákat kezeli, miközben ösztönzi a produktív és fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat. A mezőgazdasági termelés növelése mellett célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése. A növények diverzifikálása, a hatékony vízgazdálkodás, az agrárerdészet és a fokozott talaj-egészségügyi gyakorlat is jó példa az éghajlati alkalmazkodási és enyhítési módszerek beépítésére. Három fő célkitűzés határozza meg a klímaintelligens mezőgazdaságot. Először is a termelékenység növelésére törekszik olyan új technikák bevezetésével, amelyek maximalizálják a növénytermesztés eredményét és az erőforrás-felhasználást. Másodszor, a rugalmasság kialakítását hangsúlyozza azáltal, hogy segíti a gazdálkodókat az éghajlati bizonytalansághoz és a sokkhatások elviseléséhez való alkalmazkodásban. Végül az olyan fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat támogatja, amelyek csökkentik a mezőgazdasági szektor hozzájárulását az üvegházhatású gázok felhalmozódásához, elősegítve a globális éghajlati célok elérését.
FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁSI GYAKORLATOK
A hagyományos gyakorlatoktól eltérően, amelyek gyakran kimerítik az erőforrásokat, és megzavarják az ökoszisztémákat, a regeneratív mezőgazdaság az élelmiszer-termelésünket fenntartó természetes rendszerek megfiatalítására összpontosít. A fák és az egyéb növények kombinálásával az agroerdészet javítja a talaj minőségét, a biológiai sokféleséget és a szénmegkötést. A szintetikus vegyszereket elkerülő biogazdálkodásban a természetes folyamatok és a talaj egészsége a prioritás. A különféle növények termesztésével a termények diverzifikálása csökkenti a kockázatot, miközben növeli az ökoszisztéma stabilitását és ellenálló képességét. Ezek a módszerek elengedhetetlenek az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség előmozdításához. Az ökológiai gazdálkodásban a talaj egészségére helyezett hangsúly javítja a vízvisszatartást és az alkalmazkodást. A termés sokfélesége megbízható élelmiszer-termelést biztosít azáltal, hogy csökkenti az éghajlattal összefüggő terméskiesések miatti sebezhetőséget.
ALACSONY KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁSÚ MOTOROKTÓL A ROBOTTECHNOLÓGIÁIG
A fenntartható gazdálkodás fő célja a károsanyag-kibocsátás és a környezetterhelés csökkentése és a termelékenység növelése. Elsőként nézzünk meg két fontos tényezőt, amelyek ellentétesen hatnak a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló célokra. Egyrészt a használt gépek piaca legalább egy évtizede virágzik, a régebbi technikát képviselő gépek „felhalmozódása” nyilvánvaló valóság, ami ellene hat a légszennyező anyagok kibocsátáscsökkentésére irányuló erőfeszítéseknek. Másrészt ugyanígy igaz az is, hogy sok gyártó régóta elkötelezett a biometánnal hajtott vagy nulla károsanyag-kibocsátású (pl. elektromos) innovatív erőgépek fejlesztése mellett. A mezőgazdasági robotokat és a mesterséges intelligenciát ma már értékes szövetségeseknek tekintik a termelési folyamatok fejlesztésében és ebből következően környezeti hatásuk csökkentésében.
Ma már számos gazdaságban működik a vertikális mezőgazdaság, a többszintű művelési rendszerek, amelyek az éghajlati viszonyoktól függetlenül automatizáltan és ellenőrzötten teszik lehetővé a termelést. A felhasznált vízkészletek szinte teljes visszanyerése és a növényvédő szerek szinte nulla felhasználása jelentős megtakarítást eredményez, megszakítás nélkül termelve egész évben. A fenntartható mezőgazdaságra való törekvés sok kérdésére a precíziós mezőgazdaság adja meg a választ.
A mikroöntözés és a trágyázás az azonnali alkalmazási példák, amelyeket sok mezőgazdasági vállalkozás már alkalmaz. A technika és a technológia mára konszolidálva van: a talajadatok és a termésigények előzetes ismeretében, ezeket az adatokat kombinálva a szezonális trendekre vonatkozó adatokkal, lehetőség nyílik az öntözési feladatok, a műtrágyabevitel és ma már gyakran a védekezési beavatkozások precíz adagolására is. Példa erre a teljesen automatizált műtrágya- és öntözőrendszerek, amelyek napelemes energiaellátással működnek, és önellátóak az elektromos hálózat által nem elérhető területeken is. A sokoldalú géppark eredményessé teszi a gazdálkodást, és egyszerűsíti a napi műveleteket. Aki több eszközt integrál egybe, vagy új felhasználási módot talál a berendezéseknek, annak a gazdálkodása költséghatékonyabb lehet. A gazdálkodóknak sokoldalúnak kell lenniük farmjaikon, hogy a legtöbbet hozzák ki földjükből, felszerelésükből és pénzükből a jobb végeredmény elérése érdekében.
A mezőgazdasági technológiák és berendezések az idők során drasztikusan megváltoztak. Az alapvető szerszámok, amelyeket a gazdálkodók hajdan használtak, már automatizáltak, és nagyobb gépekhez csatlakoztathatók a műveletek javítása és hatékonyabbá tétele érdekében. Más technológiák lehetővé tették a gazdálkodók számára, hogy a precíziós mezőgazdasági és fenntarthatósági erőfeszítések érdekében internetes megoldásokat vegyenek igénybe.
A mezőgazdasággal foglalkozók tudják, hogy mindig jönnek új innovációk a gazdálkodó életének könnyebbé és hatékonyabbá tétele érdekében. A mezőgazdaság az egyik legjobb példa azokra az iparágakra, amelyek az elmúlt években technológiai forradalmon mentek keresztül.
A gazdálkodók tudják, hogy a siker kulcsa a megfelelő felszerelés kiválasztása gazdaságuk számára. Az agrárium már nem tud jól működni gépek nélkül. A különböző gazdaságoknak szükségleteiktől függően más-más felszerelésre van szükségük – egyesek állattenyésztésre, mások növénytermesztésre szakosodnak. Ezen túlmenően az elmúlt évtizedek innovációi olyan többcélú berendezéseket tettek elérhetővé, amelyek többféle profilú mezőgazdasági gazdálkodást is képesek kiszolgálni. A mezőgazdasági berendezésekben a legújabb innovációk megteremthetővé teszik a gazdaság sokoldalúságát.
INNOVÁCIÓK A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN
A mezőgazdasági növénytermesztési technológiák sokféle eszközt, rendszert és innovációt foglalnak magukban, amelyek célja e tevékenység különböző aspektusainak javítása. Ezek a technológiák kihasználják az adatokat, az automatizálást és a fejlett analitikát a gazdálkodási gyakorlatok optimalizálása, a hozamok növelése és az erőforrás-felhasználás minimalizálása érdekében. A kreatív megoldások révén a technológia elengedhetetlen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Az erőforrás-felhasználás maximalizálásával a precíziós mezőgazdaság csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatásait. A növényeket drónok és érzékelők figyelik, lehetővé téve – szükség szerint – az azonnali kezelést. Műholdakat és kifinomult modelleket használnak az időjárás-előrejelző technológiákban a viharok és aszályok előrejelzésére. A GPS-t és az érzékelőket a precíziós mezőgazdaságban használják a műtrágyázás és az öntözés céljára. A szondákat a talajegészségügyi monitorozásban használják a talaj nedvességtartalmának, tápanyagszintjének és általános talajállapotának mérésére. Ezek az innovációk növelik a hozamot, optimalizálják az erőforrás-felhasználást, és javítják a gazdálkodás fenntarthatóságát. A digitális és precíziós mezőgazdaság innovációi (például a genommal szerkesztett termények), valamint az újszerű növényvédelmi megoldások integrált növényvédelemmel párosulva lehetővé teszik, hogy kevesebb földterület felhasználásával és kisebb környezetterheléssel több élelmiszert állítsanak elő. Az ebből eredő magasabb terméshozam, valamint a táplálóbb és ellenállóbb növényfajták csökkentik a mezőgazdasági területek további bővítésének szükségességét.
A mezőgazdasági gyakorlatok, mint például a zéró talajművelésre való átállás, kivonják a szenet a légkörből, és lehetővé teszik a talajban való tárolását. A csökkentett talajművelési gyakorlatok csökkentették a talajeróziót, és javították a nedvességmegőrzést, lehetővé téve a fokozott szénmegkötést az aszályos években.
VÍZVÉDELEM A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁGÉRT
A víztakarékosság a fenntartható mezőgazdaság kritikus eleme, amelynek célja a vízkészletek kezelése és optimalizálása. Mégpedig úgy, hogy közben biztosítja a produktív és környezetbarát gazdálkodási gyakorlatot. A mezőgazdaságnak olyan hatékony vízgazdálkodásra van szüksége, amely megőrzi a véges erőforrást, növeli a mezőgazdasági hozamokat, és elősegíti a fenntarthatóságot. A fenntartható vízgazdálkodásnak a mezőgazdaságban olyan módszereket kell tartalmaznia, mint a csepegtető öntözés, az esővíz összegyűjtése és a víztakarékos növények termesztése. A vizet közvetlenül a növények gyökereihez juttatják csepegtető öntözéssel, csökkentve a pazarlást. Az esővíz összegyűjtésével és tárolásával az eső a száraz évszakokban öntözésre használható. A víztakarékos növények kevesebb vizet használnak fel, miközben ugyanannyit teremnek.
Fotók: agritechnica.com és simaonline.com
Czékus Mihály
