fbpx

Precíziós gazdálkodás a mindennapi gyakorlatban

Írta: GÉPmax-2024/II. lapszám cikke - 2024 március 26.

A vegyes flotta összekapcsolása sem okozott gondot

Nagy Bence hosszú évek óta az AgLeader rendszer képviselőjeként ismert szakember. Keresztes Krisztián Bodmér környékén 500 hektáros területen gazdálkodik, szakmai érdeklődését korábban több díjjal is elismerték. Miért alapított a két, maga területén sikeres szakember közös céget, és hogyan látják a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, kihívásokat – erről beszélgettünk Bodméron az Agmatech Kft. tulajdonosaival.

Nagy Bence és Keresztes Krisztián
Nagy Bence és Keresztes Krisztián, az AgMaTech Kft. tulajdonosai

AZ ELMÉLET TALÁLKOZÁSA A GYAKORLATTAL

– Hogyan találtak egymásra, hogyan lett az együttműködésből közös cég?

Nagy Bence: – Az én fejemben vetődött fel először a lehetőség. Új társat kerestem, és Krisztiánban megláttam, hogy azt a gyakorlati részt tudja hozzátenni a munkához, ami eddig hiányzott. Saját maga használja a rendszert kint a termelésben, és olyan tapasztalatai vannak, amik nekem nincsenek. Én tökéletesen tudom, hogy az AgLeader rendszer melyik eleme hogyan működik, hardver és szoftver oldalon is, de nem vagyok termelő – ezt a részt Krisztián hozza a cégbe.

Keresztes Krisztián: – Több mint 10 éve ismerjük egymást, 2010-ben vettem az első robotpilótát a két traktoromra. Mindig is innovatív voltam, folyamatosan fejlődni szeretnék, úgy érzem, sok tartalék van még ezen a téren. Így nyitott voltam Bence megkeresésére, üzletileg is érdekesnek tartom a közös céget.

– Mikor kezdték a munkát?

N. B.: – Tavaly év elején kezdtük el szervezni, nyárra lett készen a cég. Az AgMaTech Kft. eszközértékesítést végez. Meg tudjuk mutatni, hogy mit hogyan kell használni, és vannak olyan szolgáltatócégek az ismeretségi körben, akikkel jó viszonyban vagyunk, minden felmerülő problémára tudjuk a megoldást, akár mi, akár partnercég tud segíteni.

K. K.: – Egy AGROmashEXPO kiállításon és két PREGA konferencián vagyunk túl. Be tudtuk mutatni, hogy mit tud a technikánk, hogyan épül fel a rendszer a bodméri gazdaságomban, és mit lehet vele nyerni a gyakorlatban.

monitorok
Napraforgóvetés, Fendt 936, Tempo F8 ISOBUS + Ipad vetés, szilárd műtrágya (Utec 4690 kg/ha 46% N-inhibítoros karbamid), folyékony műtrágya (APP 11:37 NP 35 l/ha starter)

ÖSSZEHANGOLT GÉPEK

– Milyen eredményeket adhat a precíziós gazdálkodás a gyakorlatban?

N. B.: – Kezdjük kicsit messzebbről! Problémának tartom, hogy sokan azt szajkózzák, hogy a precíziós mezőgazdaság nagyon drága, és ha már sok pénzt belerakunk a dologba, akkor eredményként is sok pénzt várunk. Pedig ez az egész ennél azért árnyaltabb dolog. Nem sok-sok pénz kell bele, és a hozadéka sem feltétlenül az lesz. Szakmai hozzáértést, időt, energiát, odafigyelést kell belerakni a rendszerekbe! Így szakmailag tudunk majd többet, időt fogunk vele spórolni, mert például az adminisztrációt meg tudjuk vele oldani. A traktorban már felvihetem a felhasznált növényvédő szer adatait, és onnan a permetezési naplóba automatikusan bekerülhet az adat – nem kell még egyszer bevinni. Tehát időt is nyerhetünk, plusz a döntés-előkészítéshez információkat gyűjtünk. Ha ennek eredményeként jó döntéseket hozunk, akkor majd annak lehet pénzbeli hozadéka! Nem az eszköz szállítja a megoldást, hanem maga a felhasználó.

– Sportnyelven szólva, a technika teremt egy gólhelyzetet, aztán a felhasználón múlik, hogy a labda bekerül-e a kapuba, attól függően, hogy használja-e az infókat, és jól használja-e azokat?

K. K.: – Pontosan! Mondok is egy gyakorlati példát. Február 8-án szórtam Nitrosolt a területeimen. Fenn van a permetezőn az NDVI-szenzor, így bekapcsoltam – ha már szórok Nitrosolt, akkor lássam, hol mi az igény. Két szintet, egy világoszöldet és egy sötétzöldet állítottam be, és ahol gyengébb volt a terület, oda 100 litert szórtam, ahol erősebb, oda 75-öt. Egyetlen gomb használatával manuálisan meg tudtam oldani! Ezt úgy is el lehet végezni, hogy az NDVI-felvételek alapján készít valaki egy kijuttatási térképet, de ez sok idő és pénz – ezt már kevesen csinálják meg. Én úgy ítéltem meg, hogy nekem elég célravezető a differenciálás manuális megoldása. Ennek így már lehet és lesz is mérhető eredménye.

– Technikailag hogyan épül fel a rendszer?

K. K.: – Van négy traktorom, egy kombájnom, ezek mindegyikében AgLeader robotkormányzás van, a kombájnban pedig ehhez kapcsolódó hozamtérképezés. A rendszer mögött van egy felhőszolgáltatás (Agfiniti) és minden monitoron a DisplayCast feloldás. Ezek segítségével minden monitor online szinkronizál egymással, ráadásul teljesen csereszabatosak. Minden munkagépet AgLeader monitor vezérel, így már egyiket sem a saját monitorjával kezeljük. Ami ISOBUS-rendszerű volt, ott egyszerűen lehetett cserélni, amelyik nem, azt „felokosítottottuk”. A gabonavető gép nem ISOBUS-alapú rendszer, de annál is az AgLeader monitoron keresztül megy a vetőmag-vezérlés. Egyébként teljesen vegyes flottám van, Fendt traktorok, CLAAS kombájn, Väderstad vetőgépek, Amazone permetező, Bogballe műtrágyaszóró, Carre kultivátor szerepel a gépparkban, ez utóbbinál a Nitrosol-kijuttatás is kapott egy AgLeader-vezérlést.

– Tehát mindegyik eszközt sikerült összekapcsolni a rendszerrel?

N. B.: – Igen, bármelyik színű gépet kellett megoldani, nem jelentett problémát. Az fontos, hogy ha Krisztián holnap lecserélné a traktort vagy a kombájnt, a precíziós rendszere ugyanúgy működne tovább, megmaradnának és használhatók lennének az adatok. Ez nagyon komoly szabadságfaktort jelent egy gazda számára!

terület
A búzavetés mennyiségi változtatása a homogén csíraszám eléréséhez

LÉNYEGES A HELYES ADATBEVITEL!

– Mik voltak a tapasztalatok a használat során? Hol érhetik kellemetlen meglepetések a felhasználót?

K. K.: – Sokaknál problémát okoz, nálunk szerencsére nem: ha létrehozunk egy táblakörvonalat, az megjelenik az összes monitoron, nem kell pendrive-on ide-oda másolgatni. A DisplayCast simán szinkronizálja. Ez igaz a táblákra, vezéregyenesekre, gépkapcsolatokra is.

N. B.: – Nagyon fontos a helyes adatbevitel! Volt egy partnerünk, ahol a két gépkezelő máshogy írta be a műtrágya nevét a rendszerbe, az egyik s-sel, a másik sz-szel – na, onnantól ha az irodában fel akarta valaki használni az információt a gazdálkodási naplóban, akkor máris volt gond… Ugyanez van a táblanevekkel, anyagnevekkel is. Az egésznek az a kulcsa, hogy az alapadatok az egész flottában legyenek egységesek! Ezt elvileg persze mindenki logikusnak tartja, aztán a saját gazdaságában mégis elszúrja… Le kell ülni nyugodtan, rászánni két órát, összeírni az összes táblát, mindegyiket elnevezni, és onnantól az a név szent! Nagyon sokan sajnos idáig már nem jutnak el, és az ebből kialakuló káoszból vonják le azt a következtetést, hogy a precíziós gazdálkodás nehéz, és semmit sem ér… Az adat gyűjtése legyen korrekt, legyen használható, majd abból lehet tovább építkezni! Nem tudunk egyből öt lépcsőt lépni, szépen sorjában kell előre haladni! K. K.: – Igen, nekem ez a tanulási, tervezési folyamat például tíz év volt. És utána egy év alatt jutottam el oda, hogy felépítsem a saját rendszeremet.

N. B.: – Ha egy cégnél az udvaron30 db MTZ-t látok, akkor tudom, hogy ott még sok lépcsőt kell meglépni, hogy idáig eljussanak. Nincs ezzel semmi gond, de látni kell a korlátokat.

– Mi történt a tíz év alatt?

K. K.: – Azóta van például Tempo vetőgépem, és folyamatosan kísérletezem a tőszámokkal. Öt éve a műtrágyákkal is „játszom”, differenciálok. Most állt úgy össze a rendszer, hogy tudom okszerűen, hogy melyik terület melyik részére miért teszek több vagy kevesebb tápanyagot. A vetésnél először 72 000 volt a tőszám, ez túl sűrűnek bizonyult, mert gyakorlatilag minden vetőmag kikelt. Akkor eldöntöttem, hogy visszább veszek – van, ahol már 45 000-rel vetem a kukoricát. Most már NDVI-alapú differenciálást végzek. Egyelőre egyszerűbb két kattintással beállítanom a permetezővezérlőt – ahogy említettem, meg lehetne csinálni automatikusan is, de nekem ez így elegendő volt.

– Milyen feladatoknál használják még a precíziós szemléletet a gazdaságban?

– Őszi gabonavetésnél homogenizáltam például a kijuttatott tőszámot. Van a vetőgépen BlackEye szenzor, ami számolja a magokat. Látom, mennyi mag megy ki négyzetméterenként, azonban a vetőmagok frakciója elég inhomogén. Van, ahol 190 kg/ha, van, ahol 210 kg/ha maggal kell vetnem, hogy a 4 milliós tőszám meglegyen. Végeztem olyan kísérletet is, hogy a magasabb vagy alacsonyabb tőszám a kifizetődőbb – ezt majd a betakarításnál ki kell értékelni, hol lesznek jobbak az eredmények. Szeretem még a rendszerünkben, hogy egyszerűen ledokumentálható, a kísérleteket nagyon könnyen le lehet ellenőrizni vele. Persze nekem könnyebb, mert a végrehajtó és a döntéshozó között nincs kommunikációs zavar, mert mindkettő én vagyok. Ez máshol azért nem ennyire egyszerű. Jó még az is, hogy ehhez nem kell informatikusnak lenni, vizuálisan láthatók az összefüggések.

N. B.: – Egy érdekesség még ehhez: a lehelyezett vetőmagot is dokumentálja a rendszer, és működik a betakarításnál az automata fajtakövetés is! Automatikusan tudja, hogy a másik zónában másik fajta található – helyből a megfelelő adatokat párosítja össze!

– Mennyire működik a gazdaságban, hogy egy adatot egyszer kelljen felvinni?

N. B.: – Ezen még kell nekünk is dolgoznunk, de például az Agrovir felé már majdnem működik…

térkép
Búza NDVI-térkép 2024. 02. 09. Aktív mérés, N-differenciálás (világos, gyengébb állomány: 100 l/ha Nitrosol, sötét, erősebb állomány: 70 l/ha Nitrosol)

A NYERESÉG

– Milyen gyakorlati hasznokat kínál még a rendszer használata?

K. K.: – Nálam az adminisztrációval nem volt nagy probléma, tudtam, hogy mi folyik kinn a földeken. De van egy telemetria a gépeken, az egy nagyobb cégnél sokat segíthet. Én látok összefüggéseket a hozamtérképeken, tőszámban és a nitrogénkijuttatásban, ami alapján még tudok spórolni az inputokon, és ugyanakkora hozamokat el tudok érni. Emellett nem kell kimennem a földre, ha más dolgozik a gépen, mert a telemetria működik. Édesapámmal közösen gazdálkodunk, így, ha kell, tudok neki távkapcsolatban is segíteni a beállításokban. N. B.: – Sőt, ma már az is megoldható, hogy távolról vezérelhetjük a másik gépkezelő gépében lévő készüléket, „nyomkodhatjuk” gombjait! (Nyilván a másiknak ezt azért engedélyeznie kell.)

Ha már a hasznokat nézzük, érdemes még ezen is elgondolkodni: a precíziós talajvizsgálat eredménye sokszor egy nagyon nagy excel-fájl. Térkép formátumban megjelenítve azonban mennyivel hasznosabb az egész! Pár perc alatt fenn volt az összes táblán az eredmény. El lehet dönteni, hogy a gyengébb részeken van-e értelme több inputot kitenni, hogy jobb legyen a hozam, vagy esetleg nincs – attól függ, mi a cél. Lehet olyan térképet is csinálni, hogy hol termelődött pénzbeli nyereség, hol és mekkora veszteség keletkezett a tábláinkon! Fontos lehetőség az is, hogy ezzel a rendszerrel a gépkezelőket is lehet ellenőrizni, mert akár valós időben látjuk, hogy mit csinál a gép, nem lehet mellébeszélni. Ilyen inputáraknál ez azért jelentős előny! Komoly munkafegyelem-növelő tényező is, mert a dolgozó tudja, hogy ellenőrizhetik, bárhogyan, bármikor.

K. K.: – Igen, élőben látom az irodából, hogy a terv szerint megy-e a kijuttatás! Milyen jelet kap a műtrágyaszóró, milyen jelet kapott, mit számolt a vetőgép, mit valósított meg? Ezek nagyon hasznos információk!

– Mi lehet a következő lépés?

K. K.: – Csak az egyérintéses adatkezelés hiányzik, utána már csak okosan kell használni a rendszert. N. B.: – Az adatelemzésben látok még jelentős továbblépési lehetőséget. Már mindenről van tényszerű adat, el kell kezdeni a mesterséges intelligenciát betanítani arra, hogy ezeket az adatokat megnézve profi agronómusként jelezzen lehetőségeket, hogy hol mit lehet jobban csinálni. Van még lehetőség a fejlődésre!

Fodor Mihály