Az 52 országból több mint 2800 kiállítót felvonultató vásár, az Agritechnica a világjárvány óta először tért vissza, 2019-hez hasonlóan teli csarnokokkal és széleskörű kiállítási programmal. „Az agrárágazat hatalmas kihívások előtt áll” – mondta Dr. Lothar Hövelmann, az Agritechnica szervezőjének, a DLG-nek vezérigazgatója. „Az orosz háború megváltoztatja az alapfeltevéseket, az európai Green Deal csökkenti a rendelkezésre álló mezőgazdasági inputanyagok választékát, a kamatpolitika előretekintő beruházástervezést követel meg, az éghajlatváltozás pedig rugalmas termelési folyamatokat igényel. Mindezt csak leleményességgel és innovációval lehet ellensúlyozni” – magyarázta Hövelmann.
Beruházási kedv az európai mezőgazdasági termelők körében
2023 augusztusában a DLG több mint 2300 európai gazdálkodót kérdezett meg az üzleti klímáról és a beruházási szándékaikról a DLG „Agrifuture Insights” című rövid tanulmányának részeként. A szántóföldi gazdaságok többnyire gazdaságilag jónak értékelték működési helyzetüket, míg a jövőbeli üzleti környezetet kevésbé kedvezőnek látták. A sertéstenyésztők körében a jelenlegi üzleti helyzetet pozitívan ítélik meg, ami a magasabb áraknak köszönhető, de hiányolják a stabil általános feltételeket a további működési fejlődéshez. Összességében a hiányzó lendület hűti az üzleti klímát.
A felmérésben részt vevő tejtermelő gazdaságok közül sokakat a jelentős bővítési beruházásokat követően magas adósságszolgálat és magasabb kamatlábak terhelnek. Az alacsonyabb termelői árak mellett ez 2023-ban az előző évhez képest alacsonyabb likviditást eredményezett.
Különösen a szántóföldi növénytermesztők és a sertéstenyésztők látják a növekvő szabályozást és az agrárpolitikát a legnagyobb kihívásnak a vállalkozásuk számára. A szántóföldi gazdálkodók számára az éghajlatváltozás hasonlóan jelentős kihívásnak számít, nem beszélve a ráfordítások és a termőföldek költségnövekedéséről. Az állattenyésztésben a kamatlábak jövőbeli alakulása hatással lesz a refinanszírozásra és a rövid távú finanszírozási vonalakra.
A válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben új traktorba tervez beruházást. A mezőgazdasági gépek, különösen a munkagépek esetében a válaszadók elsősorban az olyan technológiákkal foglalkoznak, mint a precíziós gazdálkodás és az automatizálás.
A szántóföldi gazdálkodók számára szükséges innovációk
A felmérésben részt vevő valamennyi csoport az energiahatékonyságra összpontosít, mivel a költségek jelentősen befolyásolják a végeredményt. A hígtrágya innovációk iránti átlagon felüli érdeklődés azt mutatja, hogy a környezetvédelem még további technológiai fejlesztéseket igényel.
Az intelligens gazdálkodás és a precíziós gazdálkodási technológiák egyaránt figyelmet keltenek a mezőgazdasági üzemek növekvő inputköltségei miatt. Olyan innovációkra van szükség, amelyekkel optimalizálni lehet az inputok felhasználását. Szintén a növekvő szabályozás következtében a válaszadók azt tervezik, hogy egyre inkább a hatékony és célzott input- és erőforrás-felhasználásra összpontosítanak.
A növényvédelem mechanikai és biológiai megoldásai egyre inkább a mezőgazdasági stratégiák részét képezik, kiegészítve vagy helyettesítve a vegyszeres növényvédelmet.
A hálózatba kapcsolt mezőgazdasági gépek közötti átjárhatóság és kompatibilitás folyamatos témáját a tanácsadás, a kutatás és az ipar képviselői sokkal fontosabbnak ítélik, mint a gazdálkodók. A felmérés során kapott visszajelzések szerint az utóbbiak érdeklődése a téma iránt egyre inkább csökken, mivel a kutatási eredmények kielégítő gyakorlati megvalósítása időbe telik. Sok megoldás még ma is csak részben működik, az adatok összesítésével és feldolgozásával még mindig vannak problémák. Mindazonáltal a „Big Data” és a mesterséges intelligencia (AI) a mezőgazdaságban a jövő innovációinak számítanak.
A válaszadók általában véve üdvözölnék az innovatív technikai megoldásokat az egyre inkább szabályozott területeken, különösen a növényvédelemben. Ugyanakkor a növénynemesítéstől is több innovatív megoldást várnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a növénybetegségek (rezisztencia) terén. A műtrágyázás területén az új technológiák fejlesztését a válaszadók a fenti témákhoz képest valamivel kevésbé tartják prioritásnak.
A szenzoralapú rendszerekkel kapcsolatos innovációk és az adatkezelés javítása iránti igényt a gazdálkodók kevésbé tartják fontosnak, mint a tanácsadási szolgáltatások, a tudomány vagy az ipar válaszadói. A válaszok szerint több kezelői képzésre lenne szükség, és a funkcionalitás gyakran még javításra szorul.
A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott zöld intézkedések értékelése
A szántóföldi növénytermesztésben már ma is számos „zöld intézkedést” hajtanak végre az erőforrások hatékony felhasználása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. A válaszadók több mint kétharmada már meghosszabbította vetésforgóját, és további 20 százalékuk tervezi ezt. Több mint a fele már alkalmazza a dízel üzemanyag-takarékossági intézkedéseket, és további 40 százalékuk tervezi ezt. A megkérdezett gazdaságok 38 százalékánál már alkalmazzák a helyspecifikus inputanyagok alkalmazását, és további 40 százalék tervez ilyen intézkedéseket. A vízgazdálkodás a válaszadók egyharmadánál már napi szintű működési kérdés, míg 40 százalékuknál a jövőben lesz szükség intézkedésekre.
Az európai mezőgazdasági vállalkozások már most is szembesülnek az éghajlatváltozás hatásaival, vagy készülnek rájuk. Több mint 90 százalékuk tervezi, hogy a következő két évben új technológiába fektet be. Mezőgazdasági stratégiáikat az emelkedő ráfordítási költségekhez igazítják, hatékonyabban használják fel azokat, így fenntartva a termelékenységet.
