A Fliegl-család beírta magát a mezőgazdaság történetébe – most pedig 25 ezer látogató előtt megnyitotta a gyár kapuit: négynapos, látványos és érzelmekben gazdag rendezvénysorozattal ünnepelte meg a mögötte álló fél évszázadot.
A Fliegl Agrartechnik jubileuma Nemzetközi Kereskedői Nappal indult, amelyre 500 vendég érkezett 24 különböző országból. De a Flieg-család nemcsak kereskedőpartnereit, nemzetközi beszállítóit, a sajtó képviselőit látta vendégül, hanem a gyár dolgozói és családtagjaik is együtt ünnepelhettek egy közel 1500 főt megmozgató családi nap keretében. A születésnap apropóján megnyitották a gyár kapuit a szélesebb nagyközönség előtt is, mintegy 25 ezer ember érkezett a gyárba, betekintést nyerve akár a kulisszatitkokba is. A jubileumi rendezvény záróakkordjaként pedig jótékonysági árverésre bocsátották az agrárcelebek, influenszerek által dedikált ASW letolókocsit, a befolyt 56 500 eurót pedig a Balu Gyermekrák Alapítvány és az RTL Jótékonysági Maraton javára ajánlották fel. Ez is azt üzeni: a Fliegl nemcsak gyárt, hanem közösséget formál, felelősséget vállal.
HÁROM GENERÁCIÓ ÉS A KOLLÉGÁKBÓL ÁLLÓ „NAGY CSALÁD” DOLGOZIK EGYÜTT
Ifj. Josef Fliegl köszöntője tisztelgés volt édesapja, az alapító Josef Fliegl munkássága előtt, aki mezőgazdasági gyökereiből kiindulva kezdett pótkocsikat gyártani. Mára a Fliegl 11 gyártóhelyen, több mint 1400 munkatárssal üzemel. Ezek a számok viszont csak az eredmények tükrei, az igazi erőt a folyamatos fejlesztés adja. A cég portfóliójába ma négy szakterület tartozik, mindegyik egy-egy családtag irányítása alatt: az agrárgépgyártás ifj. Josef Fliegl, az alkatrész- és munkagép-kereskedelem Angelika Fliegl, a közúti szállítástechnika Helmut Fliegl, a kommunális és építéstechnika pedig Martin Fliegl vezetésével működik. Sőt, már a következő generáció is ott áll a startvonalnál, Josef Fliegl unokája, Andreas Fliegl immáron két éve vezeti a Fliegl Grünlandtechnik gyárát.
A Fliegl cégcsoport magyarországi jelenléte 1993-ban indult, amikor ifj. Josef Fliegl azt a feladatot kapta édesapjától, hogy indítsa be az abdai gyártást. „Nem volt kérdés. Feladat volt” – fogalmazott. Harminc munkatárssal indultak, néhány éven belül pedig több száz főre duzzadt a létszám. A vezető egy időben a családjával együtt Magyarországon élt, legidősebb gyereke még helyi óvodába is járt, ahogy fogalmazott: „Ott nőttünk fel mi is, ott fejlődött a cég is.” Idővel azonban, a németországi gyár fejlődésével a kétlaki életmód mellett döntött.
A magyar csapat és az abdai gyár termelési szintje és megbízhatósága ma is alapja a nemzetközi jelenlétnek, a fejlesztés pedig elengedhetetlen, „aki nem fejleszt, az elvész.” A cégnél évente több új terméket mutatnak be, miközben a teljes palettát is frissítik. Az új fejlesztések nemcsak a német piacot célozzák, hanem globális igényekre is reflektálnak, különösen Dél- és Kelet-Európában, sőt olyan távoli piacokon is, mint Új-Zéland vagy Kína.
ELJÖN AZ IDŐ, AMIKOR A MEGTÉRÜLŐ TECHNOLÓGIÁK ÉS AZ ÜZEMBIZTONSÁG FOGJA MEGHATÁROZNI A VÁSÁRLÁSOKAT
Ackermann Tamás cégvezetőként több mint harminc éve dolgozik a Fliegl magyarországi csapatában. Hűségének oka nemcsak a munkahelye iránti lojalitás, hanem egy olyan életérzés, amely a családi vállalkozás szemléletén alapszik, meggyőződése, hogy a termékre írt családnév együtt jár egyfajta felelősségvállalással is. De azt is megtiszteltetésként és motivációként élte meg, ahogy a magyarországi üzem társadalmi és szakmai szerepét a német családi gondolkodásba beépítették a tulajdonosok: „Nem leányvállalat lettünk, jogilag is egyenrangú felek vagyunk. A magyar dolgozók nem vendégek a gyárban, hanem a Fliegl-család tagjai” – nyilatkozta a születésnapi rendezvényen lapunknak Ackermann Tamás. Szerinte a cég sikerének kulcsa nemcsak a technológiában, hanem az emberek közötti bizalomban rejlik. A magyar gyár vezetője ugyanakkor a gazdák körében is egy érettebb gondolkodásmódot szorgalmaz: a támogatások helyett valódi gazdasági döntéseken kellene alapulnia a fejlesztéseknek. Példaként a német bérvállalkozókat említi: „Ők támogatás nélkül építik a gépparkjukat, mégis versenyképesek. A mi piacunkon is eljön az idő, amikor a megtérülő technológiák és az üzembiztonság fogja meghatározni a vásárlásokat.” A rendezvényen bemutatott KDS-80-as trágyaszórót és a hígtrágya-logisztikai rendszert olyan iránynak tartja, amely a jövő magyar mezőgazdaságában is kulcsfontosságú lesz. „Logisztikai láncolatban kell gondolkodni, nem ad hoc kijuttatásban” – figyelmeztetett.
Sándor Ildikó
Fotók, videók: Horizont Média Kft./Sós Rita
