A bálázók a szálastakarmányok és a szalmafélék legnépszerűbb betakarítási eszközei. Magyarországon az 1960-as évektől terjedtek el nagyobb darabszámban (Fortschritt), elsőként a kisbálázók. Az 1970es évektől jelentek meg a nagy teljesítményű nagybálázók (Hesston, Claas, Welger) a termelési rendszerek gyakorlatában. Az 1980-as évektől kezdve fokozatosan honosodott meg a szenázsbála készítése. Az elmúlt 30 évben a bálázógépek is rengeteg fejlesztésen, korszerűsítésen estek keresztül. A bálázó már nem csak a takarmányok és az alomszalma betakarításának eszköze. Egyre gyakrabban találkozhatunk a szántóföldi növények melléktermékeinek ipari vagy energetikai célú felhasználásával és a bálázók alternatív használatával.
BÁLÁK, MAGVAK, KAMRÁK
Az alacsony térfogattömegű szálas anyagokat tömörítéssel alakítjuk nagyobb térfogattömegű egységekké, bálákká. A bálázókat általában a bálák mérete és alakja szerint osztályozzák. Kisméretű szögletes (40 x 50 x 120 cm) és hengeres (Ø 55 x 52 cm), valamint nagyméretű szögletes (80 – 120 x 80 – 130 x 50 – 240 cm) és hengeres (Ø 70 – 180 x 120 cm) geometriájú bálákkal találkozhatunk. A bálázók fontos, lényegi különbsége, hogy a bálakamra fix vagy változó méretű-e. A kis- és nagyméretű bálázók dugattyús tömörítéssel, a hengeres bálázók általában rudas-láncos vagy szalagos/hevederes tömörítő berendezéssel dolgoznak. A rudas-láncos bálázók állandó, fix kamramérettel, a szalagosok fix vagy változó méretű bálakamrával üzemelnek.
Az elektronikusan vagy hidraulikusan működtethető tömörségszabályzókkal a hibrid bálázók képesek egyenletesen tömör vagy laza magvú bálák készítésére. A laza magvú bálák felső rétege tömörebb. Hazánkban a hevederes, változó kamraméretű típusok terjedtek el inkább. A hengeres nagybálázók itthoni elterjedésében szerepet játszott a Hesston 5580 bálázók magyar gyártása is az egykori Szolnoki Mezőgépnél.
NAGYOBB TÖMEG, JOBB MINŐSÉG
Az utóbbi években egyre-inkább a változó kamrás bálázók bizonyultak keresettebbnek. A nagy tisztaságú rendfelszedéssel és a korszerű rotoros anyagtovábbítással nagy területteljesítmény érhető el. Az integrált szeletelőszerkezetekkel akár a 2-4 cm-es szecskahossz is elérhető, az érték a silózókkal összevetve is figyelemre méltó. Egyre több gyártónál jelenik meg az állítható bálatömörség és a szabályozható bálasúly. A precízebb beállítási lehetőségek kisebb veszteséget jelentenek, és szélesítik a felhasználási lehetőségeket. A szögletes nagybálázók piacán nagyon magas tömörítési sűrűséggel dolgozó konstrukciók jelentek meg, ami főként az ipari bálák eltérő igényeiből fakad. A napi kapacitás egyre nő, a karbantartásra fordított idő csökken. A központi olajozó és zsírzórendszerek, az eltömődésgátlók és az elektronika nyújtotta megoldások egyre magasabb minőségű munkavégzést tesznek lehetővé. A bálák minősége is sokat javult. A korszerű kötözőfejek már nemcsak zsineges, hanem necchálós kötözésre is alkalmasak, ami kisebb levélveszteséget jelent. A kötözés biztonságát a már szinte általánossá vált sűrített levegős tisztítású, csomózásra is alkalmas kötözőfejek garantálják. A tömör, alaktartó bálák széles körű használata az állattenyésztésben különösen fontos. A magas minőségű szálastakarmányt biztosító szenázsbálák már fóliázó és csomagolóegységgel egybeépített, integrált bálázóval is elkészíthetők egy menetben.
A NAGYOK ÉS A KÜLÖNLEGESEK
A bálázók piacán nagy a verseny, amit a gyártók folyamatos innovációval tartanak életben. Az évente körülbelül 30 ezer bálázót mintegy 3040 gyártó állítja elő. A márkák között megtalálhatjuk a nagy múltú, immár szinte full-liner gyártók neveit, márkáit (Claas, John Deere, Case IH, New Holland, Massey Ferguson, Kubota) és a kisebb, szálastakarmány betakarításra specializálódott cégeket (Krone, Vicon, Pöttinger, Tonutti-Wolagri) is. Néhány kisebb vállalkozás pedig egészen különleges, alternatív felhasználású bálázókat gyárt (Abbriata, CAEB, Lerda). A speciális bálázók erősített rendfelszedővel, robusztusabb rotorral és szeletelőkésekkel készülnek. A kések száma és az apríték hossza nemcsak a szálastakarmány és szalma bálázásnál fontos, hanem a venyige- és nyesedékbálázó gépeknél is. A hagyományos bálázásra kerülő anyagokon kívül a szőlő- és gyümölcsültetvényekben keletkező nyesedék bálázására 3-5 cm-es átmérőig van lehetőség. A venyigebálák megújuló energiaforrásként használhatók fűtésre és egyéb hőenergia-célú termelésre. A kimondottan szőlészetek igényeire szabott bálázók sorközi használatra készülnek, a keskenyebb sortávolságú ültetvényekben hidraulikus meghajtású seprőfej vagy nyesedék rendsodró használata elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez. A lemetszett vesszők, ágak, gallyak rendszeres eltávolítása az ültetvényről növénykórtani szempontból is előnyös. A szőlőültetvények évenkénti metszése, a gyümölcsfák ritkító és hosszabb időközönkénti felújító metszése tervezhető mennyiségű apríték bálát adhat.
BIOMASSZA-KÉSZÍTÉS ÉS BÁLÁZÁS
A vastagabb, bálázhatatlan nyesedék ágdarálókkal már szintén értékes biomasszává tehető. Ha egy gazdaságban, mezőgazdasági üzemben energiaigényes tevékenységet is folytatunk, akkor érdemes elgondolkodnunk, hogy energiafogyasztásunk egy részét a nálunk termelődött melléktermék felbálázásából származó fűtőanyagokkal biztosítsuk. A biomassza-tüzelésnél a szalma-, kukoricaszár és -torzsa, valamint a napraforgószár és -tányér bálák jöhetnek még szóba. A gabonák és a kukorica szalmáját nemcsak fűtésre, hanem kisebb mennyiségben takarmányként hasznosíthatjuk. Ezen kívül a gombakomposzt-előállítás és a gombatermesztés egyik fontos összetevői. Az integrált szecskázók állítható szecskahosszal dolgoznak. A rövidre szecskázott, finomra aprított, pormentes termények, anyagok sokféle célra használhatók. Az így feltárt gabonaszalma nedvszívó képessége jobb, könnyebb szétteríteni az istállóban. A rövidre szecskázott szalma a baromfitenyésztésben és az almos sertéstartásban is használható. Szükség esetén a nyersrostban szegény takarmány minősége javítható vele. A szalmát ipari nyersanyagként a papírgyártás és az iparicellulóz-előállítás használja. A vegyes növényi hulladékok tüzelését a pontos adagolás és az optimális égetőberendezések, kazánok tették lehetővé. A korszerű tüzeléstechnikával versenyképes a szalmatüzelés. Más kérdés, hogy az amúgy is kevés szervestrágya-használat mellett sok gazdaságnak a visszaforgatott szalma szinte az egyetlen szervesanyag forrása. Amit leviszünk a területről, azt pótolni kell!
SZÖGLETES NAGYBÁLÁZÓK
Az ipari célokra készített bálák készítésére a szögletes nagybálázók alkalmasabbak. A bálák tömege a betakarított termény vagy melléktermék fajtájától függően szélesebb határokon belül (200-1000 kg) változtatható. Energiatermelésre vagy a papíripar igényeire szabva akár 1,5-2 tonna tömegű szögletes nagybálák készíthetők. A szögletes nagybálázók növelt áteresztő-képességük és az állítható bálatömörségük miatt kedveltebbek az ipari hasznosítású bálák területén. A rostnövények újra felfedezésével (pl. kender) és az illóolaj lepárláshoz szükséges aromanövények betakarításánál szintén elengedhetetlen eszközök a bálázók. Ezeknél a növényeknél, hasonlóan a pillangósszéna-bálákhoz, nagyon fontos a levélveszteség minimalizálása. A rendek mérete, szélessége a bálázás technológiájától függ, amit pedig a bálák felhasználása és az anyagmozgatás logisztikája határoz meg. A bálarendező adapterek vagy a módosítható kötözési és csomagolási programok lehetővé teszik a moduláris elv alkalmazását. A szögletes nagybálázóknál egyes konstrukciók egyetlen bálába köthetnek több, kisebb méretű hasábbálát. A nagy bálák költség- és időhatékonyabban hordhatók le a tábláról, olcsóbban szállíthatók, helytakarékosabban tárolhatók. Később újra, több darabra bontva viszont optimálisabban adagolhatók, akár kézi erővel is.
NEDVESSÉGTARTALOM ÉS TÖMÖRSÉG
Az összebálázott szálas anyagok nedvességtartalma általában 10-15%, ennél már nem kell tartani a bemelegedés, az öngyulladás vagy a berothadás, penészedés veszélyeitől. Ennél nagyobb értékkel csak a szenázsbáláknál találkozunk. A 12-36 óra fonnyasztás után felbálázott, jó minőségű szálastakarmányt bálafóliázással, csomagolással tartósítják. Szenázsbálákat főként szálas pillangósokból és fűfélékből készítenek, elsősorban tejelőszarvasmarha-állományok részére. A nagyobb nedvességtartalmú és a levélpergési veszteségre érzékeny anyagok bálázására jobban beváltak a változó kamrás bálázók. Egy univerzális, változó kamrás körbálázóval például szinte minden anyag jó minőségben betakarítható. A széna-, szalma- és szenázsbálákon kívül rostnövények, megújuló nyersanyagnövények, ill. a magtermesztésből visszamaradt növények szármaradványai (pl. lucernaszalma) is hatékonyan összebálázhatók. Takarmánynövényeknél az összebálázott anyag később a takarmánygyártásban is használható, gondoljunk csak a lucernalisztre vagy -pelletre. Az előtömörítő-rendszerek legnagyobb előnye, hogy a nedvesebb termények és a változó tulajdonságú szálastakarmányok és termények esetében is azonos minőségű, formatartó, kellő tömörségű bálákat kapunk. Ha alternatív célokra szeretnénk használni a bálázónkat, érdemes a tömörítő erő automatikus szabályzását biztosító fedélzeti hidraulikával szerelt kiviteleket választani. A nagyobb és tömörebb bálák az áruszéna- és -szalmatermelő gazdaságok számára különösen fontosak. A bálakereskedelem jövedelmezősége nagyban függ a bála típusától és az abból eredő szállítási és raktározási költségektől.
AZ IPARNAK SEM MINDEGY
A bálázók elektronikai és digitális fejlesztései előnyösek az univerzális, mezőgazdasági és ipari felhasználás szempontjából. Az ISOBUS lehetővé teszi a bálamonitor használatát. A bála nedvességtartalmát és tömegét szenzorok figyelik. A NIR-szenzorok a bálák tápértékét is képesek mérni. A legmodernebb gépek a legfontosabb adatokat egy címkére nyomtatják, ami felkerül a bálára. A címke alapján könnyen azonosítható a bála származási helye és ideje, és a betakarítás összes paramétere. Ez nemcsak a visszakereshetőséget szolgálja az állattenyésztésben (szennyezett takarmány, TMR-rendszerek stb.), hanem bérmunkánál a pontos elszámolást is. A távfelügyeleti műszaki diagnosztika a traktor munkasebességét és a bálázó áteresztőképességét harmonizálja. Az optimális beállítás a gépkapcsolat teljesítményének 15-20%-os javulását eredményezi. Ettől függetlenül szénakészítésnél és gyenge termésátlag esetén javasolt a rendsodrás, a nagy teljesítményű nagybálázóknál pedig minden esetben ajánlott.
Ha bálázó vásárlása előtt állunk, mindenképpen gondoljuk végig, mire szeretnénk majd gépünket használni. Állattenyésztési vagy ipari hasznosítású bálákat szeretnénk-e előállítani? A kész bálákat mivel szeretnénk bontani, szeletelni, kiosztani, adagolni? Mindezeket össze kell hangolni a szállítási, rakodási és tárolási lehetőségeinkkel. Ezek különösen fontos kérdések, ha az ipari felhasználás jövedelmezőségét vizsgáljuk.
Söjtöri Andor
