Az AGRITECHNICA 2022 keretében a DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) első alkalommal ítélte oda a „DLG-Agrifuture Concept Winner” díjat a mezőgazdasági technológia terén elért úttörő eredményekért és jövőbemutató koncepciókért. Ezzel a díjjal a DLG azt a célkitűzését hangsúlyozza, hogy a vásáron ne csak a ma már a piacon kapható termékeket mutassa be, hanem olyan úttörő ötleteket is, amelyek a jövő globális növénytermesztésében alapvető megoldások lehetnek.
Fodor Mihály Az új díj a következő 5-10 év technikai lehetőségeire összpontosít, és a megvalósítás reális esélyeit tárja fel. A vásár előtt a DLG az agritechnica.com weboldalon közzétette a díjra jelölt 10 innováció szűkített listáját. Ebből a szűkített listából a DLG által kijelölt független nemzetközi szakértőkből álló zsűri egy második fordulóban öt koncepciót választ ki.
Világszerte számtalan mérnök dolgozik új műszaki megoldásokon, és víziószerű agrármérnöki képességeikkel inspirációt szolgáltatnak a globális növénytermesztés jövőbeli műszaki megoldásaihoz. Azonban nem minden ötlet és koncepció jut el a kész termékig, néhány esetben műszaki vagy jogi tényezők akadályozzák a piacra jutást. Sok ilyen koncepció azonban képes inspirációt nyújtani, és új gondolkodásra ösztönözni a gazdálkodókat és a mérnök kollégákat. A díj alapítói kiemelik, hogy ez az úttörő mezőgazdasági mérnöki munka mennyire fontos lesz a mezőgazdaság jövője szempontjából a következő évtizedben.
A díj odaítélésének kiválasztási kritériumai között olyan szempontok szerepelnek, mint a koncepció innovatív jellege és gyakorlati relevanciája, más mezőgazdasági régiókra való átvihetősége, a megvalósítás reális esélye és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak való megfelelés. A koncepció vagy technológia alkalmazhatóságától függően további szempontok, mint például az éghajlat- és talajvédelem, a víz-és tápanyagforrások megőrzése, a biológiai sokféleség, valamint a növényvédelem és a munkaerő-gazdálkodás szempontjai is bekerülnek az értékelésbe.
A DLG-AGRIFUTURE KONCEPCIÓ NYERTESEI
Automatizált gyümölcsszedő rendszer
Kubota Germany GmbH (társfejlesztő: Tevel Aerobotics Technologies)
A szüretelőgépek vezetékes drónok és megfelelő logisztikai megoldások innovatív kombinációját használják. A drónok szélhatások elleni kompenzációval vannak felszerelve, ami a legtöbb időjárási körülmény között biztonságos és hatékony működést biztosít. A drónok szinte minden gyümölcsöt elérnek, és azokat sérülés nélkül szüretelik. Valós időben érzékelik és osztályozzák az egyes gyümölcsöket, lehetővé téve az előválogatást és a szelektív betakarítást. Az információkat továbbítják a logisztikai rendszerbe, optimalizálva ezt a betakarítási lépést. Az automatizálás szintjei a tárolókat szállító traktoros egyszerű „navigációs rendszerétől” a teljesen autonóm fuvarozásig terjednek, amely az üres tárolókat elhelyezi és a teliket begyűjti. A koncepció integrálható a meglévő betakarítási műveletekbe és munkafolyamatokba. Előnyök: kisebb betakarítási veszteség és 20%-os hozamnövekedés.
Bosch Off-Highway Vision System
Robert Bosch GmbH
A Bosch Off-Highway Vision System rendszerben a különböző kamerák, radar- és ultrahangos érzékelők által generált adatok egy központi kijelzőn kerülnek összesítésre. A többkamerás rendszer videostreamje megjelenik, és a radar- és ultrahangos érzékelők által észlelt objektumok átfedése is feltüntetésre kerül. Így ezeket az objektumokat vizuálisan kiemelik. Az intelligens kombináció lehetővé teszi a gépgyártók számára a gyors prototípusgyártást az érzékelőrendszerek részletes összehasonlításával.
Közös lefedettségi térkép a vezeték nélküli terepi kommunikációhoz
AEF – Mezőgazdasági Ipari Elektronikai Alapítvány e.V.
A gyártófüggetlen és közvetlen vezeték nélküli gép-gép kommunikációhoz meg kell oldani a rádiós szabványok, a szállítási protokollok és a biztonságos kommunikációs módszerek kihívásait. A közös lefedettségi térkép a kooperatív terepmunkáknál a mai „szakaszvezérlési” funkciók kiterjesztését jelenti – az ISOBUS-szabvány segítségével – a többgépes megoldásokra, akár a vegyes flották esetén is. Ezen az alapon több gép dolgozhat együtt egy mezőn az irányvonalak és a területhatárok cseréjével.
Connect Protein
CNH Industrial Germany GmbH –New Holland
A Connect Protein koncepció a termelőktől a kereskedőkig és a vevőkig az értéklánc minden résztvevője számára teljes átláthatóságot biztosít a növények teljes növekedési ciklusa során. Ehhez a különböző termesztési lépésekből származó agronómiai adatokat központilag gyűjtik. A betakarítás után a teljes termesztési ciklusra kiterjedő átfogó hozam- és minőségi jelentés készíthető.
Controlled Row Farming – az egyenletes sorszélességű művelési módszer elősegíti a biodiverzitást
Amazonen Werke H. Dreyer SE & Co. KG az AGRAVIS Raiffeisen AG-val és a Schmotzer Hacktechnik GmbH-val együttműködésben
A „Controlled Row Farming” koncepció egy új szántóföldi gazdálkodási módszer a mezőgazdaságban, amelyben minden növénytermesztési lépés egy rögzített sorhoz viszonyítva történik, ami a kisebb műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás ellenére is hozamoptimalizálást kínál. Azáltal, hogy a növények termesztése 50 cm-es rögzített és egységes sortávolságban történik (a gabonafélék kettős sorokban) és a pozitív vetésforgóhatások érdekében 25 cm-es soreltolást is tartalmaz, a terméshozam-optimalizálás és a mezőgazdasági üzemek ráfordításainak maximális hatékonysága egyaránt elérhető. A főnövény sorai közötti köztesnövények alkalmazásának lehetősége növeli a mezőgazdasági ökoszisztéma értékét, például a vízpárolgás és az erózió csökkentése révén.
H2-Agrar Project
AGCO Fendt GmbH
Az éghajlatváltozással kapcsolatos vita keretében a mobilitás alternatív koncepciói kiemelten fontosak. A H2-Agrar projekt célja, hogy feltárja a hidrogén mezőgazdasági felhasználásának lehetőségeit és perspektíváit. Jelenleg innovatív megoldások vannak folyamatban, amelyek nemcsak azt mutatják be, hogy a decentralizált hidrogéntermelés és -felhasználás a mezőgazdaságban gazdaságilag sikeres lehet, hanem azt is, hogy a hidrogénnel működő mezőgazdaság a megfelelő hidrogéninfrastruktúrával hogyan integrálható egy átfogó hidrogénellátási rendszerbe és az „ágazati összekapcsolás” rendszerébe. Ily módon a mobilitással kapcsolatos kérdéseket hidrogénüzemű traktorok segítségével lehet feldolgozni, és a lehetséges hidrogénmobilitási megoldásokat be lehet mutatni és ki lehet próbálni. A koncepció a helyi megközelítések és eredmények más mezőgazdasági területekre való átvitelét is magában foglalja.
Hibridhajtáslánc-koncepció
CNH Industrial Germany GmbH – Steyr
A Steyr hibridhajtáslánc-koncepciója hibrid elektromos sebességváltón alapul, és modern, nagy teljesítményű traktorokhoz tervezték. A fejlesztés célja a traktor teljesítményének és terhelhetőségének növelése. Az új hajtáskoncepció új hibridfunkciókat kínál, amelyek jelentősen javíthatják a traktor termelékenységét és a vezető kényelmét.
Integrált sodródáskezelés
Bayer AG Crop Science Division
Az integrált elsodródáskezelési koncepció a permetezési elsodródási tendenciák, a pufferzónák, valamint a növényvédő szerek címkéjén feltüntetett távolságszabályozásra vonatkozó információk leolvasásán alapul. Amikor a növényvédő szert a permetezőgépbe töltik, a tárolt információ egy kijuttatási térképbe kerül. Ezzel egyidejűleg a szél iránya és sebessége valós időben rögzítésre kerül a szántóföldön. Szükség esetén az elsodródást csökkentő szórófejek aktiválódnak, a pufferzónák és a távolságszabályozás pedig automatikusan fenntartásra kerül. A rendszer minden tevékenységet, beleértve az időjárási információkat is, rögzít és elment.
Mezőgazdasági folyamatautomatizálás
AGCO Fendt GmbH
A projekt a traktorok/talajművelési rendszerek intelligens automatizálása önoptimalizálási képességekkel, amelyek a szántóföldi adatokból származó gépi tanulási megközelítésen alapulnak. Ezzel a megközelítéssel a munka agronómiai minőségére vonatkozó követelmények teljesíthetők, függetlenül a kezelő képzettségétől. Ezzel egyidejűleg nő a hatékonyság, ami azt jelenti, hogy csökken az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás, nő a teljesítmény, és rövidebb idő alatt több terület művelhető meg.
Spot farming – a holisztikus és fenntartható növénytermesztési rendszerért
A Braunschweigi Műszaki Egyetem (TU), a Johann Heinrich von Thünen Intézet és a Julius Kühn Intézet közös fejlesztése
A „Spot Farming” koncepció az egyes termesztett növények élet- és növekedési körülményeit a növény, a szántóföld és a környező táj szintjén állítja a középpontba, a gazdálkodó alapos megfigyelése révén. Ezen az alapon négy pont optimalizálására tesznek kísérletet, melyek a következők: az adott termőhelyi adottságokhoz optimális növények vagy fajták kiválasztása, a térbeli és időbeli gazdálkodási gyakorlatok javítása, az agrokémiai szerek hatékonyságának növelése és a mezőgazdasági táj funkcionális struktúráinak erősítése.
Szerző: Fodor Mihály
